Mesterportré: Tóth László és Balázsi Zsolt

Mesterportré
Két asztalos azonos célokkal
A Nyugat-Dunántúlon számos olyan kis asztalosvállalkozás működött, mint a Toba-fa Kft. A közelmúltban azonban Zalaegerszeg környékén is alaposan lecsökkent a versenytársak száma, mert akinek nem sikerült külföldi piaci kapcsolatot találni, be kellett zárnia. Nekik si­került a Sitform Bt.-vel üzleti kapcsolatban maradni az évek folyamán, és minőségi munkával, egyre több profil gyártásával meg tudták alapozni a hosszú távú együttműködést. Emellett egyedi bútorokra való megrendeléseket, egyéb egyedi munkákat is folyamatosan vállalnak, de ez a kapacitás véges, és a válság miatt is bizonytalanná vált az utóbbi években…
Zalaegerszegtől 15 km-re délnyugatra, atélen is gyönyörű dombok között, a Pá­losfai-patak völgyében fekszik az ötszázlélekszámú település, Babosdöbréte. Már1128-ból is vannak írásos emlékek a léte­zéséről, legrégebb óta álló épülete a rómaikatolikus templom, amelynek kriptájában
– az építéshez telket biztosító – besenyőiés velkei Skublics család nyugszik. A falumásik nevezetessége a sírfelirat szerint,az „első magyar fegyvergyár felállítójá­nak”, Barthelmes Walter mérnöknek asíremléke. A falu belterületének északirészét Gyepűnek hívják, amelyhez a kö­zépkorban elsüllyedt lukai templom észárda mondaköre kapcsolódik. A másikkét településrész – Kökényesmindszentés Rám – a gyalogos túrázók kedvelt cél­állomása. A babosdöbrétei határban még
mindig működő olajhimbák, olajszivattyúkláthatók, az ipari múlt jeleként. Enneka gyönyörű természeti környezetnek a
közvetlen szomszédságában találjuk aToba-fa Kft.-t, amely telephelyével na­gyon harmonikusan illeszkedik a tájba.
A két fiatalember Tóth László (a képen jobbról) és Balázsi Zoltán (a képen bal­ról) g
ondoltak egy merészet, és távola na yvárosok zajától, forgatagától, a


88

zalai erdők szomszédságában akarták ahelyi természeti kincs – a fa – hasznosí­tását megoldani, és saját boldogulásukat
megteremteni. Az eredményeik azt bizo­
nyítják, hogy sikerült. Ny
ugat-dunántúli
viszonylatban számos il en kis asztalos­
vállalkozás működött a közelmúltban,akiknek azonban nem sikerült külföldipiaci kapcsolatot találni, sajnos be kellettzárniuk, így Zalaegerszeg körny
ékén isjelentősen lecsökkent a versen társak,riválisok száma… A cég fő profilja ma a kárpitosbútor-alkatrészek gyártása, de
egyedi közületi megbízásokra sem tud­
nak nemet mondani…

Asztalosok akartak lenn
Az 1968-as születésű Tóth László tősgyö­keres babosdöbrétei, és Zalaegerszegentanulta a szakmát a Munkácsy Mihály IpariSzakközépiskola és Szakmunkásképző In­tézetben. A gyakorlatot pedig a Zala megyeiÁÉV-nél töltötte, és első munkahelyéül isszolgált az iskola elvégzése után. Rövidideig Andráshidán, egy asztalosmesternélis dolgozott, aztán egy téglagyári kitérőkövetkezett, majd ismét az ÁÉV-hez mentvissza, de akkor már szereléseken dolgo­zott, sok dunántúli kiszállással. Ez utóbbinehezítette a munkát, hiszen egy-egy hétre
kellett távol lenni a családtól. Ezért döntött
aztán az egyéni vállalkozás mellett…
Az 1971-es születésű Balázsi Zoltánzalaegerszegi illetőségű, aki szintén a „Munkácsyban” végzett, majd ugyan­csak az ÁÉV-nél dolg
ozott közel tíz évig.Itt ismerkedtek me Tóth Lászlóval, és1996-ban hozta őket össze a sors, ami­kor a hívó baráti szóra alkalmazásábaállt. Ettől kezdve sorsuk összefonódott,
2010. 02. I Magyar asztalos és Faipar
mindkettenmegtanulták ésmegszerették
az asztalosszakmát, így aztán egymástalaposan ismerve közösen vágtak neki ki­csivel később a magánvállalkozásnak…


Letisztult tevékenység, jó re­ferenciák
1996-tól Tóth László egyéni vállalkozó­ként asztalosipari termékek gyártásávalfoglalkozott, de úgy fogalmaz, hogy a
klasszikus értelemben vett garázsaszta­
los volt. Az első alkalmazottja a jelenlegitulajdonostársa, Balázsi Zoltán volt. Majdmég egy falubeli fiatal asztalos szegő­dött el hozzá, így dolgoztak hármasban2000-ig, amikor már nagyon szigorúüzemelési normák léptek életbe, amitkomolyan kellett venni. A piac addigramár kialakult, amit nem szabadott vesznihagyni, ezért lépni kellett. Közös döntésalapján, 2000 februárjában alapítottáka Toba-fa Kft.-t, amelynek fantáziane­vét saját vezetékneveik kezdőbetűibőlalkották meg. Tóth László gépapportot,Balázsi Zoltán pedig mobil tőkét vitt avállalkozásba fele-fele arányban A helyiszövetkezettől vásárolták a területet, arajta álló istállóépülettel, aminek – mintkiderült – csak a falai voltak használha­tók. Ezen a területen is megfúrt olajkúttalálható, amire eleinte 50 méter sugarúvédőövezetet jelöltek ki, amely nehezí­tette a vállalkozás építési elképzeléseit.Szerencsére ezt feloldották, és az eredetiépítési elképzelések megvalósulhattak.
A Széchenyi-terv támogatásával sikerült
felépíteni egy komplett asztalosműhelyt. Aszerszámok és gépek beszerzése folyama­tosan történt operatív lízing segítségével.Persze közben is folyt a munka a korábbipajtából asztalosműhellyé előlépett he­lyiségben, mert komoly megrendelésekadódtak. Ilyen volt a rendőrkapitányságépületének belsőépítészeti munkája afogdaberendezéstől a parancsnok iro-


Magyar asztalos és Faipar I 2010. 02.

dNagyájáig, vagy aboldogas
zsalugátHasonlóanere
igadódtak a zalaőrségnél, a kahúsüzemnél,gyógyfürdőbankok megVégül az ÁÉVjaként voltakmegbízásaiktulajdonban lis jelentkezeegyüttműködutóbbit, Zalaegsége, a kiszáma biztos fizetlembevételévvisszautasíta

A Sitform B együttműködv
2004. évtől folyamatos üzleti kapcsolatavan tehát a cégnek a Sitform Bt.-vel, ésmára már a legnagyobb megrendelőnekszámít. Hétről hétre folyamatosan történikbeszállítás és számlázás. Egyidejűleg pedig
az innovatív szakmai munka megköveteli
a termékek változatosságát, ami viszont
a beszállítótól újabb és újabb alkatrész­
termékek gyártását igényli. A Toba-fa Kft.ma már mintegy 200-féle bútoralkatrésztkészít és szállít be, ennek megfelelően bő­
víteni kellett az alkalmazotti állományát.
2008. évben a társaság már 18 főt foglal­koztatott, de újabb 2 fő felvételével tudtacsak fenntartani a rendelések határidőnbelüli teljesítését. A személyi feltételekmellett azonban a műhely megújulásátsem lehetett tovább halogatni, ezért 2008
nyarán a tulajdonosok belevágtak egy52 millió Ft-os beruházásba. A cél a már
meglévő műhely bővítése, korszerűsítése,a gépek kihasználhatóságához kapcsolódó
Mesterportré


hiány kiküszöbölése volt.
rőből ezt a beruházástm tudták finanszírozni,rt a Magyar Fejlesztésikhoz fordultak pénzügyi
ítségért. A benyújtott
lkérelem megfelelt, és
ndelkezésre bocsátotte és az önrész végül aáridőnek megfelelő si-es felújítás befejezésétdményezte. A géppark
gújítására az elmúlt
en egy sikeres pályázatén kerülhetett sor. Most,álság közepette „nemhet tovább nyújtózkodni,k ameddig a takaró ér” ondja Tóth László. Most
m is keresnek további
nkát, mert a jelenleginte teljesen lefedi a ka­p itást. No, meg a körbe­
tartozások miatt egyáltalán

nem hiányzik az esetleges kintlévőségsem, ami sok vállalkozást ellehetetlení­tett az utóbbi időben. Egyébként is megk
ell várni, hogy a magyar gazdaság egyicsit lendületbe jöjjön, és a vállalkozók
is tisztán lássanak az üzleti világban.
Túl sok hitellel, lízinggel megégethetimagát a vállalkozó, hiszen a legjobbpartnerségben is bármi megtörténhet.És, persze visszatérhetnek még olyanmegrendelők is a helyzet javulásával,akik egyedi munkákat kínálnak, de je­lenleg ők is kivárnak…

Nincsenek tervek nélkül
Nem volt olyan régen, amikor minden hét­végén a telephely építésével fog
lalkoztaka tulajdonosok, végtelen szor alommal.Nem számított a ráfordított munkaidő,csak minél előbb birtokba vehessék azobjektumot, hiszen a régi műhelyt márrégen kinőtték. Most, hogy kialakult nagy­jából a műhelyegyüttes az összes telep­
3

hely-előírással – 230 m-es víztározóval,porelszívással, munka-és tűzvédelmiberendezésekkel stb. – együtt, márisazon gondolkodnak, hogy a nyolcmilliósútépítési árajánlathoz honnan teremtik előa pénzt. A zalai dombok nyúlványai éppenúgy alakulnak a területen, hogy a kamionrakott állapotban nem tud felmenni azemelkedőn, ha nincsen kiépített kövesvagy aszfaltozott út. Éppen ezért nemhalogatható ez a beruházás sem sokáig,mert sem a készterméket, sem az érkezőanyagot nem lehet zavartalanul szállítani,csak átrakással, többletmunkával – ma­
gyarázza a jelenlegi gyakorlatot Balázsi
89


Mesterportré
2

Zoltán. Az 1000 malapterületen működő,jól felszerelt műhely ma már minden te­kintetben alkalmas a vállalt munkához,
ahol a tulajdonosokon kívül többségben
szakképzett asztalosok dolgoznak négy jókézügyességű betanított munkás mellett,összesen 19-en. Sorozatgyártás folyik,megadott standardok szerint, ami szak­mai szempontból nem nagy kihívás, deodafigyelést és pontosságot igényel. A jóminőségű – javarészt olasz SCM – gépekebben nagy segítségükre vannak, amelyekjelentős részének letelt a lízingje, de van­nak pályázati segítséggel a közelmúltban
vásároltak is. Az alkatrészek összeállításaigényel kézi munkát, de a pontosan sza­bott és előkészített elemekből ez nemjelent nag
y feladatot. Nehéz lenne pilla­natnyila bármi más munkára váltani a
mai berendezkedés után, hiszen a piacnem érdeklődik, de kárpitosok sincse­nek, akikkel a kész garnitúrákra lehetneátállni. Szerencsére ezen egyelőre nemkell gondolkodni, persze egy „b tervnek” azért előbb-utóbb lenni kell…

Minőségre törekedv
Az alapanyagok minősége az alkatrész­gyártásnál sem lehet mellékes. Rész­ben azért, mert a megrendelő azonnal
észrevenné és visszautasítaná a silány
anyagból készült árut, részben pedig amegmunkálás során is gondot okozna. Ép­pen ezért kellett elutasítani korábban egykedvező áron kínált olasz bútorlapot, merta törésteszten nem felelt meg. Rétegeltlemezben is a bükk, a nyír és az éger felelmeg, hiába olcsóbb a fenyő vagy az egzóta.A körmös anyákat pl. – amivel az elemeketkapcsolják egymásba – nyomatékkulccsalellenőrzik, hogy bírják-e a terhelést azanyagban, ill. milyen az anyag
minőség.Figyelni kell tehát a minősé és az árösszhangjára az alapanyag-beszerzésnél, legyen az faanyag vagy fém alkatrész – mondja Balázsi Zoltán. Tömörfából pedigcsak a helyi termésű – zalai erdőkbőlszármazó – bükk és gyertyán alkalmas,mert nem reped úgy, mint pl. a tölgy. Haminden elvárásnak eleget tesznek, akkora megrendelő elégedett, és a kalkulált

nyereségre is lehet számítani az év végén.
A 2009-es évben a közvetett amerikaimegrendelés, a piac visszaesése miattk
evesebb lett a cég árbevétele, de a mérsé­elt országos kereslet hatására olcsóbban
lehetett megvásárolni az alapanyagokat.Így jelentős nyereségcsökkenéssel nemkellett számolni, pedig még a közterhek
is emelkedtek.

Faluhelyen, középpontba
Babosdöbrétén alig van vállalkozás, ígya Toba-fa Kft. szinte az egyetlen ipar­űzési adó fizető, és nem is kis összegetfizetnek be. Emellett kisebb-nag
yobbsegítséget, természetbeni támo atástnyújtanak a falubeli
rendezvényekhez.Saját kényelmükre s áldoznak, hiszen

90

az alkalmazottakat saját kisbusszal szál­
lítják a munkahelyre és haza a környezőfalvakba. Helybeliek – kettő kivételével
– nem is dolgoznak az asztalosüzemben,
szóval nincs nagy munkakedv a falubansőt talán még olyanok is vannak, akiknem nézik jó szemmel a gyarapodásukat

–
mondja Tóth László, aki már húsz éve


házasember és nagyon sokat volt távol
az övéitől, mire a vállalkozás így kinőttemagát. A gyereknevelés a feleségére há­rult szinte teljes egészében. Nagylánya akörnyezetvédelemmel, vízgazdálkodássalszimpatizál, most végez Zalaegerszegena Ganz Ábrahám Szakközépiskolában, ésSopronba készül a technikusi képzésre,
majd érettségi után nem titkolt vágya
az egyetemre is bejutni. Fia már a RóthGyula Erdészeti Szakközépiskolábanmásodéves Sopronban, és szeretne szin­tén az egyetemen továbbtanulni. Hogya vállalkozásban akarnak-e később dol­gozni, azt egyelőre még nem lehet tudni,
nem akar a gyerekek életébe beleszólnde mindenesetre a lehetőség adott leszszámukra…
Balázsi Zoltán még nőtlen és egyelőre afészekrakás köti le minden szabadidejét.Zalaegerszegen családi házat épít, és re­méli, hogy a párválasztásra is jut majdideje, ha befejezi, mert a család irántifogékonysága tapintható.
A két korábbi asztaloskolléga teháta magánszektorban is egymásra talált.Egymást jól kiegészítve megtaláltákszámításukat szakmájukban is, aholpersze, nem kis erőfeszítéseket tettekannak érdekében, hogy érvényesülnitudjanak. Mára felvették a fordulatot,jól integrálódtak egy külföldi tulajdonúnagy
cég
profiljába, amit az is bizonyít,ho a azdasági válságot is képesekzökkenőmentesen átvészelni…
 Nagy Zoltán

2010. 02. I Magyar asztalos és Faipar



 

Tetszett a cikk?