Behajthatatlan követelés, elengedett követelés
74 2011. 08. I Magyar Asztalos és Faipar
számvitel, adózás
Behajthatatlan követelés
Először is tisztázzuk, mi minősül behajthatatlan
követelésnek. Két helyen is
található erre meghatározás, az egyik a
számviteli törvényben, a másik pedig a
társasági adóról szóló törvényben.
A számviteli törvény (2000. évi C.
törvény a számvitelről) 3. § 4. bekezdés
10. pontja az alábbiakat mondja:
„behajthatatlan követelés: az a
követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás
során nincs fedezet, vagy a talált
fedezet a követelést csak részben fedezi
(amennyiben a végrehajtás közvetlenül
nem vezetett eredményre és a végrehajtást
szüneteltetik, az óvatosság
elvéből következően a behajthatatlanság
– nemleges foglalási jegyzőkönyv
alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási
eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési
eljárása során egyezségi
megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli
igazolás (nyilatkozat) szerint nincs
fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési
eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási
javaslat szerinti értékben
átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet
érvényesíteni, amelynél a fizetési
meghagyásos eljárással, a végrehajtással
kapcsolatos költségek nincsenek
arányban a követelés várhatóan
behajtható összegével (a fizetési
meghagyásos eljárás, a végrehajtás
Behajthatatlan követelés,
elengedett követelés
Szinte minden vállalkozást egyre veszélyesebben érint, hogy a kialkudott, kiszámlázott ös�-
szegeket a partner kifizeti-e időben, vagy ha a többszöri felszólításra sem reagál, mit tegyünk
annak érdekében, hogy hozzájussunk jogos követelésünkhöz. Ha a behajtási erőfeszítések
mégsem hozzák meg a várt sikert, vagy nincs elég időnk, energiánk, pénzünk a behajtásra,
egy idő után sokszor kénytelenek vagyunk feladni a küzdelmet és lemondani teljesítésünk
ellenértékéről. Ilyenkor természetesen nem semmisíthetjük meg a számlát (aminek ráadásul
már az áfáját is befizettük az adóhatósághoz), így a könyvelésben meg kell oldani e nyitott
tételek rendezését, és a társasági adó megállapításánál is figyelemmel kell lenni a következményekre.
Erre a helyzetre igyekszünk iránymutatást adni olvasóink számára a számviteli és
adóügyi jogszabályok alapján.
veszteséget eredményez vagy növeli
a veszteséget), amelynél az adós nem
lelhető fel, mert a megadott címen nem
található és a felkutatása igazoltan
nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni
nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján
elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét
bizonyítani kell.”
Ha a fentiek közül valamely feltétel
teljesül, követelésünket behajthatatlannak
nyilváníthatjuk, ekkor értékét – a követelés
lezárásaként – az egyéb ráfordítások
között kell szerepeltetni.
A behajthatatlan követelés figyelembe
vehető az adóalap meghatározása során,
adózás előtti eredményt csökkentő tételként,
erről már a társasági adóról és
az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvény rendelkezik.
A számviteli törvény szerinti meghatározásnál
bővebb a TAO törvény viszonylag
új fogalma a behajthatatlan követelésekről
(4. § 4/a. pont), mely a következő:
Behajthatatlan követelés a társasági
adó rendszerében: „a számvitelről szóló
törvény szerinti behajthatatlan követelés,
valamint azon követelés bekerülési értékének
20 százaléka, amelyet a fizetési
határidőt követő 365 napon belül nem
egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés
elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.”
Ez a fogalom nem teljesen azonos a
számviteli törvény szerintivel, hanem
tágabb annál.
A TAO tv. az eredmény levezetéséhez
kapcsolódva a behajthatatlan követeléssel
kapcsolatban a következőket mondja: a
7. § (1) bekezdés „n” pontja szerint az
adózás előtti eredményt csökkenti a
követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés,
a követelés bekerülési értékéből
a behajthatatlanná vált rész, valamint a
követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor,
beszámításakor elszámolt bevétel, de
legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e
rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi
vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból,
befektetési szolgáltatási tevékenységből
Magyar Asztalos és Faipar I 2011. 08. 75
származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési
szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem
alkalmazza.
(Nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli
előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként
figyelembe vett értékvesztés csökkentve az
adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett
összeggel.)
A szakértők azt javasolják, hogy a legfontosabb eljárási
szabálynak tekintsük azt, hogy az adóalap növelését, illetve
csökkentését számszakilag vezessük le egy feljegyzés keretében,
mert így nem fordulhat elő a kétszeres adóalap-csökkentés.
Behajthatatlannak nem minősülő elengedett
követelés
A számviteli törvény behajthatatlan követelésekre vonatkozó
kritériumainak nem megfelelő, tehát behajthatatlannak nem
minősülő, elengedett követelések könyv szerinti értékét
rendkívüli ráfordításként kell elszámolni.
Továbbá ha kapcsolt vállalkozás követelését engedi el a cég,
akkor a behajthatatlannak nem minősülő, adóévben elengedett
követelés összegével a társasági adóalap meghatározása során
(1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
8. § (1) h)) növelni kell az adózás előtti eredményt.
Általános esetben (ha nincs kapcsolt vállalkozási viszony)
a követelés elengedője ráfordítást számol el, akinek pedig a
tartozását elengedik, annál bevétel keletkezik, mely növeli az
ő adóalapját – vagyis csak az egyik fél adózik.
Van egy másik adóalap-növelési jogcím is az adott témához
kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény 3. számú
mellékletében. Ezt a „nem a vállalkozás érdekében felmerült
költségek” között találjuk meg, az A/13. pontban. Lényegét
tekintve azt a tiltást tartalmazza, hogy az elengedett követelés
mint ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült
költségnek, ha azt veszteségesen gazdálkodó cég számára
nyújtjuk, amely ezáltal válik nyereségessé. Ilyen esetben a
követelés elengedőjének növelnie kell az adóalapját.
A törvény megfogalmazása szerint, a társasági adó alapját
növeli „– az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül
adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a
térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó
által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi
adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben
térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint
e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt
általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az
üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik,
vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával,
amely szerint a juttatás adóévében az eredménye
a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva
nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően
azzal igazol.”
Mindezek alapján tehát a nem behajthatatlan, elengedett
követelés összegével nem kell megnövelni a társasági adó
alapját, ha
I magánszemély tartozását engedtük el,
I vagy bármely olyan belföldi vállalkozás tartozását engedtük
el, amellyel nem állunk kapcsolt vállalkozási viszonyban,
és rendelkezünk az adós nyilatkozatával arra vonatkozóan,
hogy az elengedett tartozása alapján elszámolt bevétele nélkül
is képződött nyeresége, melyet a beszámolójával is igazol.
G. K.
Alapanyagok
a Kft.-től
Dekorlemezek (HPL):
Homogén felületű akril lapok:
Lyric™
Kiváló minőség,
Piacvezető design,
Magas esztétikai érték,
Széles színválaszték,
Sokrétű termékkínálat,
Kedvező ár-érték arány
1106 Budapest, Maglódi út 55.
Tel.: +36 1 492 17 15
Fax: +36 1 264 22 68
E-mail: info@megaholz.hu
www.megaholz.hu
