Szemelvények a fáról, a fafeldolgozásról VIII. rész
78 2013. 11. I MAGYAR ASZTALOS ÉS FAIPAR
Az Országos Műszaki és Közlekedési
Múzeum is rendelkezik faipari gépekkel.
A magángyűjteménynek számító
múzeumok, állandó kiállítások közül
kiemelendő az 1970-es években a bükki
Szalajka-völgy mentén létrehozott Erdei
Szabadtéri Múzeum, valamint a Lentiben
a 2005. évben épített „Göcsej kincsei
az erdő, a fa” című erdészeti, faipari és
vasúttörténeti állandó kiállítás. Arra is
találunk példát, hogy egy-egy üzem, gyár
már nem használatos gépét, berendezését
üzemi területén kiállította. Külön területet
képeznek a kéziszerszámok,
amelynek
gyűjtésével – szerencsére – sokan foglalkoznak.
Kiemelendő itt a hazai kézműves
mesterségeket ápoló Magyar Famíves
Céh tagjainak igen gazdag gyűjteménye,
amelyből már kiállításokat is rendeztek.
Szalajka menti vízi fűrész
A festői Szalajka-völgyből kiágazó Horotna
völgy elején 1970–74-ben kialakított hely-
Gép, berendezés, mint ipari műemlék
Szemelvények a fáról,
a fafeldolgozásról VIII. RÉSZ
történeti gyűjteményben a Bükk hegység
növény- és állatvilágát, az erdei munkákat;
mész- és szénégetést, hamuzsírfőzést,
kérgezést, fafaragást, vasolvasztást és
megmunkálást mutatják be. Itt, a szabadtéri
múzeumban vízzel hajtott keretfűrész és
fa domborművön a faragópados szabadtéri
munkahely látható.
A Szalajka-patak gyorsfolyású vizére
épült rá a rekonstruált vízi fűrész, ahol
a hegyvidékre jellemző felülcsapott vízi
kerék által meghajtott egylapos függőleges
keretfűrész vágta fel a környéken
kitermelt rönköket. Kár, hogy az egész
erdei múzeum lassan tönkremegy, bár
nemrég olvasni lehetett felújításáról.
Sajnálatos, hogy az utóbbi száraz években
a Szalajka-patak vízhozama jelentősen
lecsökkent (az is előfordult, hogy kiszáradt),
emiatt a vízi fűrész működés közben
nem látható. Remélhetőleg, amire e cikk
megjelenik, lesz víz is a Szalajkában, és
megtörténik már a szabadtéri múzeum
megújulása is.
Barcsi berendezéscsoport
Az 1878-ban alapított fűrészüzem
mellé parkettagyárat telepítettek. A
később Drávaparkettként ismert barcsi
fűrészüzemnek és parkettagyárnak a
második világháború utáni rekonstrukciójára
1960–61-ben került sor. A
fűrészüzem kapacitását 1. c ábra: faragópad ezzel az évi
1. a ábra: vízi fűrész táblája 1. b ábra: a Szalajka menti vízi fűrész
A köz- és magángyűjteményekben számos faipari gép, berendezés található. Ezek szakmánk
ipari műemlékeit képezik. Ide sorolhatók az egyetemen, a szakiskoláknál oktatási célból ös�-
szegyűjtött gépek is; pl. Budapesten a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola újpesti, valamint
a Kaesz Gyula Faipari Szak- és Szakközépiskola zuglói gyűjteményében több olyan gépmatuzsálem
is megtekinthető, amely évtizedekig volt használatban az iparban.
IPARTÖRTÉNET
MAGYAR ASZTALOS ÉS FAIPAR I 2013. 11. 79
35–40 ezer m3-ről 50 ezer m3-re növelték.
Az akkor beszerzett Clark targoncát
később a korábbi kazánházi kéménnyel
és Hercules keretfűrészgéppel együtt
a bejárati kapu és az irodaház közötti
területen betonalapra helyezve állították
ki. A berendezéscsoport az egykori
(azóta megszüntetett) üzem területén
feltehetően még megvan. Az 1937-ben
telepített Hercules 24”-os, akkoriban
gyorsjáratúnak minősített keretfűrészgépen
1938 és 1960 között 370 ezer m3
rönköt fűrészeltek fel, mint ahogy ezt a
gép alatti tábla felirata is jelzi.
Mohácsi síkszita
Az ország egyetlen farostlemezgyárát
(ma KRONOSPAN-MOFA Kft.), az 1950-
es években építették fel Mohácson. Ezt
2. a ábra: berendezéscsoport Barcson; targonca, keretfűrészgép, kémény
2. b ábra: keretfűrészgép emléktáblája
Barcson
3. a ábra: síkszita Mohácson
2. c ábra: targonca emléktáblája Barcson
megelőzőleg a kísérletek Szegeden, a
Cserepes soron folytak, ahol 1951-ben
készült el az első hazai farostlemez. A
korábban alkalmazott nedves eljárású
farostlemezgyártásban a síkszitára
öntik fel a víz-farost szuszpenziót, ahol
az víztelenedik, a rostok leülepednek,
így alakul ki a farostlemez szerkezete.
A mohácsi nagy vízigényű nedves gyártási
technológiát három éve váltotta fel
a száraz eljárás; manapság is így készül
Mohácson a vékony MDF-lemez.
A farostlemezgyárhoz a technológiai
berendezéseket 1957-ben a Német
Demokratikus Köztársaságtól kellett
kötelezően beszerezni. Sajnálatos, hogy
ezek egy része prototípus volt, és nem
váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket.
A mai gyár udvarán kiállított síkszita még
feltehetően a Mohácsi Farostlemezgyár
jogelődjének számító szegedi Farostlemez
Kísérleti Üzemben működött. Erre utal
a gép melletti táblafelirat. A Mohácsi
Farostlemezgyár építésében, működtetésében
elévülhetetlen érdemeket szerzett
Fáy Mihály (1918–1999), akinek életéről,
munkásságáról a Faipari Tudományos
Egyesület adott ki 2013-ban emlékfüzetet.
Gépek, berendezések
Lentiben
A Lenti Fűrészüzemet a Kerkamenti
Faipari Rt. keretében az 1920-as években
építették, amelyhez 760 mm-es,
keskeny nyomtávú vasúti hálózatot
is kiépítettek, a rönköknek a fűrészüzembe
szállítása céljából. A zalai erdők
faanyagának hasznosításában elévülhetetlen
érdemeket szereztek Lámfalussy
Sándor (1890–1975) és Barlai Ervin
(1899–1967) erdőmérnökök. Életükről,
munkásságukról 2012-ben emlékfüzetet
adott ki a Faipari Tudományos Egyesület.
A Lenti Fűrészüzem faszerkezetű
fűrészcsarnokát Lámfalussy tervezte,
Barlai viszont az ún. kisvasutat építette,
3. b ábra: az első hazai farostlemez emléktáblája
Mohácson
IPARTÖRTÉNET
80 2013. 11. I MAGYAR ASZTALOS ÉS FAIPAR
IPARTÖRTÉNET
majd később a fűrészüzem rekonstrukcióját
irányította. A Zalaerdő Zrt. és a
Lenti Fűrészüzem vezetése folytatva
elődeik hagyományőrző tevékenységét,
felépítettek egy kisvasúti végállomást,
amelyben berendezték a térség vasút-,
erdészet- és fűrészüzem-történeti
állandó k iállítását. A „ Göcsej k incsei
az erdő, a fa” című, mintegy 360 m2-es
állandó kiállítást a 2005-ös évben nyitották
meg. I tt m űködőképes gőzgép,
kisvasúti mozdony és keretfűrészgép
jól karbantartott példánya is látható.
A gőzgép
A Röck István és az Első Brünni Gépgyár
által nagy műszaki igényességgel 1922-ben
gyártott 230 lóerős stabil gőzgép igazi ipari
műemlék. Működtetését – már akkor – a
fűrészüzemben keletkező fahulladékok
eltüzelésével oldották meg, két 100 m2
fűtőfelületű, 12 atmoszféra nyomású
kazánnal. A gőzgép végtelenített kötélhajtással
a fűrészcsarnok pincéjében lévő
transzmissziós tengelyt hajtotta meg, amely
működésbe hozta a keretfűrészeket és a
csarnok többi gépét. A rendkívül üzembiztos
gépnél kezelőinek csak a kötélhajtás
és az olajozás felügyeletét kellett ellátni
indításkor és leálláskor.
A kisvasúti mozdony
A keskeny nyomtávú szerelvény t,
amely a fűrészüzembe szállította a
faanyagot, gőzösök vontatták. Ezek
között a legnagyobb népszerűségnek
a „Muki” örvendett, amelyet eredeti
formájában, talapzatra állítva a vasúti
végállomás épülete mellett állítottak
ki. Említésre érdemes, hogy a Zalaerdő
Zrt. a kisvasutak bővítésével összekötötte
a korábban kiépült vonalakat, így
létrejött egy 38 km-es, a göcseji erdőket
átszelő Lenti – Szilvágy – Csömödér –
Kistolmács között menetrendszerűen
közlekedő, személyszállításra is alkalmas
keskeny nyomtávú vasúti vonal, amely a
szárnyvonalakkal együtt már 109 km-es
hálózatot alkot Zalában.
Keretfűrészgép
A Lenti Fűrészüzem 1955. évi rekonstrukcióját
idézi a lengyel FOD gyártmányú,
már a mai fűrészüzem területén
betontalpra állított TGPA típusú, 24”-os
keretfűrészgép. Ekkor állították üzembe
és 20 éven át, az üzem következő rekonstrukciójáig
működtették. Az eredetileg
fenyőrönkök feldolgozására készült
keretfűrész a fűrészipar alapgépének
számít, és még ma is jelentős műszaki
emléket őriz.
Összefoglalás
A hazánkban kiállított faipari, vagy ahhoz
kapcsolódó, ipari műemléknek számító
gépekből, berendezésekből adtunk
ízelítőt Barcsról, Mohácsról, Lentiből,
a Szalajka mentéről. Természetesen
jóval több gép, berendezés található
még az országban, bár számuk egyre
fogy. Ismerősök szerint néhány éve még
lehetett találkozni működőképes 20.
század eleji lipcsei Kirchner gyártmányú
szalagfűrészgéppel is. Érdemes lenne
ezeket a műemlékeket nyilvántartásba
venni, megőrizni még akkor is, ha jelen
viszonyok egyre kevésbé alkalmasak az
ipari – s ebben a faipari – tárgyi emlékek
megőrzésére.
dr. Tóth Sándor László
4. a ábra: gőzgép Lentiben
4. b ábra: kisvasúti mozdony Lentiben 4. c. ábra: keretfűrészgép
Lentiben
Felhasznált források:
Baráth László ( 2005): Göcsej kincse az
erdő, a fa. Kiállítási Útmutató. Zalaerdő,
Nagykanizsa.
Királyi Pál (2000): A velünk élő múlt.
Országos Erdészeti Egyesület, Budapest.
Tóth Sándor (2001): A fafeldolgozás 1945
után. Agroinform, Budapest.
Tóth Sándor László: Lámfalussy Sándor
(2011), Barlai Ervin (2011), Fáy Mihály
(2013). Faipari Tudományos Egyesület
