Libikókán a lakásépítések

A 2012-es évhez viszonyítva tavaly 30,9%-os volt a visszaesés mértéke, és alig volt olyan vidéki város (csupán Győr, Kecskemét, Sopron és Szeged), ahol az új lakások száma meghaladta a 200-at. A tavaly kiadott építési engedélyek 28,9%-os csökkenést mutattak, ennek ellenére – sok év távlatában először – idén lassú élénkülés indult a lakásszektorban. A KSH legutóbbi tájékoztatója szerint 2014 első félévében 3265 új lakás épült, 22%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 4009 volt, ez 18%-os növekedést jelent a 2013. január–júniusi adatokhoz képest. Pozitívum, hogy a kisebb városokban és a községekben jelentős növekedés tapasztalható. Viszont árnyoldala a dolognak, hogy a régiókat tekintve óriásiak a különbségek. Az összes lakás több mint fele Közép- Magyarországon épült (főleg a főváros és vonzáskörzetére koncentrálódik). Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő építési tevékenység, itt meghaladta a 400-at a használatba vett lakások száma. Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön csökkent a lakásépítés.

Az év első hat hónapjában kiadott új lakásépítési engedélyek száma igaz, 23%-kal meghaladja a használatba vett lakásokét, de ebből Győr-Moson-Sopron megyében 900-nál több lakás építését tervezik, ami az új engedélyek közel egynegyedét teszi ki, míg a másik jelentős hányada (1500) Közép-Magyarországra összpontosul. Nemrég megjelent egy írás „Mára az ország két részre szakadt” címmel (66. oldal), amely rávilágít az országon belüli jelentős társadalmi/gazdasági differenciáltságra. Egyfelől a főváros és környéke, valamint az ország északnyugati része áll, amely az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz felzárkózó térség, ezzel szemben az ország többi része leszakad ettől, így az európai átlagtól is. Ez egyértelműen érvényes a lakásépítések alakulására is.

Nem tudni, a vállalkozói szektorban ez milyen aránytalanságokat idézhet elő. Statisztikai alapon vizsgálva viszont már régóta fennáll egyfajta aránytalanság, ami az 1999. évi KSH-felmérés óta alig változott. Közép-Magyarország részesedése kiugróan magas, 41 százalék volt, a többi régióban ez az arány 8,3 és 11,4 százalék között mozog. Az országos átlag szerint 65 működő vállalkozás jutott 2012-ben 1000 lakosra. Ez a mutató Közép-Magyarországon 90, a Dunántúlon 60, míg az alföldi és északi nagyrégióban 50.

Mózes Lajos

Tetszett a cikk?