Nemesvitán találta meg a számítását…
56 2014. 09. I MAGYAR ASZTALOS ÉS FAIPAR
A FALU, AMELYTŐL NEM
LEHET ELSZAKADNI
Nemesvita 350 lelkes település, ahonnan
az emberek eljárnak dolgozni Tapolcára,
Keszthelyre, Hévízre elsősorban a
vendéglátásba, helyben kevés munkaalkalom
kínálkozik. Volt itt lüktetőbb
élet évtizedekkel ezelőtt, még a keleti
blokk idegenforgalmi forgatagában,
azóta ha lassan is, de szivárognak vissza
német, osztrák nyaralóvendégek. Mások
itt vásárolnak ingatlant, mert közel a
Balaton, de itt a természet csendje és a
vidéki turizmus ural mindent. Ebben
a kis faluban nőtt fel Kalmár József,
akinek gyerekkorában senki nem
mondta, hogy legyen asztalos, igaz, azt
sem nagyon, hogy egyáltalán mi legyen.
Megfogalmazódott benne, hogy festő
lenne szívesen, de ott betelt a létszám,
viszont az asztalosoknál még volt hely
Veszprémben, a Táncsics Mihály Szakmunkásképző
Intézetben. A Balaton
Bútorgyár adta a gyakorlati képzést, sőt
a harmadik évben már a termelésbe is
bekapcsolódhattak a fiatalok. Kalmár
József nagyon élelmesen tanulmányi
szerződést is kötött a kicsivel több
pénz érdekében, ezért aztán, amikor
felszabadult, további egy évre még
állományban maradt. A fizetség jó volt,
de az albérlet, meg a fiatalos városi élet
elvitte a havi bért, ami nem volt sokáig
fenntartható. Hazaköltözött és Tapolcára
szegődött a Vegyesipari Szövetkezethez,
ahol szintén volt asztalos részleg. Nem
sokáig dolgozhatott zavartalanul, mert
a határőrség behívójára nem lehetett
Nemesvitán találta meg
a számítását…
Nemesvita a Tapolcai-medence nyugati határán, a Keszthelyi-hegység keleti lejtőjén és
mondhatni, hogy a lábánál helyezkedik el. Kalmár József (53), amikor az asztalosműhelyét
építette, sok tudatosságot vitt a hely kiválasztásába, amely éppen olyan magasan van,
hogy gyönyörű panoráma nyílik a Balatonra, konkrétan a szigligeti öbölre. A falu szülötte,
és nem akart innen elmenni, mert szereti a falut, a fekvését, a szőlőjét, a borát, és mindezt
akár munka közben is, naponta szemmel tarthatja. Kis kerülővel tért vissza tanult szakmájához,
de szülőfalujában megteremtette a tartalmas szakmai munka alapjait, és ma már
nem mozdulna innen semmi pénzért sem…
nemet mondani. Az Őrségben található
Bajánsenyén töltött szolgálata azonban
nem múlt el szövődmény nélkül, hiszen
ott ismerkedett meg későbbi feleségével.
Előbb azonban visszament tapolcai munkahelyére,
de valahogyan kevesellte az
asztalosságért kapott pénzt, úgy érezte,
erre nem lehet nősülni…
JOBB FIZETSÉG UTÁN
NÉZETT
Akkoriban Nyirádon a bauxitbányánál
fizettek talán a legjobban a környéken,
ami vonzotta a fiatalokat. Kalmár József
sem habozott sokáig, odaszerződött
gépkocsivezetőnek, sőt, ha nős lett
volna, akár lakást is igényelhetett volna
Tapolcán. Ekkor még korainak érezte a
fontos döntést, inkább továbbállt, és az
erdészetnél lett szintén gépkocsivezető.
Mellette elvégzett egy rakodógépes
tanfolyamot, amiből az következett,
hogy rakodógépen folytatta a munkát.
Tetszett neki ez a szakma, amit már egy
kavicsbányában folytatott, különösen
azért, mert jól fizetett. Lassan az asztalosszakmája
kezdett volna feledésbe
merülni, de közben megszületett a döntés
1986-ban és megnősült. Ekkor felgyorsultak
az események, mert Nemesvitán
azonnal építkezésbe kezdtek, ahol már
megszaporodott az asztalosmunka, és a
gépes munkák mellett is mindig akadt
egy kis barkácsolni/javítani való. A
helyben letelepedő külföldiek, a vis�-
szataláló magyarok is megtalálták mint
asztalost, és kisebb-nagyobb munkákkal
jelentkeztek. A családi ház pincéje kiváló
műhely lett amikor elkészült, de addig is
MESTERPORTRÉ
MAGYAR ASZTALOS ÉS FAIPAR I 2014. 09. 57
MESTERPORTRÉ
volt az udvaron egy kis épület, ami helyet
adott az asztalosmunkáknak. Mindezek
az erdészeti rakodógépes főállása mellett
történtek, de a rendszerváltáskor
mégsem a privát asztalosság után
nyúlt, hanem a „könnyű” privatizációs
feltételekkel kivásárolható gépekre – öt
rakodó és öt szállítójármű – a kollégáival
egy kavicskitermelő és szállító profilú
bt.-t alapítottak. A vadkapitalizmus
kezdeti időszaka nem kedvezett ennek
a vállalkozásnak, nagyon éhesek és
fegyelmezetlenek voltak az emberek,
aminek következtében tiszavirág-életűvé
vált a cég, és hamarosan felszámolás alá
került. Kalmár József, aki tisztességes
vezető szeretett volna lenni, pedig
munkanélkülivé vált 1992-ben. Persze
ez az állapot asztalosszakmával nem
jelentett kenyérnélküliséget, hiszen
a Nemesvitán tulajdonos németek
mindig kínáltak munkát hol helyben,
hol németországi otthonukban. A vége
persze az lett, hogy a munkanélküli
státust fel kellett cserélni az asztalos
egyéni vállalkozói igazolványra 1995-
ben, ami egyben azt is jelentette, hogy
Kalmár József kitérőkkel és izgalmakkal
teli – ugyanakkor csalódásoktól
sem mentes – élete visszatalált a régi
kerékvágásba…
FELKÉSZÜLVE A
MAGÁNVÁLLALKOZÁSRA
A szakma és a gyakorlat mellé sikerült
erre az időre az elkészült családi ház
udvarán egy 50 m2-es műhelyt is kialakítani
egy kombinált gyalugéppel, kisipari
szalagfűrésszel, kéziszerszámokkal,
amivel már szép dolgokat lehetett
készíteni. Aztán felbukkant egy régi
iskolatárs, aki hasonlóan hányatott
életpálya után elfogadta Kalmár József
alkalmazotti ajánlatát. A munka meg
csak sokasodott, és 1998-ban már újabb
alkalmazottat kellett felvenni, akinek a
gépeit is megvásárolta. A munka változatlanul
a helyi és környékbeli nyaralók,
családi házak tetőépítési és felújítási
munkái, beleértve természetesen a
kisebb-nagyobb bútorokat is. Ehhez
a profilhoz – különösen a tetőépítő és
ácsmunkához – nem kellett sok szerszám,
de a bővülő vállalkozásban az
igényesebb munkákat is elvállalták.
A hely azonban egyre szűkebb lett,
és ez a kényszer szülte meg a döntést,
ami telekvásárlásba és zöldmezős
műhelyépítésbe torkollott 2002-ben.
A telek fekvése önmagáért beszél, és a
bevezetőben leírt csodálatos környezetben
található. Más talán a nyaralóját
építené ilyen telekre, de itt a telkek
mindegyike szinte hasonló paraméterekkel
rendelkezik. A falu szülötteként
és megbecsült polgáraként alanyi jogon
gondolta úgy, hogy ha ilyen pompás
környezetben él, akkor ugyanott akár
dolgozhat is. A műhely önerőből épült
fel 2004-re, viszont 2008-tól egyre
több pályázati lehetőség kínálkozott,
hogy a gépi technikai hátteret is meg
tudják újítani. Pályáztak is, és nyertek
számos lehetőséget arra, hogy az olasz
SCM gépekkel berendezkedjenek.
Szükség is volt technikai megújulásra,
hiszen ezt pl. a nyílászárók hatalmas
ritmusú fejlődése megkövetelte. A 120
m2 alapterületet az új technika hamar
megtöltötte, sőt az is nyilvánvalóvá
vált, hogy bizony a fejlődéshez ez
megint csak kevés lesz. Még akkor is,
ha teraszok veszik körül az épületet. A
felületkezelés így is a régi műhelyben
maradt – mondja Kalmár József – mert,
csak ott volt megfelelő hely, és ezt az
igényes munkát legszívesebben egy
ideig saját maga végezte, de ma már a
kisebbik fia vette át a stafétát...
PÁLYÁZATOKKAL ELŐRE
Ha reális a célok megjelölése, ha alapos
és precíz a pályázatírás, akkor van esély
arra, hogy nyerjen az ember – foglalja
össze eddigi tapasztalatait Kalmár
József. És valóban ezt igazolják vissza
a tények is, hiszen egyéni vállalkozóként
és később már kft.-ként is ért
el sikereket. Először a Darányi Ignác
Terv keretében 2,3 M Ft eszköz- és
gépbeszerzési támogatást, majd az Új
Magyarország Vidékfejlesztési Program
keretében két alkalommal – 4,96 és 4,04
M Ft – asztalosüzem-fejlesztés céljára
fordítható támogatást sikerült nyerni.
Ezen összegek okos és praktikus felhasználása
sokat lendített a vállalkozáson,
és új lendületet adott olyan termékek
elkészítéséhez, amelyekre korábban
nem volt lehetőség. További segítség a
vállalkozás számára a tanulókkal való
foglalkozás, hiszen így is lehet pályázni.
Ez a lehetőség elősegíti a tanulók egészségesebb
szakmai fejlődését, ugyanakkor
anyagi segítséget nyújt a vállalkozásnak
a tanulóval való foglalkozáshoz. Igaz,
hogy nincs nagy érdeklődés a fiatalok
58 2014. 09. I MAGYAR ASZTALOS ÉS FAIPAR
MESTERPORTRÉ
részéről a szakma iránt, akik jönnek,
általában ismeretségen keresztül találnak
ide.
LETISZTULT PROFIL
Kalmár József egyéni vállalkozása és
a K.J. Építőmester Kft. jól megférnek
egymás mellett, hiszen előnyt jelent a
pályázatoknál és a munkavállalásnál
is. A hagyományos asztalos tevékenység
változatlanul megmaradt a
vállalkozásban, ami jól jön a nagyobb
megbízásoknál. Új lehetőség Kalmár
József számára, hogy alvállalkozókkal
is dolgozik. Az eltelt évek alatt
megszerzett sok szakmai ismeretség
mára lehetővé teszi, hogy megbízható
alvállalkozóknak adjon ki olyan szakmunkákat,
amelyhez mások vagy jobb
gépesítettséggel, vagy nagyobb szakmai
rutinnal rendelkeznek. Ez egy nagyobb
logisztikai rálátást, és más típusú
szervező munkát igényel, de nagyon
jól működik. A saját vállalkozásba is
került korábban egy kevésbé korszerű
ablakgyártó szerszám, amellyel 68
mm-es ablakok is már készülhettek.
A pályázati pénzekből aztán sikerült
az ablakgyártást is korszerűsíteni, a
legkorszerűbb szerszámot beszerezni,
amellyel már 68/78/88 mm-es többrétegű
hőszigetelt ablakok legyártása is
lehetővé vált, csak úgy, mint a beltéri
ajtóké szintén célszerszámmal.
Így aztán alvállalkozói gyártásba
mindig az a munkafolyamat kerül, amelyiknél
szorít az idő, vagy célgépigényes,
és amit lehet, saját üzemben oldanak
meg. A l ényeg a z a dott s zerződés h atáridőre
való teljesítése alvállalkozóval
vagy nélküle. A szakmai kapcsolatokra
azonban nagy szükség van, és ezek akkor
működnek jól, ha van összedolgozás,
közös alkotói tevékenység és közös siker,
vagyis nyereség a munkákon. A Balatonpart
és a közvetlen környék sok munkát
ad, vannak külföldről visszatelepült
magyarok, akik szintén hoznak felújítási
munkákat, de a nyaralótulajdonosok
lakásaikat is szívesen alakíttatják akár
külföldön vagy Budapesten.
VAN JÖVŐKÉP
Ahogyan az várható volt, a műhely mára
kinőtte magát, és Kalmár József egyre
kevesebbszer találja magát már a gépek
mögött. Árajánlatokat készít, felmér,
kapcsolatokat épít, alvállalkozókkal
tárgyal, és természetesen sokszor
úton van. Ez természetes, hiszen egy
dinamikus vállalkozásnak lüktetnie
kell, és szinte nap mint nap meg kell
újulnia. A rövid távú tervekben szerepel
egy műhelyberuházás, ami a jelenlegi
mellé a szomszédos telekre épülne fel,
szintén pályázati segítséggel. Fejben
már megvannak a tervek, amelyek
komfortosabbá tennék a vállalkozás
mindennapjait. Ezt sem lehet elsietni,
hiszen ki kell várni az optimális pályázati
lehetőséget, és be kell érni az
elképzeléseknek is. Igaz, hogy megy az
idő és a szakma berkein belül folyik a
verseny, de kapkodni, aránytalan lépéseket
tenni mégsem lehet – foglalja
össze meglehetősen érett és felelősen
hangzó gondolatait Kalmár József. Két
fia közül az idősebbik a vendéglátással
kötelezte el magát, a kisebbik viszont
az asztalosszakmát választotta. A műhelyben
dolgozik, és nagyon aktívan
gondolkodik a vállalkozás jövőjéről.
Az asztalosság mellett egy ilyen
helyen mint Nemesvita, nem lehet nem
foglalkozni idegenforgalmi tevékenységgel
– n yaraltatással – , é s p ersze
szőlővel. Van is a családnak takaros
és ma már jól felszerelt kis pincével
rendelkező saját tulajdonú szőlője,
amely bizony komoly elfoglaltságot és
hozzáértést igényel. A szőlősgazdán sok
múlik, hiszen az ott eltöltött idő, az oda
szervezett munka dönti el, hogy lesz-e
tisztességes termés. Már pedig annak
lenni kell, mert egyébként túl költséges
hobbi lenne a szőlőtermesztés/borkészítés.
Ebben Kalmár József felesége is
partner, mert az ő támogatása nélkül
aligha történhetne eredményesen a
családban. A három férfiról való gondoskodás
önmagában komoly munka
immár évtizedek óta, miközben pék- és
szakácsszakmáival is birkózik, továbbá
vendéglátói munkájának is szeret
megfelelni. Összhang van a családban,
ami mindegyikük munkáján, és a vállalkozás
sikereiben is meglátszik. Az
alaptevékenység természetesen az
asztalosság, de Kalmár József egyre
nagyobb teret szentel a szőlőnek, a
borkészítés művészetének. A termőhely,
a csodálatos természeti környezet is
megköveteli az ősi mesterséggel való
törődést, ami belülről jön – mondja. Így
telnek meg a napok tartalommal, és
ahogyan lenni szokott az iparosokkal,
a saját dolguk meg lemarad. Ahogy a
gyakorlatban lenni szokott, a fodrásznak
a haja rendezetlen, a cipésznek a
lábbelije szakadt, az asztalosnak meg
ott állnak a saját házához legyártott
korszerű hőszigetelt nyílászárók, csak
éppen nincs idő és lendület beépíteni.
De erre is sor kerül majd, csak elhatározás
kérdése…
Nagy Zoltán
