A Simonyi Károly Kar végzős hallgatóinak munkái

A veszélyhelyzetre való tekintettel a 2019/2020-as tanév II. szemeszterének nagy része digitális távoktatásban telt. Ennek megfelelően a szakdolgozat- és diplomamunka-védések is online zajlottak le a Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar végzős hallgatóival, intézetenként megtartva 2020. június 3. és 16. között.

Az idei félévben is sok érdekes és figyelemre méltó témával foglalkoztak a hallgatók, ezek közül az alábbi vizsgamunkákat szeretnénk kiemelni és pár mondatban bemutatni, faanyag felhasználásával, természetközeli megközelítéssel foglalkozó témájukra való tekintettel. 

DERNOVITS MIHÁLY: NÉPI CITERA AKUSZTIKAI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA (FAIPARI MÉRNÖKI BSC)

A citera már gyerekkorom óta érdekelt, ezért azóta szerettem volna egy ilyen hangszert készíteni, amióta a faipart választottam életpályámnak. A szakdolgozatom készítésekor most végre megvalósíthattam ezt az álmomat és a témaválasztásomat is ez motiválta, pontosabban a citerához felhasznált hangszerfa akusztikai tulajdonságainak elemzése.

Célja, hogy a megfelelő rezonánsfa kiválasztása méréses módszerrel is elvégezhető legyen. Fontos volt, hogy egy igényes hangszert hozzak létre, mind külső jegyeiben, mind hangzásában. Zenész barátaim és ismerőseim visszajelzése alapján ez sikerült is – mutatja be a szakdolgozat munkafolyamatát Dernovits Mihály.

Intézeti konzulensek: Joóbné dr. Preklet Edina egyetemi docens és dr. Fehér Sándor egyetemi docens Külső konzulens: prof. dr. Divós Ferenc egyetemi tanár

PEREDI DOROTTYA: NÉPMŰVÉSZETI TECHNIKA ÁTEMELÉSE KORTÁRS BÚTORTERVEZÉSBE (FORMATERVEZÉS BA)

Peredi Dorottya munkája megérinti az embert. Szakmákon ível át, valódi kulturális élmény. Nagyszerű érzékkel nyúl le a magyarság népi örökségének lelkületébe és emeli ki meghatározó motívumait.

Ezeket egy modern, mégis minden tekintetben organikus formában, organikus anyagokból alkotja újra. Ezáltal megőrizve a hagyományokat tud újat, aktuálisat alkotni. Természeteset, természetiből, természetesen – írja róla dr. Alpár Tibor rektorhelyettes, a Faalapú Termékek és Technológiák Intézet egyetemi docense.

Témavezető: dr. Lenkei Balázs formatervező művész, egyetemi docens Szakkonzulens: dr. Máthé Katalin formatervező művész, egyetemi docens Külső konzulens: Varga Anita textiltervező

TORMA MÁRIA: FÉNY AZ ÉPÍTÉSZETBEN – LELKIGYAKORLATOS HÁZ CSOBÁNKÁN (ÉPÍTŐMŰVÉSZET BA)

Torma Mária szakdolgozatában a fény építészetben betöltött szerepét kutatta. A fényt sokan az építészet egyik legfontosabb alkotóelemének tartják. A szakdolgozatban levont következtetéseit egy lelkigyakorlatos ház tervezése során kamatoztatta. A helyszín kiválasztását alapos kutatás alapozta meg. A főváros közelsége és kapcsolódás a Mária Zarándokúthoz egyaránt fontos volt. A Csobánkához nem messze található Szentkúthoz közeli erdőben az erdőben talált megfelelő helyszínt. Az épület a domborzati szintvonalakra illeszkedve szinte belesimul a tájba. Egyedül a kápolna áll jelként a domboldalon. Lelkigyakorlatok alkalmával a kápolna, oldalfalának megnyitásával szabadtéri szentmisék megtartására is alkalmas.

A fény átjárja a szállásépületet és a kápolnát egyaránt. Nagy üvegfelületek összekötik a természettel az épületet, felülvilágítók, árnyékolók adnak különleges fényhatásokat. A kápolna szerkezeteinek jelentős része fa tartószerkezetből készül. Torma Mária diplomatervében sikeresen ötvözte a kutatása során megismert elveket és a természeti környezet nyújtotta inspirációt – mutatja be a hallgató munkáját Botzheim Bálint, az Alkalmazott Művészeti Intézet művésztanára.

Témavezető: Botzheim Bálint okl. tervező építész, művésztanár Szakkonzulens: dr. Katona Vilmos okl. építészmérnök, egyetemi docens 

ÖRDÖG KINGA: BUDDHISTA KULTURÁLIS ÉS ELVONULÁSI KÖZPONT, BAJNA (ÉPÍTŐMŰVÉSZ MA)

A terv egy buddhista elvonulási és kulturális központot mutat be, mely Bajna településén helyezkedik el. Nagyon közel áll hozzám a téma, hiszen már régóta tanulmányozom a buddhista közösségek életét és filozófiáját, ezért a program kialakítása során figyelembe vettem ezeket. Terveztem számukra egy étkezőt, közösségi szállást, szerzetesi szállást és a szertartástermet. A helyszínen melyen elhelyeztem az épületeket, meredek szintemelkedés található, ezért külön figyelmet fordítottam a tömegeket megfelelő terepbe illesztésére.

Az ott lakó szerzeteseket és oda érkező látogatókat összekötő helyszín, az maga a szertartásterem, ezért erre az épületre helyeztem a legnagyobb hangsúlyt. Az épület tömege a terephez illeszkedik, azonban a belső tér szakrális tájolást kapott. A fedés hiperbolikus paraboloid forma bevilágító ablakokkal. Az épületet fagerendák tartják, köztük pedig acélsodronyfa függesztett fadeszkák láthatóak, melyek árnyékolóként funkcionálnak, de egyben az imamalmokat is szimbolizálják. A belső tér pedig faerezetű mintás üveggel körbehatárolt.

Igyekeztem a hely és a közösség számára egy bensőséges, szellemileg magasztos teret létrehozni – mondja el tervezési munkájáról a végzett hallgató.

Témavezető: Jahoda Róbert okl. építészmérnök, művésztanár Szakkonzulens: dr. Katona Vilmos okl. építészmérnök, egyetemi docens

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?