A Soproni Egyetem a legzöldebb egyetemek világranglistáján

A Soproni Egyetem idén első alkalommal indult az Universitas Indonesia által kidolgozott Green Metric Zöld Egyetemi Világrangsorolásban. A rangsort 2010-ben hívták életre az egyetemi kampuszok fenntarthatóságáért tett erőfeszítések mérésére.

Az akkor, a világ 35 országának 95 egyetemével induló kezdeményezés 2019-re már 780 intézményt foglalt magába, míg 2020-ra 84 ország 912 legzöldebb egyetemét tömöríti. Egyre népszerűbb a felsőoktatási intézmények körében, olyan szervezetekkel, mint a ranglista világelsője a holland „Wageningen University & Research”, a második helyezett brit Oxfordi Egyetem vagy mint a harmadik helyezett brit Nottinghami Egyetem. A felmérés idén különösen nagy hangsúlyt fektetett az egyetemek felelősségének kérdéseire az ENSZ Agenda 2030 – Fenntartható Fejlődési Célok és a világszintű komplex kihívások vonatkozásában. A Soproni Egyetem múltjából adódóan, szellemiségében mindig is magáénak tudta a „Zöld Egyetem” koncepciót, melynek megvalósítása intézményi szinten összetett feladat. A Green Metric mutatókon keresztül a „zöld teljesítmény” objektíven mérhetővé válik, ami kiváló alapját jelenti a fenntarthatósággal kapcsolatos célirányos fejlesztéseknek és az évről évre való előrehaladás értékelésének. Elemzéseket kellett végeznünk az intézmény zöldfelületei, beépített és nyitott terei, energiatakarékos eszközei, épületállománya, megújuló energiaforrásai, energiafelhasználása, üvegházhatású gázok kibocsátása, ennek csökkentésére tett intézkedései, hulladékkezelési és újrahasznosítási elvei, szelektív hulladékgyűjtése, vízvédelmi programja, zéró emissziós járművekkel kapcsolatos sajátosságai, fenntarthatósággal kapcsolatos kurzusai, öntevékeny hallgatói szervezetei és tudományos publikációi tekintetében. A felmérés rámutatott az erősségekre és a fejlesztendő területekre. Nagy múltú intézményünk kimagasló pontszámot ért el a fenntarthatósággal kapcsolatos „Oktatás és kutatás”, valamint az „Elhelyezkedés és infrastruktúra” területén, köszönhetően a témához kapcsolódó nagyszámú kurzusunknak és tudományos kutatásainknak, valamint az egyetem csodálatos zöld környezeti adottságainak. Fejlesztendő fókuszterületeink többek között a régi épületállomány zöld irányelvek szerinti korszerűsítése, a hulladékgazdálkodás még hatékonyabbá tétele, a víztakarékossági programok indítása.

A Soproni Egyetem idei új belépőként, az elért 4575 ponttal, nemzetközi szinten a 912 indulóból holtversenyben az 588–590. helyet, míg a hazai 8 indulóból a 6. helyet hozta. Hazai egyetemek közül a világrangsorban 59. a Pécsi Tudományegyetem, 86. a Szegedi Tudományegyetem, 162. az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 236. a Debreceni Egyetem, 505. a Budapesti Üzleti Főiskola, 608. a Miskolci Egyetem, 804. a Budapesti Metropolitan Egyetem.

Az egyetemek fáklyavivőként, oktatási és kutatási tevékenységük révén kiemelkedő szerepet töltenek be a fenntarthatósággal kapcsolatos környezeti, társadalmi és gazdasági szakmai ismeretek átadása és a tudatformálás területén. Mindezek mellett, mint intézmények, folyamataik tekintetében is elkötelezettek kell, hogy legyenek az energiahatékonyság, tiszta energia-, takarékos víz- és anyaghasználat, a hulladékok keletkezésének elkerülése és az újrahasznosítás mellett.

„Első alkalommal vettünk részt a megmérettetésben, így az elért eredményt úgy tekintjük, mint egy rajtpozíciót” – mondta el prof. dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem általános rektorhelyettese, aki hozzátette: „A következő esztendőkben rendkívül ambiciózus terveink vannak annak vonatkozásában, hogy a rangsorban egyre előkelőbb helyezést érjünk el. De még a helyezésnél is fontosabb, hogy az egyetem betöltse azt a szerepet, mely az itt képzett hallgatókon és a kutatásokon keresztül hárul rá a fenntarthatóság elveinek terjesztése, valamint a fenntarthatóság érdekében alkalmazott megoldások kimunkálása tekintetében. Kiemelt jelentőséggel bír ez azért is, mert ezen feladat eredményes megvalósításából származó előnyök nemcsak a Soproni Egyetem, hanem a város, a térség és az egész ország javára is szolgálnak."

(A cikk dr. Polgár András, az Erdőmérnöki Kar egyetemi docensének összeállítása alapján készült.)

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?