A magyarországi virágkor


Cikksorozatunk első részében betekintést nyerhettek a szecesszió kialakulásának részleteibe, és megismerhették az európai szecesszió stílusjegyeit. Most a szecessziós stílus magyarországi irányzatának részleteiben kalandozunk tovább.

A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, a tiszavirág-életű stílus korszaka az első világháborúval le is zárult. Csúcsát az 1910-es évekre tehetjük.

A hazai stílust Lechner Ödön teremtette meg. Az általa és tanítványai által létrehozott és gyakorolt magyaros szecesszió mellett a stílusnak többféle irányzata létezett: egyes hazai épületeken megfigyelhető a francia és a belga Art Nouveau, a német Jugendstil, a bécsi kortársak, vagy éppen a korabeli skandináv és angol építészet hatása. Lechner elméleti és gyakorlati munkássága a korszak több meghatározó építésze számára is fontos kiindulópontot jelentett.

Magyarországon főleg Budapest az a város, amely európai ös - szehasonlításban is gazdag szecessziós műemlékekben. Lechner Ödön legfontosabb munkái is itt találhatóak: az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár és a Magyar Földtani Intézet székháza. A korszakra jellemző módon, magas minőségű anyagokból megformált épületek a Gresham-palota, a Zeneakadémia, a Gellért Fürdő és Szálloda.



A teljes cikk az előfizetőinknek érhető el.
Ha Ön már rendelkezik előfizetéssel a megtekintéshez kérjük, jelentkezzen be.
Szeretne előfizetni? Itt megteheti.