Új szabályok: épülettervezés, kivitelezés

Egy családi ház építése, felújítása, berendezése, használata során számos faipari vonatkozású feladat születik, így minden, épületeket érintő jogszabályváltozásnak hatása van a faiparosok munkájára is.

Írásunkban az épület tervezésére és kivitelezésére fókuszálunk – figyelembe véve, hogy 2016. január 1-jével hatályba lépett a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabályozás. Nagy horderejű változások elsősorban az épületgépészet területén várhatók, de tanácsos az asztalosoknak, ácsoknak, faházépítőknek is figyelmet szentelni az épület energetikai fejlődésének legújabb eseményeire. Az energetikai számításokat szabályozó 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet legújabb módosítása már tartalmazza a közel nulla energiafelhasználású épület fogalmát, amit 2020-ig több lépésben vezet be kötelező követelményként.

A követelményt az előttünk álló átmeneti időszakban több lépcsőben Új szabályok: épülettervezés, kivitelezés kell teljesítenünk: előbb az állami támogatást igénybe vevő, majd az önerős finanszírozású épületekre vezetik be az átmeneti, az ún. költségoptimalizált rendszert, végül ugyanilyen sorrendben válnak kötelezővé a közel nulla követelmények. A két rendszer között épületszerkezeti különbség gyakorlatilag nincs, inkább a beépítendő épületgépészeti rendszerekben lesz jelentős változás. A régi és az új követelményrendszert látványosan különböztetik meg a betűkódok: az új rendszert a kettőzött betűkről ismerjük fel: ’AA’, ’BB’, ’CC’, stb. 2017-IG

VAN EGY PICIKE KISKAPU

Az energetikai számításokban az első szint, ahol a nevezett Rendelet követelményeket fogalmaz meg, a térelhatároló szerkezetek szintje. Itt kerül szabályozásra az egyes falak, tető, födém rétegrendjén túl a homlokzati nyílászárók U-ér téke is (U-val jelöljük a szerkezetek hőátbocsátási tényezőjét, mértékegysége W/m2K). A hőátbocsátás alapvetően határozza meg az egyes szerkezetekből összeálló épület teljes hőveszteségét – ráadásul a hőszigetelés az a szerkezeti elem, ami rögtön a beépítés után egyből működésbe lép –, így a jelentős szigorítás logikus lépés volt a jogalkotók részéről. A Rendelet értelmében azon lakóépületek esetében, melyek finanszírozásához állami támogatást is felhasználnak, már 2016. január 1-jétől kötelező betartani a költségoptimalizált rendszerekre vonatkozó, szigorított követelményeket.

A Rendelet betartása alól az sem ad felmentést, hogy időközben változtattak a lakóépületek engedélyezési eljárásainak menetén. Önerős finanszírozású beruházásoknál további két évig, vagyis 2017 végéig lehetőség van a korábbi követelmények szerint tervezni és kivitelezni az épületeket. Ugyanakkor az elkészült épületről a használatbavétel során mindenképp az új rendszer szerint kell elkészíteni az energiatanúsítványt, így az engedélyezési procedúrán átjutott, egyébként „megfelelő” minősítéssel bíró épület akár több kategóriával rosszabb, „nem megfelelő” besorolást is kaphat. Ez a jelenség a használatbavételi eljárás kimenetelét nem befolyásolja, de az épület piaci értékét mindenképp leronthatja.

TARTJÁK MAGUKAT A TÉVHITEK

A mai napig tartják magukat bizonyos tévhitek, miszerint a jogszabályi követelmény a hőszigetelő réteg vastagságára vonatkozik. Ez persze nem így van, mivel a rétegrend teljesítményét írják elő. Tető vagy fafödém esetében az előírt értéket nagyjából 25 cm vastag, homogén, hagyományos szálas hőszigeteléssel lehetne elérni. Ugyanakkor a szaruzat (vagy födém esetében a gerendák, fogópárok) megszakítja az összefüggő hőszigetelő réteget, ezért ezt további centiméterekkel kell kompenzálni. Megoldást nyújthatnak a szarufák külső síkján kialakított szigetelések is (1. ábra). Ezek a rendszerint homogén rétegű szigetelések jobb hatásfokkal működnek, elterjedésüket elsősorban szakmai és információs hiányosságok, előítéletek akadályozzák.

A falakra vonatkozó előírásról már esett szó, arról azonban még nem, hogy a boronafalas vagy fa bordavázas épületek hogyan teljesítik azt. Tömörfából minimum 55 cm vastagság kell az előírt U=0,24 W/m2K érték eléréséhez, ami persze rögtön jelent i azt is, hogy gerenda- és rönkházak kiegészítő szigetelés nélkül aligha lesznek képesek a szigorított követelmények teljesítésére. Fa bordaváz esetében a 16~20 cm vastag, hőszigeteléssel kitöltött bordavázra és további, 8~10 cm vastag, külső oldali
hőszigetelésre lesz szükség – ezt szerencsére a komolyabb favázas épületekkel foglalkozó cégek már ma is teljesítik. Fontos szót említeni a folytonos belső oldali párazáró réteg alkalmazásáról, amivel – ha egyben hőtükör fólia is – további hőnyereség érhető el. A rétegrendek hőátbocsátása egy jól modellezhető, pontosan számítható fizikai paraméter, amit akár kézzel, de akár még direkt ilyen számításokra létrehozott honlapokon is elvégezhetünk.

CSOMÓPONTKIALAKÍTÁSOK

Az új energetikai rendeletben különös hangsúlyt kapnak a csomóponti kialakítások, csatlakozások. Míg korábban lehetőség volt a tervezőnek választani, hogy egyszerűsített, viszonyszámokon alapuló módszerrel vegye figyelembe az egyes szerkezeti hőhidak hőszigetelés - rontó hatását, addig az új rendszerben ’AA’ vagy annál jobb besorolást már csak olyan épület kaphat, ahol az egyes hőhidakat valamilyen számítógépes eljárással modellezték. Ilyen adatokat korábban a hőhídkatalógusok tartalmaztak, de azok az új, vastagabb hőszigetelésekkel kialakított esetekre sajnos nem érvényesek, vagy legalábbis pontatlanok. A számítógépes analízis azonnal ki fogja mutatni például, hogy az ablakot a hőszigetelő réteg közepére kell helyezni, mert ilyenkor lesznek a leginkább egyenletesek a hőáramvonalak.


2. ábra: homogén fal középsíkjába épített ablak


3. ábra: szigetelés és tégla határvonalára helyezett ablak


4. ábra: ablak kilógatása a fal külső síkjára

Hagyományos téglafalban a vastagság közepére helyezett ablak volt megfelelő (2. ábra), míg a mára megszokott 10~12 cm vastag homlokzati szigetelés alkalmazásával az ablakot a fal külső síkjára, a tégla és a polisztirol határfelületére helyezik (3. ábra), mert a rögzítése így oldható meg szakszerűen. De ne felejtsük el, hogy az ’AA’ kategóriánál jobb, ’AA+’ vagy ’AA++’ besorolást már csak jelentős, néha az alkalmazott téglánál is vastagabb szigeteléssel lehet majd elérni, így elvárássá válik, hogy például egy 25 cm-es téglafalra ragasztott 25 cm-es szigetelés „közepére” helyezett ablak már lógjon ki tartószerkezet, vagyis a tégla vastagságából (4. ábra).


5. ábra: purenit rúd (λ=0,07 W/m2K, gyártó: Puren GmbH)

Az ablak megfelelő rögzítését azonban így is biztosítani kell – ehhez speciális vasalatokat, vagy akár teljesen új anyagokat is fejlesztenek a probléma megoldásában már évekkel előttünk járó nyugat-európai országokban (5. és 6. ábra). Összegzésül elmondhatjuk, hogy az ablakgyártók számára elsősorban a beépítésnél várhatók komolyabb változások, például előre kitalált csomóponti rajz szerint kell az ablak elhelyezését elkészíteni, a faházgyártóknak és a tetőépítőknek azonban már komplex rendszerekben kell gondolkodniuk ahhoz, hogy igazodni tudjanak az új követelményekhez. Termékük, a faház vagy a hőszigetelt tetőszerkezet nemcsak egy szigeteléssel ellátott tartószerkezet, hanem egy jól átgondolt, magas színvonalon elkészített, épületgépészettel is hatékonyan együttműködő termék legyen.


6. ábra: purenit vaktok beépítése


Kapcsolódó dokumentum:


asztalos-februar-52-54


Tetszett a cikk?