Teraszburkolatok

A kültéri fa teraszburkolatok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Kínálatuk a hidak robusztus pallóburkolataitól kezdve a csónak- és fürdőstégek burkolatain keresztül a nagy esztétikai és kivitelezési igényű teraszburkolatokig terjed.

A vevők igényei

Minden szabadtéri szerkezetet alapvetően műszakilag megfelelően kell kivitelezni, különösen ügyelve a szerkezeti favédelemre. Az anyagot, a fa méretét, a rögzítést és a kivitelezés részleteit a felhasználásnak megfelelően kell megválasztani.
A teraszburkolat legfontosabb, járóburkolatként történő használatához sima, stabil alap szükséges. A megbotlások veszélyének minimalizálása érdekében az egyenetlenségeket el kell kerülni. A faburkolattól a legtöbb esetben hosszú élettartamot várnak el, kivéve az időszakos szerkezeteket, pl. rendezvényeken. A kültéri faburkolatok élettartama a felhasznált anyagoktól, a szerkezeti részletektől, a környezeti és használati feltételektől (helyi klíma, használat és szennyeződés intenzitása), valamint a folyamatos karbantartástól (tisztítástól) függ. A használat szempontjából fontos követelmények mellett gyakran további elvárásokat fogalmaznak meg a padlók tapintási és optikai minőségére vonatkozóan. Az igények a felületi szerkezettől kezdve a lehetőleg szálkamentes, „mezítlábas" felületen keresztül a színre és a megjelenési képre is kiterjednek. Közben arra is gondolni kell, hogy a kültéri fapadlók a legnagyobb igénybevételnek vannak kitéve.
A fa időjárásfüggő változásai a parkettához hasonló tökéletes kinézetet hosszú távon egyszerűen nem teszik lehetővé. Fafajtától függően a különböző mértékű repedések kialakulása és a szálkásodás is a szokásos változásokhoz tartoznak. A fafajta színe az anyag kiválasztása során kevésbé játszik szerepet, hiszen a kezeletlen, időjárási hatásoknak kitett fafelületek egy idő után azonos szürkés színezetet kapnak.

Alap és szerkezet

Az alap enyhe lejtésű, tömörített durva vagy finommurva, vagy kavics legyen, hogy az esővíz a fa alatt szabadon elfolyhasson, és a pallók megfelelően szellőzzenek. Nagyobb építmények vagy a talaj nagyobb egyenetlenségeinek áthidalásához, ill. erős közlekedési terhelés esetén statikailag biztonságos és tartós alapot kell tervezni (pallók távolsága!).
Lefektetésük előtt az alszerkezet, statika, a hossz-, valamint szélességértékek és a szerkezeti fugák alapján lerakási tervet kell készíteni. A fugák kialakítására nincsenek szabványok. A fugáknak olyan széleseknek kell lenni, hogy a megbotlások és sérülések (mezítlábas használat és magas sarkú cipők) elkerülhetők legyenek, az évszakfüggő klímaingadozás miatti tágulás/összehú¬zódás akadálytalanul lehetséges legyen
(a fa egyensúlyi nedvessége nyáron 12%, télen 21°%), a víz lefolyhasson, és a felület gyorsan megszáradjon.
A trópusi fából készült teraszpallókat rendszerint nem szárított formában szállítják, így a száltelítettségi tartomány (fafajtától függően u = 22-35 százalék) feletti beépítési nedvességből kell kiindulni. Az igen széles, hosszú és nedves, váltakozó csavarodású pallók különösen hajlamosak a zsugorodásra, elcsavarodásra és görbülésre.
A teraszpallók felülete napfény hatására a lignin lebomlása miatt ezüstszürkévé válik, ha nem olajozzák folyamatosan. Technológiai okból nincs szükség felületkezelésre, és a mechanikai kopás miatt nem is feltétlenül ajánlott.

Csoportosítás/faminőség

A kültéri padlókat gyakran tökéletes, az időjárási hatásoknak ki nem tett teraszok fényképeivel és olyan kifejezésekkel reklámozzák, mint pl. a „kerti parkett". Az ezekkel teremtett elvárásoknak a kiszállított áru gyakran nem felel meg. Amennyiben a fa az időjárási hatások miatt gyorsan megváltozik, a vevő (érthető módon) csalódottá válik.
Sok fafajta esetében a különféle méretű, számú és formájú göcsök, gyantatáskák, valamint növekedési egyenetlenségek a fafajtára tipikus jellemzők, ehhez jönnek még az időjárási hatások miatt kialakult repedések és a szálkásodás. Az elvárások és a valóság között ily módon kialakuló eltéréseket csak átfogó, időb en történő és valósághű információkkal és szerződéses megállapodásokkal lehet elkerülni. A szálkásodás mértéke a fafajta kiválasztásával és a fapallók évgyűrűinek elhelyezkedésével (a riftes és félriftes deszkák optimá¬lisak, oldaldeszkák esetében a bal oldal kerüljön felülre) minimalizálható.

A megfelelő fugaszélesség

A fekvő évgyűrűs teraszpallók megfelelő fugaszélessége a tangenciális differenciáló duzzadási érték segítségével határozható meg. Ez az érték az évgyűrűk mentén a százalékos hosszváltozást adja meg egy százalék fa nedvességtartalom változás esetén (a száltelítettségi tartomány alatt). Függ a fafajtától és a száliránytól. A ténylegesen mért fanedvesség függvé -nyében meghatározható a minimális, ill. maximális fugaszélesség.

Botlásveszély

Az egyenetlenségek kisebb vagy nagyobb mértékű botlásveszélyt okozhatnak, melyek leggyakrabban az egyes deszkák vagy teljes padlóelemek nem megengedett mértékű eldeformálódásából vagy nem megfelelő rögzítéséből erednek. Az ilyen deformációk száraz fa felhasználásával, valamint megfelelően méretezett, nem rozsdásodó rögzítéssel elkerülhetők. Ha a csavarozás helyett szabadalmaztatott rögzítő rendszereket használnak, úgy a megfelelő fafajtára, fanedvességre és feldolgozásra vonatkozó gyártói utasításokat be kell tartani.

Színváltozás

Ha a fafajta természetes színárnyalata a kiválasztás során döntő jelentőséggel bírt, az elszürkülés első jeleire a vevők reklamálni kezdenek. Pedig az elszürkülés semmilyen esetben nem jelent hiányosságot, ez az időjárás viszontagságainak kitett, kezeletlen fa természetes változása.
Elszíneződések alakulhatnak ki, ha a cserzőanyagban gazdag fafajták a vasforgácsokkal reakcióba lépnek.
Azon padlók esetében is megváltozik a kinézet, amelyeknél az elszürkülés különféle olajokkal és lazúrokkal késleltethető, nem utolsósorban azért, mert a karbantartó festések miatt sötétednek. Némely, leggyakrabban trópusi eredetű intenzív színű fa esetében a fa anyagai kimosódhatnak, és a határoló területeket, mint pl. vakolat vagy fehér márvány, csúnyán elszínezhetik. Ezt már a tervezés során figyelembe kell venni.

A szerkezet tönkremenetele

Ha a szerkezetben, az anyagválasztásban vagy a kezelésben hiba merül fel, idő előtti korhadás léphet fel. Mivel a fákat tönkretevő gombáknak mindig nagy fanedvességre van szükségük, így a legfontosabb előírás, hogy a tartós nedvesedést elkerüljük, és a gyors száradást biztosítsuk. Ez jól szellőző szerkezettel érhető el, melyben a fák a lehető legkisebb mértékben érintkeznek, és a talajhoz is csak kis felületen érnek.
 

Hogy használják a padlót?

A kültéri faburkolat élettartama mindig nagymértékben függ annak használatától. A szerkezetnél leírtaknak megfelelően a használatra is igaz, hogy az összegyűlt nedvesség elkerülése igen fontos szem¬pont. A virágládákat, kaspókat vagy a napernyők tartóit a padlószinttől megemelve kell elhelyezni, pl. falécek (> 2 cm) aláhelyezésével. A fapadlók mindig megfelelően szellőzzenek, letakarásuk -pl. műfű szőnyeggel - megakadályozza az esővíz elfolyását és felszáradását, és előbb vagy utóbb korhadáshoz vezet.

Terasz kialakítására alkalmas „fák"

A kültéri faburkolatok választéka a tartós hazai és európai, valamint egzotikus fafajtáktól kezdve a nyomással impregnált fán keresztül a módosított fáig és a Wood Plastic Composites-ig (WPC) terjed.
Az anyagkiválasztás kritériumai közé tartozik a minőség, és az olyan tulajdon -ságok, mint a tartósság, kopásállóság,repedés- és szálkaképződés, korrózió a fémionokkal kapcsolatosan, szemcsés anyagok kimoshatósága vízzel, vagy napfény hatására utólagos gyantafolyás, de a feldolgozhatóság és a kezelési rá-fordíthatóság is.

Európai fák

Az akác tartós kültéri fafajta, azonban csak korlátozott méretekben áll rendelkezésre (hossz!). A vörösfenyő és a duglász-fenyő szintén alkalmasak, azonban nem olyan tartósak, mint az akác. Ráadásul az utólag kifolyó gyantával is számolni kell. A szibériai vörösfenyő gyakran nem tartósan hasznosított erdőből származik. A nyomással impregnált erdeifenyő és lucfenyő igen kedvező árfekvésű; a favédő anyagok használata miatt alkalmazásuk ökológiai szempontból kritikusan szemlélendő. A módosított fatermékek, mint pl. a termo fapallók még viszonylag drágák, és kevés gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre. Ugyanez érvényes az úgynevezett WPC-teraszelemekre is.
A módosított fa és WPC kiváló technikai tulajdonságaikkal az egyre szűkösebben rendelkezésre álló trópusi fafajtákat próbálják helyettesíteni.

Trópusi fafajták

Az olyan bevált teraszpallók, mint a Bangkirai, Bilinga vagy Iroko, melyeket évente intenzíven hasznosítanak, gyakorlatilag nem kaphatók tartóssági tanúsítvánnyal (FSC, PEFC). Úgy két éve egyre több dél-amerikai (Massarandu-ba, Cumarú, Ipé, Itaúba) és dél-ázsiai (Dedaru, Heavy White Seraya, Gerutu, Tembesu, Utun, White Meranti) fa-fajtát dolgoznak fel teraszpallónak és importálnak.

Forrás: dds,
www.holzforschung.at

Tetszett a cikk?