A fa dicsérete

Aranyérem: Hurlingham Club szabadtéri uszoda (Faszerkezet kategória)
A Hurlingham Club új szabadtéri medencekomplexuma egy 80 éves létesítmény utódjául készült, amely fölött eljárt ugyan az idő, de jellegzetes bája miatt a klub tagjainak körében mégis rendkívül kedvelt volt. A feladat tehát egy új létesítmény kialakítása volt, ami magában foglal egy új 30 méteres medencét, egy gyerekmedencét, strandterületet, egy öltözőépületet és egy kávézót. Fontos szempont volt továbbá a régi komplexum hangulatának megőrzése a modern igények figyelembevételével, továbbá az is, hogy a belső terek minél több természetes fényt kapjanak.
Az eredeti épületek földszintes, favázas konstrukciók voltak, melyek külső deszkaburkolatát kékre és fehérre festették.  Ez a kombináció amellett, hogy a Hurlingham Club tradicionális színeiből áll, remekül illik a medence visszatükröződéseihez is. Az épületek nyeregtetejét szürke palával fedték. Az eredeti anyagok, arányok, részletek és kiegészítők mind visszaköszönnek az új designban: a fehér ajtók ritmusa a kék deszkaburkolat hátterén; a hosszú, vízszintes arányok; vagy a kék burkolat és a felette húzódó szürke tető kombinációja. A kiegészítők – óra, mentőövek és a ládákba ültetett pálmafák –még élettel telibbé teszik az épületet.
Az új épület maximálisan kihasználja a rendelkezésre álló teret, követve a mellette húzódó járda íves vonalát. A tető oldja ezt a geometriát és az öltöző homlokzata fölé emelkedve, beereszti a napfényt, így csökkentve a mesterséges fény iránti igényt, bentről pedig kilátást biztosít a környező fák koronájára, illetve az udvarra.
Előre gyártott fakazetták formálják a tető szerkezetét és adják annak sajátos alakját. Egy különösen részletes és teljesen parametrikus 3D modell kifejlesztése tette lehetővé a tető bonyolult geometriájának megtervezését. A 3D modellt aztán közvetlenül a kívánt formák rétegelt lemezből és OSB-lapból való kivágásához és a gyári összeszereléshez használták, ezáltal is biztosítva a magas minőséget és a minél rövidebb helyszíni összeszerelési időt.
Az új tető kívülről cinkborítást kapott, melynek szürke színe a régi paláéra emlékeztet. A tetőt belülről borító nyírfurnér a medence felszínéről mindig másképpen visszaverődő fény hatásait egészíti ki. A zsűri szerint egy tökéletesen sikerült szerkezeti megoldás született: „Pontosan olyan elragadó a valóságban, mint ahogy a fényképek alapján gondolnánk.”

Magánházak kategória: Ház Kelet-Londonban
Ennek a nagy ingatlannak az alagsorában korábban két önálló, de kertkapcsolat nélküli lakást alakítottak ki. A projekt során a különálló részeket újraegyesítették, az alagsor hátsó részét lesüllyesztették, hogy magasabb legyen a belmagasság, az udvar szintjét pedig az alagsoréhoz igazították a közvetlen átjárhatóság érdekében. Hátul egy részben egy-, részben kétszintes toldást építettek a házhoz, továbbá nagyszabású belső átalakítások zajlottak, melyek során új konyhát, és a kertre nyíló lakóterületet alakítottak ki.
A munkálatok során a vörösfenyő volt a fő felhasznált faanyag. Rétegelt-ragasztott gerendaként, tömörfaként, furnérként és táblásított formában is találkozhatunk vele. A vörösfenyőt mindenhol olajjal kezelték. A toldás szerkezetét adó gerendákat belülről szabadon hagyták, ezáltal is meghittebbé téve az enteriőrt. A nagy, méretre gyártott üveges tolóajtók – szintén vörösfenyő kerettel – és az üvegfal zavartalan kilátást biztosítanak a parkosított kertre. A faszerkezet bámulatosan könnyed és karcsú, a zsűri szerint is kiemelkedő munka.
Mind a belső térben, mind a kertben a fehér tégla és habarcs kombinációját alkalmazták, ez a megoldás egységesíti a külső és belső tereket. A belső fémelemek, mint például a lépcsőkorlát, antik hatású bronzból készültek. A zsűri szerint „A hozzáépítéssel az egész épület új életre kelt. Mindenhol ugyanannak az egyetlen fafajnak a használata egységes gondolkodásra vall.”

Kereskedelmi és középületek kategória: Stowe Gardens Látogatóközpont
Az új látogatóközpont kialakítása során felújították az 1717-ben Lord Cobham által építtetett úgynevezett „új fogadót”, valamint olyan új épületek is készültek, mint a 85 személyes étterem és egy üzlet. A létesítmény fő elemét, az éttermet úgy tervezték, mint egy egykori cséplőpajta modern újraértelmezését. A háromszög osztású tetőszerkezet egy sor egymáshoz illeszkedő fa háromszögből áll, amelyeket rozsdamentes acéllemezek és huzalok kapcsolnak össze . Az új faépületek szerkezete vörösfenyőből és zöld tölgyből készült tölgyburkolattal. Kizárólag fenntartható forrásból származó faanyagokat használtak, az étterem vázához használt vörösfenyőt egy közeli erdőből szerezték be.
A fogadó közelében lévő melléképületek újjáépítése szintén tölgy felhasználásával történt. A felújítás során a megmaradt eredeti szerkezetet vették mintául. Az egyetlen különbség abban áll, hogy a jobb hőszigetelés érdekében a külső falak vastagabbak lettek.
A bírák dicsérték a vörösfenyő szerkezet használatát és modern elemekkel való kombinációját. Kiemelték továbbá az alapos és jól sikerült helyreállítási munkát.
Felújítás és újrahasznosítás kategória: Feeringbury Farm Barm
A zsűri szerint a nagy, tölgyfa szerkezetes pajta családi otthonná és művészeti stúdióvá való átalakítása jobban nem is teljesíthetné a verseny kritériumait.  A helyreállítás és megőrzés mögött húzódó szándék az volt, hogy minél többet megtartsanak az eredeti szerkezetből. A helyi műemlékvédelmi hatóság is ragaszkodott ehhez az elvhez, ami korábban már több tervező számára is problémát jelentett, mivel nem tudták eltántorítani a hivatalt attól a kikötéstől, hogy látható helyen nem lehet az épületen tetőablakokat elhelyezni. A Hudson Architect megoldása a tetőablakok acélháló alá rejtése volt.
A tető alatt a nagy, rétegelt lemez lapok képezte felület összhangban van a pajta karakterével, miközben erőteljes kontrasztot képez a modern anyagok és a régi tölgyfa szerkezet között. Belül majdnem a teljes eredeti tölgyfa vázat megtartották, alig néhány helyen kellett kicserélni a már nem használható fát. A szerkezetet gondosan helyreállították, a modern beavatkozások mértékét pedig igyekeztek minimalizálni.
A fürdő- és hálószobák kialakításához két nagy, 20. századi belső betonsilót használtak fel. Az egyikben a hálókhoz tartozó fürdőszobákat helyezték el, a másikban pedig egy csigalépcsőt, ami a félemeleten elhelyezkedő szülői hálószobához vezet.
A zsűri méltatta az újrafelhasznált faanyagok széles körű alkalmazását, a régi teásládáktól kezdve a burkolólapokig. „Látszik, hogy mindent nagy szeretettel és figyelemmel készítettek” – mondták.

Kisprojekt: Boleyn Anna kapuja
Első ránézésre az udvar másik végében található, 500 éves Nagy kapu pontos másának tűnik – ami egyébként már önmagában is szép teljesítmény lenne. Valójában azonban megoldás született egy sokkal nagyobb kihívást jelentő problémára – hogy hogyan láttassák a kaput nagyjából hasonlónak, ugyanakkor feleljenek is meg az akadálymentesítési követelményeknek, vagyis tüntessék el a küszöböt a kiskapu nyílásából. Azt a küszöböt, ami az egész szerkezetet egybefogja, ezáltal adva stabilitást a nagy és nehéz kapunak.
Hogy a kapu megfelelően stabil és merev legyen, a hátoldalára jelentős méretű, átlósan elhelyezkedő merevítőket szereltek, miközben az előoldal megjelenése, amennyire csak lehet, megegyezik az eredeti kapuéval. Minden szempontból nagyon gondosan jártak el, az egyenes, illetve hajlított zöld tölgyelemek kiválasztásától kezdve a szabálytalan alakú ajtónyíláshoz való alkalmazkodásig.
A kapu kazettáiba függönyredőzetre hasonlító mintát faragtak, a fémelemek pedig kovácsolt vasból készültek, melyek készítésekor a könnyű kezelhetőséget tartották szem előtt. A fémrészeket fekete viaszos anyaggal vonták be, ami az idő múlásával részben le fog kopni, a fafelületeket pedig egyáltalán nem kezelték. Néhány éven belül tehát az új kapu is a fél évszázaddal idősebb szomszédjához lesz hasonlatos. A bírák „intelligens és szimpatikus megoldásként” jellemezték a munkát, és a kivitelezést is kifogástalannak ítélték meg.

További kiemelt elismerésben részesült épületek
Faszerkezetek: Fórum, Exeter Egyetem
A Fórum egy új központ az Exeter Egyetem hallgatói számára, egyben a kampusz bejárata, valamint oktatási helyiségek is helyet kaptak benne. Az épület fölött  az Egyesült Királyság legnagyobb, több mint 3200 m2 felületű, rácsos héjszerkezetű tetőzete húzódik.
A tető háromszögletű alakzatokba rendezett, rétegelt-ragasztott lucfenyő gerendák felhasználásával készült, amiket acél csomóponti elemekkel kapcsoltak össze. A bejárati tér északnyugati végén áll egy új bejárati épület a fogadótérrel.
A zsűri szerint a design, az angol és a walesi tölgy, illetve a német lucfenyő gerendák használatával sikerült új, hívogató hangulatot kölcsönözni a helynek. A központi átrium pedig különösen kellemes, ami nagyrészt a faszerkezetnek köszönhető.

Magánházak: Old Bearhurst, Kelet-Sussex
A projekt célja egy családi otthon kialakítása volt egy régi komlószárító épület és egy pajta felhasználásával. A két különálló épülethez az idők során készült hozzátoldásokat elbontották, és egy új épületrésszel összekötötték a két eltérő karakterű építményt. Az erőfeszítéseket siker koronázta, az új épület részei harmonikusan olvadnak egymásba és illeszkednek a környező rétek alkotta tájba.
Az új épületrészt mindenhol szilárd és tartós deszkaburkolat borítja, a függőlegesen elhelyezett deszkák szép kontrasztban állnak a pajta durván megmunkált, vízszintes irányú faburkolatával. A bírák megítélése szerint az épület pompásan illeszkedik a tájba, amihez az új építésű rész is hozzájárul.

Kereskedelmi és középületek: Walesi Királyi Zene- és Színművészeti Főiskola, Cardiff
Lenyűgöző érzés keríti hatalmába a látogatót, amint belép a 450 férőhelyes, rétegelt lemez borítású kamarakoncert-terembe. Ez a legfontosabb helyisége az egyik oldalról egy park, a másik oldalról az utca által határolt, kiugró tetejű, hosszú épületnek. A bírák is legfőképpen a terem hangulatát értékelték, ahol a tervező kerülte a tipikus paneles burkolást, ehelyett komplex és organikus megjelenést alkotott kétszeresen ívelt felületek segítségével. Ez a megoldás megfelel az akusztikai elvárásoknak, és látvány szempontjából is figyelemre méltó. Az enteriőr tervezése úgy zajlott, mintha a koncertterem maga is egy hangszer lenne, amin a zenészek játszanak az előadás során.
A másik faanyag, a nyugati vörös cédrus a terem külső burkolásánál kapott szerepet. Ennek kiválasztását az a szándék vezette, hogy az épület minél jobban illeszkedjen a szomszédos park fás területéhez.

Felújítás és újrahasznosítás: Ordsall Hall Múzeum, Salford
Ez a 14. század közepén készült épület kitűnően mutatja, hogy hogyan éltek, dolgoztak, és alakították az épületeket a szükségleteiknek megfelelően az emberek az idők során.
Az épület és a telek fontossága miatt a tervezők egyetértettek abban, hogy minden javítási, karbantartási és általános állagmegóvási munkát a legszigorúbb szabályok szerint kell végezni. Amennyit csak lehetett, megtartottak az eredeti szerkezetből, és igyekeztek minél kevesebb beavatkozást végezni.
A faszerkezet javítása során olyan tradicionális alapanyagokkal dolgoztak, mint a szabad levegőn szárított angol tölgy. Minden fafelületet megtisztítottak és kezeletlenül hagytak, egyrészt azért, hogy a középkori állapotot mutassák meg, másrészt hogy a nedvesség szabadabban tudjon párologni. A zsűri dicsérte a szándékot, a törődést, a mesteri munkát és a szenvedélyt, amit ennek a kitűnő munkának a készítése során mutattak az alkotók.

Forrás: www.woodawards.com

Tetszett a cikk?