Expo 2015 - Ezmiez?

A pályázat győzteséről korábban már írtunk, cikkünket ide kattintva olvashatják. A zsűri által első hellyel díjazott, a közönség által is kedvelt terv helyett ezt a fenti, második helyezett terv valósulhat meg a jövő évi expón. Igazából senki sem érti, hogy mi is történt pontosan, és mi állhat a furcsa döntés hátterében, hogy nem az első helyezett, jól sikerült tervet valósítják meg.

Az MTI információi szerint a megvalósíthatóság időbeni korlátai, valamint a nehezen tervezhető költségek miatt döntött úgy a 2015. évi milánói világkiállításért felelős magyar kormánybiztos, hogy nem a látványterv-pályázaton győztes munkát építik meg, hanem a második helyezett alkotásból indulnak ki. "Kikértem a hazai építész szakma legfontosabb fórumainak, független szakértőknek az álláspontját és figyelembe vettem a pályázók megvalósíthatósági tanulmányait. Az Alakor című pályamunka alapján létrejövő pavilon hangsúlyosan képviseli a Magyarország által képviselni kívánt tematikát, a múlt heti milánói bemutató kapcsán elismerően szólt róla az olasz sajtó és építész szakma" - hangsúlyozta Szőcs Géza a budapesti sajtóbeszélgetésen.

A Magyar Nemzet Makovecz-követőnek számító építészmérnök-építészkritikusa, Őrfi József ezt írja az Alakorról: „az építészetben nem szokás táltos dobokat felnagyítani, vagy ha mégis, biztos nem élére állítva, és végképp nem egy az egyben. Nem értékes, mert már elcsépelt gondolat bárkát is stilizálni, de ebben az esetben még ez a stilizálás sem sikerült jól. Továbbá egyszerűen nem illik szimbólumokat rárajzolni egy tömegre, egy formára, amelyet bárki használatba vehet, hiszen nem biztos, hogy a betérő azonosul vele. Az építészet szimbólumokkal, szellemi tartalmakkal dolgozhat, de csak szerves összhangban a működő funkcióval”.

Míg a Malom fel tudna nőni az egyébként szintén vitatott körülmények között kiválasztott, de vitathatatlanul az egyik legjobb Makovecz-műnek számító '92-es, soktornyú sevillai magyar pavilon és Vadász György 2000-es, hannoveri expón bemutatott, letisztult és méltóságteljes templom-hajó pavilonja mellé; addig az Alakor a magyar organikus építészet újabb szép példája helyett annak paródiájaként sülhet csak el.

Mivel ez nem a politikai megnyilvánulások fóruma, hanem egy szakmai portál, ezért kérjük olvasóinkat, kizárólag a látványosság és az ésszerűség elvei alapján szavazzanak, hogy melyik az eddig legjobban sikerült pavilon a felsorolt négy közül.
 


Alakor


a Malom


Makovecz: '92-es, soktornyú sevillai magyar pavilon


Vadász György 2000-es, hannoveri expón bemutatott templom-hajó pavilonja

 

forrás: mandiner.blog.hu, MTI



Tetszett a cikk?