Megelőzés, körültekintés

Április 15-én kigyulladt a Notre-Dame, a világ egyik legismertebb, Európa egyik leglátogatottabb történelmi épülete, kulturális örökségünk fontos eleme. E sajnálatos esemény rávilágít a tűzvédelem fontosságára.


Lángokban állt a párizsi Notre-Dame (insurancejournal.com)

A kiemelt műemlékvédelem alatt álló építmények különösen sebezhetőek. Az ilyen épületek védelmét szigorú műemlékvédelmi szabályok szolgálják, de az objektum biztonságát ezek hátrányosan is érinthetik. Egy műemléki épületben például a tűzjelzők elhelyezése vagy az ideális menekülő útvonalak kialakítása ütközhet az örökségvédelmi szempontokkal. Továbbá gyakran előfordul – a Notre-Dame példája is ilyen –, hogy éppen aprólékos restaurálási munkálatok, vagy szerkezeti felújítás során történik baleset.

Az egyik legjelentősebb hazai műemléktűz az Esztergomi Bazilikát – teljes nevén Nagyboldogasszonyés Szent Adalbert-főszékesegyház – érintette. 1993-ban egy elektromos zárlat miatt az épület főhajójának tetőszerkezete gyulladt ki, de szerencsére a tűz nem terjedt át a monumentális épület többi részére, így „csak” a tetőszerkezet semmisült meg. Szerencsésen túlélte a tűzesetet az akkor már hosszú ideje felújítás alatt álló orgona is, melyet a fa tetőszerkezet alatt található méteres vastagságú téglafödémrendszer óvott meg. A kár így is hatalmas volt. A teljes helyreállítás két évig tartott, és csak külföldi segítséggel, támogatásokkal volt megvalósítható. Összesen négyszáz köbméter faanyag került a projekt során beépítésre.

A TŰZESETEK ÁLTALÁNOS OKAI

A tűz keletkezésének okai lehetnek belső vagy külső tényezők, például dohányzás, elektromos hiba, jellemző a konyhai eszközök vagy a tüzelőberendezés helytelen használata, és természetesen a villámcsapás is megemlítendő, mely egyben a legritkább kiváltó oknak nevezhető. A felújítási, restaurálási munkák során halmozottan fordulnak elő az előbb említett okokból származó tűzesetek. Leginkább a dohányzás jelent problémát! Könnyen előfordulhat ugyanakkor a munkálatok során elektromos tűz is, például a hálózat túlterhelése miatt. Ez a probléma egyrészt az épület gyakran elavult, nem ipari tevékenységre méretezett elektromos hálózata miatt is fennállhat, de természetesen a hosszabbítók és az elektromos szerszámok is lehetnek előidézői, ez utóbbi esetben már a helyszíni munkát végző vállalkozó a felelős. Fontos, hogy az elektromos kéziszerszámok, hosszabbítók érvényes érintésvédelmi felülvizsgálattal rendelkezzenek. Hosszabbítók esetében azzal is számolni kell, hogy felcsévélt állapotban jóval kisebb mértékben terhelhetőek. A másik gyakori elektromos tűz oka a tetőszerkezet, illetve az esővíz-elvezető csatornák javítása, cseréje miatti beázások. A felújítási munkák során alkalmazott szerszámok és a tisztítási, festési munkák vegyszerei is bajt okozhatnak. Különös figyelmet érdemelnek a fémmegmunkálással járó feladatok, például a tetőfelújításokat érintő bádogosmunka, amely már számos esetben épülettűzhöz vezetett nem kellő odafigyelés miatt.


A XIX. században épült teljesen eredeti tetőszerkezet semmisült meg az 1993-as esztergomi tűzeset során (Schlosser Attila építész felvétele)

VILLÁM ELLENI VÉDELEM

Bár ritka a villámcsapás miatt kialakult tűzeset, a megelőzés ez esetben is fontos és szabályokban meghatározott. Nem csak a meglévő épületnek kell műszakilag megfelelő, és szabályosan dokumentált villámvédelemmel rendelkeznie. A felújítás során használt állványzatok, daruk és egyéb hasonló berendezések védelméről is gondoskodni kell. A tizenöt méternél magasabb fából készült állványszerkezet esetében már szükséges a megfelelő, villám elleni védelem szakember általi kialakítása és dokumentálása. Amennyiben az épület rendelkezik villámhárítóval, úgy az állványzat védelmi rendszerével össze kell kötni. Fémszerkezetű állványzat védelme akkor megfelelő, ha ideális földeléssel van ellátva, és ugyancsak összekötendő az épület villámhárítójával. Fontos, hogy állványzaton csak olyan személy dolgozhat, akinek munkavédelmi oktatásában ismertetésre került, hogy zivataros időben az adott állványon és helyszínen milyen módon lehetséges a munkavégzés.

Azért, hogy az épületfelújítás ne váljon egy pillanat alatt rémálommá, számos szabályt be kell tartani.

ENGEDÉLYEK

A munkakezdés alapvető és általános érvényű feltételei: a komplett, elfogadott (mérnök által jóváhagyott) tervdokumentáció, érvényes engedélyek, érvényes vállalkozói szerződés, építési napló megléte, valamint a munkaterület írásban történő átvétele. Az építészeti-műszaki dokumentáció a következőket tartalmazza: az építési tevékenység megvalósításához – pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához – szükséges tervezési programok, tervek, dokumentumok. Az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció is, amely részletezi a mindenkori érvényes törvényt és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeket, valamint az azoknak való megfelelés terveit, műszaki leírásait.


A XIX. században épült teljesen eredeti tetőszerkezet semmisült meg az 1993-as esztergomi tűzeset során (Schlosser Attila építész felvétele)

A munkavégzésre jogosító engedélyeket jellegüktől függetlenül mindig az építési területen kell tartani, az érvényességük folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell. Ha ezeket a szabályokat nem tartjuk be, annak építésügyi bírság lehet a következménye.

E-ÉPÍTÉSI NAPLÓ

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet szerint az építési naplót általános építmények esetében a 2013. október 1-je után induló építőipari kivitelezéseknél elektronikusan kell vezetni. A napló jogszabály szerinti megőrzését nem a szereplőknek kell megtenni, az archiválást az LLTK (Lechner Tudásközpont) elektronikusan elvégzi. Érdemes tudatosítani magunkban, hogy minden bejegyzés visszakereshető, hosszú évekkel később is. Az elektronikus építési napló a www.e-epites.hu/enaplo oldalról bármikor elérhető és mobileszközökön is egyszerűen használható, legyen az androidos vagy iOS-rendszerű. Az e-napló használatához ügyfélkapus belépés szükséges és érdemes tudni azt is, hogy a felhasználónévhez tartozó jelszót kétévente kötelező módosítani.


Az eldeformálódott rézlemezfedés maradványai utalnak a tűz hevére, Esztergom, 1993. (Schlosser Attila építész felvétele)

MŰEMLÉK ÉPÍTMÉNYEK

Műemlékek esetén több olyan tevékenység is adódhat, ami faipari szakembereket érint és engedélyhez kötött – ilyen például a nyílászárócsere is. Ez műemléki területen lévő telken meglévő nem védett építmény vagy önkormányzati rendelettel egyedileg védetté nyilvánított építmény esetén is érvényes.

TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

Munkavégzés megkezdése előtt ismertetni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. A munkaterületen a munkavállalók által is használható tűzoltási berendezéseket kell tartani. Azokat működőképes állapotban és az érvényes felülvizsgálati matricával ellátva, a munkaterület meghatározott és könnyen elérhető, megjelölt részén kell tartani.


A főszékesegyház orgonája, mely szerencsésen átvészelte az 1993-as tűzesetet (wikipedia)

A kiviteli terv tűzvédelmi munkarész tartalmaz olyan fontos elemeket is, mint az építmény megközelíthetőségét, tűztávolságát, az építmény oltóvízellátásának biztosítását, az építmény tűzveszélyességi osztályba sorolását, tűzállósági fokozatát, a tűzszakaszok elhelyezkedését, tűzszakaszhatárokat és azokon található nyílászárók és átvezetések műszaki leírását. A helyszíni munkát végző vállalkozó számára ezek a dokumentumok olyan, a gyakorlatban is fontos elemeket tartalmaznak, mint a fa alapanyagok, vagy a vegyszerek (például felületkezelő anyagok) helyszíni elhelyezésének lehetőségei. Általában az építési területeken is kijelölt dohányzóhelyek vannak. Amennyiben ilyen mégsem található, akkor a dohányzás szigorúan tilos. Tűzgyújtó eszközt munkaterületre bevinni, használni ugyancsak szigorúan tilos. Kivételt képeznek ez alól a tűzgyújtáshoz munkaeszközként alkalmazott eszközök, melyek használata viszont írásbeli engedélyhez kötött. A tűzvédelem általában áldozatául esik a takarékosságnak: optimalizálás helyett minimalizálás, sőt gyakran a szükséges minimum előírások alulteljesítése a jellemző hazánkban. Ahogyan a számtalan tűzeset is bizonyítja, teljességgel hamis az illúzió, hogy „nem lesz baj”. Csak remélni lehet, hogy tanulunk a korábbi tragikus esetekből…


Kapcsolódó dokumentum:


a-tuzvedelem-kerdesei-a-felujitasi-munkak-soran-megelozes-korultekintes


Tetszett a cikk?