Kumiko, a különleges ősi japán technika
A források szerint a kumiko technika Japánban alakult ki Időszámításunk szerint 600–800 körül, az Asuka-érában. Eredetileg kizárólagosan térelválasztók, tolóajtók és ajtók feletti dekorációs (ramma) díszítéshez használták őket.
A felhasznált faanyag leggyakrabban a cédrus vagy japán ciprusfa volt. Ezek a fafajták általában egyenesen nőnek, nincsenek benne göcsök és a szövetszerkezetük is homogén.
A technika lényege, hogy a több száz apró darabból álló díszítést kézzel, régi és modern technológiával munkálnak meg, majd egy keretbe helyezik el őket és mindenféle kötőelem felhasználása nélkül illesztik össze a darabokat. Ezért nagyon precízen és pontosan kell vele dolgozni, különben nem áll össze a kívánt dekoráció.
Az Edo-kor (1603–1868) óta nagyjából 200 mintát használnak a mai napig, ezeknek mind jelentése van. Annak alapján választják ki a mintát, hogy mit kívánnak az ott élőknek: A shippou például harmóniát és gazdagságot jelent, a goma hosszú életet, míg a sanjyu-hifu jó egészséget.
Sanjyu-hifu – Egészség
Sajnos. manapság ez a technika kihalófélben van, ezért a japán iparművészek elkezdték egyéb használati tárgyak esetében használni, mint például lámpaernyő, széktámla stb.
Egyéb használatban lévő minták
Amint megvan a megfelelő faanyag, legyártják a keretet. Jöhet az aprólékos munka, a mikron milliméter pontosságú darabok legyártása. Ez alázatot és türelmet igényel a készítőjétől. Mikor ezek elkészülnek, a darabokat “becsúsztatják” a keretbe, ezáltal egy csodálatos alkotást kapnak.
A kumiko nem csak szép, de hasznos is, mivel levegőt és fényt engednek be a helyiségekbe.
Ahogy említettem fentebb, a modern korban az iparművészek használati tárgyakat készítenek ezzel a technikával, hogy megőrizzék a régi hagyományt.
A modern korban ezen technika iránt csökkent az érdeklődés, mind a készítését, mind a megvásárlását illetően.
Az iparművészek most azt várják ettől a megmozdulástól (modern tárgyakban használják újra ezt a technikát), hogy a fiatalabb generáció is újra érdeklődni fog iránta – és a kumiko technika további generációkon át a japán kultúra része maradhat.
Forrás:
soranews24.com
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Élőben még szebb
REHAU szín tanácsadó, bútorlap választó és ingyenes mintarendelő oldal.
Aki a fánál is keményebb
Tóth Lóránt fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.
Rendhagyó, különös és titokzatos
Szőcs Miklós TUI Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, beszél munkájáról.