Vizes bázisú felületkezelő anyagok a fa- és bútoriparban
Jelenleg a fa- és bútoriparban a felületkezelés során különböző alapú anyagokat alkalmazunk, így NC, PU, Akryl, Alkyd, PE, UV, SK stb. lakkok kerülnek felhasználásra. Mindezeknek van egy közös tulajdonsága: a magas oldószertartalom. Az oldószeremisszió az alkalmazás során nemcsak környezetszennyezést, levegőszennyezést, hanem egészségkárosodást is előidéz (pl. NC, SK anyagok hatása).
Az aktuális környezetvédelmi, munka-egészségügyi előírások szigorúan meghatározzák a megengedhető értékeket. Ezen értékek betartásához pótlólagos beruházást kell eszközölni (fejlettebb szóróhelyiségek, szűrőfilterek), melyek nem kis összegbe kerülnek. De kinek van erre – a mai viszonyok között – pénze, amikor szinte mindenki tőkeszegény? A kis- és középvállalkozók különösen érintettek ebben a tekintetben.
De mit tehetünk, ha nincs pénzünk fejlesztésre, viszont továbbra is termelni akarunk, elfogadható áron és minőségben?
Olyan anyagokat kell keresni, melyek alacsony vagy minimális oldószertartalommal rendelkeznek, és legalább megközelítően az oldószeres lakkok tulajdonságaival bírnak! A közmondás azt mondja, „aki keres, az talál”! Mi is találhatunk ilyen anyagokat, mégpedig a vizes bázisú, vagyis a vízzel hígítható festékeket, lakkokat.
A Sayerlack eladási eredményei azt mutatják, hogy míg a kültéri felhasználásnál a vízzel hígítható bevonatok mennyisége túlszárnyalta az oldószeresekét, a bútoriparban elmondhatjuk, hogy mennyiségük évről évre megduplázódik.
| Javaslatok, tanácsok a vízzel hígítható bevonatok használatához – A száradási hőmérséklet 10 C° feletti legyen – Szellőzés (a szárítóhelyiség 80% alatti páratartalma, 15 C° hőmérséklete szükséges) – A felületkezelő anyagokat 5 C°-nál melegebb helyen kell tárolni – A felületkezelt lapokat, anyagot, min. B3/D3 osztályba tartozó ragasztóval ragasszuk. – 11–16% nedvességtartalmú faanyagot használjunk – Csiszoláshoz mindig sztearátos papírt használjunk, így a felület nem melegszik fel, és a csiszolópor nem ragad a papírba. – A festéshez használt berendezést közvetlen használat után csapvízzel mossuk el, hogy elkerüljük a festék rászáradását |
A Sayerlack vezető szerepet tölt be a vízzel hígítható bevonatok gyártásában. Ezen lakkok felhasználás szerint bel- és kültéri alkalmazásra kerülnek forgalomba, színtelen és színes változatban egyaránt.
Miért válasszunk vízzel hígítható lakkot? Ha összehasonlítjuk az alkidbázisú termékekkel, akkor mi a legnagyobb előnye?
Kültéri használat esetén hosszabb (kb. 2-szeres) a felületkezelt termékek élettartama, a vizes bázisú bevonatok nagyon rugalmasak, szemben az oldószeresekkel, ahol az UV-sugárzás hatására a festékréteg idővel nagyon rideggé válik és megrepedezik.
Kb. 90%-kal kisebb az oldószerpárolgás, ezért kedvezőbbek a vele dolgozók munkakörülményei és sokkal kisebb a környezetszenynyezés.
| Kültéri felületkezelő anyagok: nyílászárók, faházak, kerítések és egyéb termékek favédelmére, igény szerint pácolt, lakkozott, festett vagy viaszolt, vaspigmentet tartalmazó, „színtelen fedőlakkos”, vagy enyhén pigmentált (vékony lazúr) bővítik a kínálatot. A piacon újdonságnak számító, teljesen színtelen, háromrétegű ciklus biztonságosan megőrzi a fa különleges szépségét. Egyes rendszerek rendelkeznek a legmagasabb „CATAS PLUS” minőségi tanúsítvánnyal is! Beltéri felületkezelő anyagok: belső berendezések, bútorok, parketták, lépcsők felületkezelésére alkalmasak. Az úgynevezett kombi lakkok, vagy a külön alapozóval rendelkező rendszerek, az egészen mattól (5 gloss) a magasfényű változatig megtalálhatóak a palettánkon. Ezek gyorsan száradnak, és 24 óra múlva már rakásolhatóak. A kültéri alkalmazás munkafázisai: A rétegszerkezet kialakítása szín és fafaj szerint változik, így más a színes átlátszó, (pácolt lakkozott), a fehér, a színes felületek, továbbá a gyantás és a tanninsavas fafajok esetében is. A teljesen színtelen rendszer kialakításához speciális anyagok szükségesek! Minden termékre jellemző az ún. festés alá előkészítő csiszolás, amelyet puhafánál maximum 150-es csiszolópapírral kell elvégezni. Első rétegként a színezett favédő pácot alkalmazzuk a nyersfán (80–100 g/m2). A benne lévő biocidok mélyen behatolnak a fába, megvédik azt a gombáktól, rovaroktól, a pigmentek erősítik a lakkok UV-védelmét és az esztétikai megjelenést biztosítják. Az anyag felhordására legideálisabb a mártás vagy a locsolásos technológia, de a szórásnál még az ecsetelés is jobb. Száradás után (kb. 4 óra múlva) visszük fel az alapozóréteget 150 g/m2 mennyiségben. Száradás után gondosan csiszoljuk, majd minimum 150 g/m2 fedőlakkot alkalmazzunk. Ha két fedőréteget viszünk fel, minimum 150 g/m2 réteget kell felhordani 90–120’ száradási közzel, közbülső csiszolással. A rétegek függőleges és vízszintes irányban is felvihetők. A fedőrétegek szárazanyag-tartalma biztosítja az elvárt fizikai hatást, UV-elnyelő képességük és vasoxid-pigmentjeik is hozzájárulnak a fa védelméhez. A termék 24 óra száradás után csomagolható. A beltéri alkalmazás munkafázisai: A beltéri alkalmazásnál a felület-előkészítés az első műveleti fázis, ezt követi a 180–220-as szemcsenagyságú papírral történő csiszolás, majd ha szükséges, a pácolás. Száradás után az alapozóréteget hordjuk fel 120–150 g/m2 mennyiségben. 4–6 óra elteltével 320-as papírral megcsiszoljuk a felületet kézzel vagy csiszológéppel. A fedőréteget az alapozóhoz hasonlóan vigyük fel. A 120 g/m2 mennyiség már biztosítja a megfelelő esztétikai hatást. A hőmérséklettől és a szárítási eljárástól függően a fedőréteg felvitele után 24 órával az elemek összeszerelhetőek, rakásolhatóak vagy csomagolhatóak |
Még néhány további jellemző:
- nem gyúlékony
- a berendezések vízzel elmoshatók
- rövid a száradási idő
- kültéri igénybevételnek jobban ellenáll
- nem sárgul be a filmréteg
- a filmréteg rugalmas
- harmonikus, esztétikus megjelenés
- minimális a farostok duzzadása.
Az esztétikus megjelenés különösen fontos a bútoroknál és a kültéri berendezéseknél egyaránt. A vízzel hígítható bevonataink látvány és simaság tekintetében nem különböznek az oldószeresekétől, mechanikai és kémiai ellenálló képességük viszont elmarad a kétkomponensű poliuretán bevonatokétól, amit térhálósító hozzáadásával módosíthatunk.
Miért válasszunk egykomponensű vízzel hígítható bevonatot beltérre?
Az egykomponensű bevonat – szemben az oldószeres anyagokkal – nem okoz fazékidő-problémát, hisz XA 4080 térhálósítót adunk hozzá.
Használatra készen kapható, ezért praktikus.
Olcsó, mert szinte nincs anyagveszteség. A kannát lezárhatjuk, és később újra felhasználhatjuk a térhálósító hozzáadása után is, ha az eredeti kannában tároljuk, és nem érintkezik sokat a levegővel. Használat előtt szükség esetén hígítsuk fel csapvízzel.
A térhálósító nem nélkülözhetetlen, de hasznos adalékanyag, ha nagyobb kopásállóság és vegyszerállóság szükséges (konyhabútor, bár és diszkóberendezések, asztallapok).
Hogyan alakul a rétegszám kül- és beltéri alkalmazás esetén?
A kültéri faanyagok legkedvezőbb minimális bevonatvastagságának megválasztásához két tényezőt kell figyelembe vennünk: a kültéri igénybevétel mértékét és a fa fajtáját.
Kültéri igénybevétel szempontjából általában elég a kétrétegű bevonat, ha az ablakokat redőny vagy ablaktábla védi, de háromrétegű bevonat szükséges, ha kívülről nem védi semmi az ablakokat.
Fafaj szempontjából a gyűrűs likacsú fafajtáknál (tölgy, dió, meranti) vastagabb bevonat szükséges, mint a puhafáknál (erdei-, vörös-, duglászfenyő).
A beltéri alkalmazásnál nincsenek ilyen kritériumok. A fát vízben nem oldódó páccal megszínezzük, hogy elkerüljük a nedvesítést, ami a legtöbb pácnál gondot okoz. Pácolás után a kívánt eredménytől függően egy 120–150 g/m2 alapozóréteg után fedőréteg következik. Alapozóval a pácolatlan fán a poliuretán termékekhez nagyon hasonló színhatást érhetünk el, a fedőréteg pedig, az oldószeres akriltermékekhez hasonló természetes fa hatást, jól kiemelt rajzolatot, nagy szilárdságot és sima felületet ad.
Mit mutat az árak összevetése, összehasonlítása?
A vizes bázisú anyagok többsége közel azonos árfekvésű, mint az oldószeresek, több anyag esetében pedig alacsonyabb az egységre jutó költsége.
Golda Kft.
1092 Budapest, Ráday u. 43.
Tel.: 1/456-4000.
golda@golda.hu
www.golda.hu
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Hogyan lettem faipari mérnökből szakújságíró?
Diplomamunka konzulensem, Dr. Gerencsér Kinga mindig nagyban támogatott, például TDK dolgozat formájában is feldolgozásra kerültek az anyag fontosabb részletei - még OTDK-ra is sikerült eljutnom vele.
Egyetemi hírek – 2024. november
A Soproni Egyetem 2024. novemberi hírei
Az Isteni Lélek sziporkái
Gyenes Tamás fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.