Olajozás a gyakorlatban

A technológiánál fontos a felület megfelelő előkészítése (finomcsiszolás stb.), és az olajat a fa nedvszívó képességétől függően kell felhordani vékonyan, egyenletesen. Fontos megjegyezni, hogy az olaj kiemeli a fa szépségét, erezetét, de a csiszolási hibákat is. A felület telítődése és egy vékony fedőréteg a cél. Több megoldás létezik a rétegfelépítésre vonatkozólag. Az első rétegben felhordott és nem beszívódott olajat 10–15 perc elteltével egy nem szöszölődő ronggyal visszatöröljük, eloszlatjuk, bedörzsöljük. Az is megoldás, ha nem töröljük vissza, hanem az előző módszerhez hasonlóan ecsettel eloszlatjuk. Az ecsetet megtöröljük egy száraz ruhában és újra áthúzzuk a felületet, eloszlatás végett. Ezt akár ronggyal is végezhetjük. Természetesen nagy felületek esetében, pl. parketta, hajópadló, nem egyszerű a visszatörlés. Ilyenkor, amennyiben vassal vagy gumilappal vittük fel az olajat, padlópolírozó géppel történő pad-ezéssel oszlatunk. Lakkozóhengeres felvitelnél is alkalmazhatjuk ezt a megoldást, de a hengerrel történő felvitel közbeni eloszlatás és ezáltal bedörzsölés is tökéletes, még akkor is, ha utána a felületen matt és fényesebb részek is keletkeznek, mivel a fa nem homogén, és így a különböző sűrűségű felületek nem egyformán szívják az olajat. De ettől a felület még tökéletes, csak nincs telítve, ezért vannak matt területek.

A második réteg felvitele előtt a felületfinomítás céljából dörzsilappal (skótszivacs) finoman átdörzsöljük a felületet. Jobb, mint csiszolópapírral, mivel akármilyen finom papírral dolgozunk, mindig vágunk el új rostokat, amit a következő rétegfelvitelnél az olaj meghúzhat. Padlóknál persze a megfelelő finomságú pad-et használjuk. A második réteg felvitele hasonlóan történik, és itt már lehet látni, hogy egyre kevesebb a matt terület, kezd a felületünk homogenizálódni, telítődnek a pórusok. A harmadik réteg felvitele előtt a felület finomságától függően használhatjuk a dörzsilapot. A harmadik réteg felvitele után már látszik, hogy eltűnnek a matt felületek és egy homogén, selymes, lakkszerű felületet kapunk. Ez egy általános leírás, de pl. munkalapok olajozása esetén érdemes csak finoman oszlatni és hagyni, hogy a felület megszáradjon. Ott nagy az igénybevétel, így minél testesebb a felületünk, annál jobb az eredmény. Kevésbé igénybe vett felületek esetén, fafajtól függően akár két réteget is kenhetünk.
 

Fontos, hogy ne töröljük vissza az olajat maradéktalanul, ne legyen a felületünk teljesen matt, mert akkor nincs a felületen védelem, nincsenek telítve, lezárva a legfelső rostok. Néhány fafaj (pl. eukaliptusz) esetében előfordulhat, hogy a fában lévő magas olajtartalom miatt kiúszik a fában lévő olaj, és foltok formájában jelentkezik. Ezt a rétegenkénti felhordások között biopin hígítóval átdörzsölve eltüntethetjük, és szükség szerint többször megismételhetjük. Kültéri olajozásnál (pl. terasz) sok esetben a fentieket úgy kell alkalmazni, hogy a felhordásnál figyelni kell arra, hogy bizonyos fafajok sűrűségüknél fogva nem képesek az olajat beszívni, így ezeknél szükség van a hígításra az első réteg esetén, hogy minél mélyebben beszívódjon a felületbe az olaj és a pigment.

Tetszett a cikk?