Szemezgetés

A csiszolást nagyon kevesen szeretik művelni, viszont senki sem vitathatja, hogy nagymértékben hozzájárul a végeredmény külső kinézetéhez és tapintásához. Az ebben szerepet játszó szemcsékről és az előforduló marketinges csúsztatásokról is szó esik.

A csiszolóanyagokban található szemcsék, még ha miniatűr alakban is, úgy viselkednek, mint egy vágószerszám – hasonlóan egy körfűrészlaphoz vagy egy felsőmarószárhoz. Csupán ebben az esetben a faanyag fűrészelés okozta keresztülvágott rostszálai azok, amiket el kell vágni. Már azzal, hogy megértjük a csiszolóanyagok különböző szemcsefajtáinak vágáskor okozott felületi minőségét, nagymértékben segít minket a megfelelő csiszolóanyag kiválasztásában.

CSISZOLÓANYAGOK ALAPKATEGÓRIÁI

Ne tévesszen meg minket a csiszolóanyag-gyártók mindenféle színekkel ellátott óriási árukínálata. Lényegét tekintve négy fő kategóriába sorolhatók a csiszolóanyagok. Ettől kezdve jönnek létre a különböző kombinációi a hordozóanyagnak (papír, vászon, mikroszál), a ragasztónak (enyv, műgyanta, mint alap- és fedő kötőanyagok), valamint a szórási sűrűségnek, azaz, hogy milyen sűrűségben oszlik el a hordozón a csiszolószemcse (tömör, félig nyílt, nyílt). Ezek ügyesebb variációi eredményezik majd, hogy a csiszolást (vágást) elvégző szemcse tovább maradjon rajta a hordozórétegen, és a csiszolóanyag ne tömődjön el. Ilyen fejlesztésnek számít pl. a csiszolóháló, ami szinte teljes felületen lehetővé teszi a porelszívást.

A csiszolóháló a papírnál sokkal jobb elszívást tesz lehetővé

Egyébként magáról a csiszolószemcsék típusairól nincs egységes megegyezés szerinti jelzés – ez gyártónként és országonként is eltérő lehet. Elegendő a fő típusok viselkedésének megértése, utána már az adott beszállító termékének kódjelzései tudják segíteni a pontos eligazodást. Még egy csiszolási alaptétel, mielőtt a fő kategóriákat megvizsgálnánk. Finoman, ne keményen! Egyszer egy fogorvosom azt tanácsolta, látván az elülső fogak helyenkénti kopását, hogy a fogmosást sokkal inkább lágyan kellene végezni, mint keményen, erőszakosan. A hasonlatot azért hoztam ide, mert a csiszolást is hasonló hozzáállással érdemes végezni. A több nem ad jobb eredményt. A szemcseméretek megfelelő léptékű csökkentésével (P100, P120; P150 stb.) érhetünk el szebb csiszolási képet.

1. Gránát

Gránát csiszolókorong

Főként a szakma nagy öregjei azt állítják, hogy a természetes eredetű ásványi szemcsék „lágyabb karcolást” eredményeznek. Mit is jelent ez? Ismeretes, hogy a csiszolóanyagok finomság szerinti besorolását a FEPA P (papírok) és a FEPA F (kövek) európai szabvány határozza meg, amely rendelkezik a csiszolást végző szemcsék méretéről is. Például egy P180-as csiszolóanyag átlagos szemcsemérete 82 μm nagyságú (1 μm = 0,001 mm). Na már most, ha az átlagostól kissé nagyobb szemcse kerül a hordozóra, akkor az már önállósítja magát, és mélyebb karcolásokat fog okozni. Nos, ebben az esetben jelent előnyt az, ha a szemcse relatíve lágyabb, tehát kevésbé kemény természetes ásványi anyagból készül, mert a szemcsekristály könnyebben kettétörik. Ilyen anyag a gránát is. A gránát valamivel keményebb a kvarcnál, nem hasad, hanem kagylós felületek mentén törik, méghozzá izometrikus (a tér minden irányában közel egyforma kiterjedésű) szemcsékre. E tulajdonságai alkalmassá teszik arra, hogy kiváló koptató anyag legyen. Persze ez azt is eredményezi, hogy ezen csiszolóanyagok előnyös tulajdonságai fafelületek kézi csiszolásánál jelentkeznek, így pl. fémek csiszolására nem alkalmasak. Árban ezek a legolcsóbbak.

2. Korund, más néven alumínium-oxid

A korund az oxidásványok közé tartozik, a Mohs-féle keménységi skála 9-es fokozatú referenciaásványa. Ilyen fokú keménység mellett hasadás nem észlelhető a korundokon, csupán héjas elválás figyelhető meg. Mesterségesen előállított változata az elektrokorund.

A korund sokoldalú csiszolóanyag: alkalmas fára, fémre, intenzív a lehordóképessége (pl. festékeltávolítás). Éppen emiatt sokan, sokféleképpen gyártják, így nagyon széles minőségi kategóriákkal is találkozni. Például egy olcsó és gyengébb minőségű hordozó nem hajlítható egyenletesen, hanem törik. (A hordozóanyag lehet papír, pamutszövet, poliészterszövet, kevert szálas szövet. Lásd a táblázatot!). Ilyen esetekben a szemcse lepattogzik, eltompul, és a csiszolóanyag már nem nyújt egyenletes lehordási teljesítményt. A jó minőségű papír rugalmasan hajlékony, ugyanakkor a szemcserögzítéshez olyan kötőanyagot alkalmaz a gyártó, ami ilyen esetekben is megőrzi a ragasztóképességet. Abban, hogy melyik márka nyújtja majd a leginkább megfelelő minőséget, az egyéni tesztelések fognak tudni sokat segíteni.

3. Szilícium-karbid

A szilícium-karbid a korundnál keményebb, jó koptató hatású anyag. Hőállósága viszonylag kisebb. A szilícium-karbid a legfontosabb kerámiaanyagokhoz tartozik. Színe szerint lehet zöld színű (nagy tisztaságú), amit nagyon kemény, rideg anyagok csiszolására és köszörülésére használnak, valamint fekete (szennyező anyaga a szabadszén), ennek azonban nagyobb a hajlítószilárdsága. 

A szilícium-karbid nagy keménységű anyagok csiszolásához kiváló

A szilícium-karbid leginkább fémek, üvegek, kövek csiszolásához, illetve polírozáshoz alkalmas. Faanyag durva csiszolásánál (egalizálás, gyalulás nyomainak eltüntetése stb.) a nagy keménységű anyag borotvaéles szemcséi vagy vágnak, vagy egyszerűen lefordulnak a hordozóról. Ezért ilyen célra alkalmasabbak az alumínium-oxid vagy a szintetikus csiszolóanyagok.

4. Szuperkemény szintetikus csiszolóanyagok

Ipari kategóriát képviselő anyagok, rendkívül kemények, jól tűrik a hőt, hosszabb élettartammal rendelkeznek. Ilyen például az ipari (mesterséges) gyémánt, vagy a cirkónium-oxid (a cirkónium a természetben nem fordul elő, hevítéssel és más alkálifémek összeolvasztásával állítják elő a cirkónia ásványból). Emellett még meg kell említeni a különböző kerámiaanyagokat (a kerámia szó valódi jelentése kiégetett, így a csiszolóanyag tekintetében a legtöbb olyan szervetlen, nemfémes, szilárd anyagot kerámiának hívunk, amit nagy hőmérsékleten állítanak elő). Bár ezek az anyagok kiválóak a nagy teljesítményt megkövetelő csiszolásoknál (pl. kontakt csiszológépben), az extra költségek nem mindig térülnek meg. A kis sebességgel történő kézi csiszolásoknál (pl. korongok, gyaluívek) nem vesszük igénybe ezen anyagok keménységi és hőtűrő tulajdonságait. Igaz, hogy hosszabb az élettartamuk, de nem feltétlenül tudjuk ezt kihasználni, mert addigra pl. elszakad a hordozó. Sokszor anyagilag is jobban járunk, ha egy kevésbé kemény szemcséjű csiszolóanyagot választunk, amit elkopás után kidobunk.

PORMENTES MUNKAKÖRNYEZET – JOGILAG

A pormentes kifejezés a gyakorlatban persze túlzás, mindenesetre jól szemlélteti a gyártók felelősségét. A csiszolóanyagokat (és a hozzá kapcsolódó összes technológiát, gépet stb.) gyártó cégek megbízhatóságát azon keresztül is „ellenőrizhetjük”, mennyire veszik komolyan az ide vonatkozó szabványok és tanúsítványok betartását. Érdemes tehát olyan csiszolóanyagokat vásárolni, ahol az adott cég rendelkezik ISO 9001 (minőségbiztosítás), OHSAS 18001 (munkahelyi egészségvédelem), valamint ISO 14001 (környezetközpontú irányítási rendszer) tanúsításokkal.

A hordozóanyag összetételének jelölései a termékeken

Képek
www.tricitiesreglazing.com
www.festool.com
www.abtec4abrasives.com
www.mirka.com

Forrás:
www.woodcraft.com
mttmuzeum.blog.hu

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?