Shou Sugi Ban

Írtunk már korábban olyan épületről és kapszulaházakról, melyek külső felületét a címben szereplő eljárással kezelték. De mi is az a Shou Sugi Ban és hogyan készíthetjük el?

A Shou Sugi Ban, más néven yakisugi egy tradicionális japán eljárás, amivel a fa bármilyen vegyszer használata nélkül legalább száz évre tartósítható.

Keleten a legtöbb épületet évszázadokon át tömör fából építették, ezért a gyúlékonyság és a korhadás kiemelt problémát jelentettek. 

A japánok az 1700-as években fedezték fel, hogy a megperzselt lécek kevésbé gyúlékonyak és sokkal tartósabbak a natúr fánál. Az idők során bebizonyosodott, hogy az égetéssel a faanyag élettartama megtöbbszöröződik (kb. 80-100 évre hosszabbodik), a Shou Sugi Ban módszerrel kezelt fa ellenáll az időjárás viszontagságainak (tűz-, víz- és uv-álló), sőt az élősködők sem jelentenek rá veszélyt. 

A Shou Sugi Ban eljárással kezelt fát az életünkben már többé nem kell felújítani. A kezelés során a fa semmilyen vegyszerrel nem érintkezik, így az otthonukba beépítve biztosan nem veszélyezteti majd az egészségünket.

Ízlések és pofonok 

Első ránézésre egy szó szoros értelembe vett koromfekete épület nem biztos, hogy mindenkinek elnyeri a tetszését. Jó hír, hogy a fekete szín némileg árnyalható, világosabb tónusok is létrehozhatók, az égetés kordában tartásával. További jó hír, hogy gyakorlatilag minden faanyag alávethető az eljárásnak.

Mielőtt a négy lépésből álló technológiára rátérnénk, pár aprósággal számoljunk.
Az első ilyen a faanyag metszése. Attól függően, hogy húr, sugár vagy állóévgyűrűsen vágták be (fűrészüzem) az alapanyagot, annak megfelelő lesz a felület struktúrája.
Az alapanyag vastagsága is fontos. Nagy mélységű égetést ne alkalmazzunk vékony lambérián, mert könnyen túllőhetünk a célon.
Egy épület meglévő faburkolatának ne álljunk neki egyedül, sőt egyáltalán ne álljunk neki. Ezeket célszerű alkatrészeiben égetni.

Perzselés

Az égetés idejétől függően a fa színezetét és textúráját sokféleképpen alakíthatjuk. Ha finoman perzseljük a felületet, akkor a legelőször kiégő tavaszi pászták feketével kirajzolják a fa erezetét. Ha erősebben, akkor a puha rostok teljesen elporladnak: így egy egységes színezetű, de varázslatos textúrájú felület lesz a végeredmény. Mivel a fa felgyújtása legtöbbször egy koordinált környezetben zajlik, (kazán, szalonnasütő, kemence), nem várt jelenségek zavarhatják meg a projektet. Ezért lehetőleg szabadban, tűzálló környezetben és szélcsendben végezzük az akciót. Pár vödör víz is legyen a közelünkben vagy egyéb oltóanyag. A tűz nem játék, hamar elmérgesedhet a helyzet.

Ha úgy érezzük, hogy kellően meggyulladt a faanyag, ideje eloltani. Fontos megjegyezni, hogy akkor járunk a legjobban, ha a deszkákat (lehet más szelvény is) fém bakokra helyezzük. Az égetés során hő termelődik, a faanyag meggörbülhet. Ezt úgy tudjuk kivédeni, ha az anyag alsó felét egyúttal vízzel hűtjük. Például egy locsolófejjel. Ha már ég a felület, jöhet az oltás. Erre tökéletes a víz.

Ha a piromániás résszel végeztünk, jöhet a drótkefe

Miután a szomszédokkal megértettük, hogy nem célunk a kerület házainak elszenesítése és a tűzoltókkal is megbeszéltük a projektet, jöhet a kellemetlen része a technológiának. A fát előbb szárítsuk meg, majd a laza koromszemcséket távolítsuk el a felületről. Minél tovább dörzsöljük a felületet, annál világosabb színezetet kapunk. Azonban több négyzetméter kormos anyagot egy drótkefével elég macerás megmunkálni. Ajánlatos erre egy kefegépet beszerezni. Persze a kefe erőssége is lényeges.

Ezután ismét folyóvízzel távolítsuk el a maradék port a felületről, majd hagyjuk teljesen megszáradni a fát.

Jöhet az olaj

A végső művelet a felület konzerválása természetes olajjal. Ezzel a lépéssel a fa színe pár árnyalattal mélyül. Ezek az olajok levegőre száradó, növényi eredetűek és mélyen a fába szívódnak (pl. Tungolaj, hidegen préselt lenmag olaja). A felhordások között hagyjunk 24 óra szünetet.

Az anyag felvitele fokozott óvatosságot igényel, mert a száradás közben termelődő hő öngyulladást okozhat! Használat után minden ilyen olajjal érintkezett eszközt (még a később szemétbe kerülő dolgokat is!) le kell mosni vízzel és szappannal, majd a szabadban célszerű kiteríteni egy semleges helyen 24 órára.

​​​​​​​

Forrás:
resawntimberco.com
elffstudio.com
anneofalltrades.com
azurbagoly.hu

Tetszett a cikk?