Egyetemi hírek - 2022.08.

Az államalapítás ünnepe, augusztus 20-a alkalmából, állami és szakmai elismerésben részesült oktatóinkat köszöntöttük. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült: Dr. Kitzinger Arianna, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara Társadalom, Szociális és Kommunikációtudományok Intézetének egyetemi docense és Humántudományi Kutatóközpontjának igazgatója, valamint dr. Kovács-Gombos Gábor DLA festőművész, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara Művészeti és Sporttudományi Intézetének egyetemi docense.

Prof. dr. Fábián Attila rektor köszöntőjében elmondta: meg kell állnunk egy pillanatra, amikor az oktatóinkat elismerik, mert ilyenkor azok fejezik ki gratulációikat, akikkel az elismerésben részesült szakemberek a mindennapokban együtt dolgoznak. A kitüntetések a Benedek Elek Pedagógiai Karon évtizedek óta formálódó kiváló közösség érdeme is. Távollétében köszöntöttük a Darányi Ignác-díjjal elismert dr. Somogyi Zoltánt is, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének állomásigazgatóját, akinek dr. Borovics Attila főigazgató tolmácsolta az elhangzó jókívánságokat.

A magyarországi erdőgazdálkodás felelős és fenntartható – a Soproni Egyetem állásfoglalása

A magyar erdőkben jelentős faanyagtartalék található, amely a fenntarthatóság, a biodiverzitás és az ökológiai értékek veszélyeztetése nélkül hasznosítható. Erdőirtás hazánkban több mint egy évszázada nem lehetséges – fogalmaz állásfoglalásában a Zöld Talár-díjas és a GreenMetric nemzetközi felsőoktatási rangsorban előkelő helyet elfoglaló Soproni Egyetem, amely az erdőkkel kapcsolatos kutatás és felsőoktatás hazai központja. A magyar erdészképzés immár több évszázados hagyománya, az erdészszakma lényegével összekapcsolódó ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, valamint a magyar erdészek világviszonylatban elismert magas szakmai színvonala olyan értékek, amelyeken a hazai erdőgazdálkodás alapszik, s amelyek elvileg és gyakorlatilag is összeférhetetlenek az erdőirtással.

Magyarországon egy évszázada nem történik erdőirtás, erre elvi lehetőség sincs, és a jelenleg hatályos jogszabályok sem teszik semmilyen formában lehetővé. Erdőirtás ugyanis az a folyamat, amikor az ember az erdők helyén mezőgazdasági területet, településeket vagy más mesterséges létesítményt hoz létre anélkül, hogy pótolná a fákat. Hazánkban a gazdálkodók alapvető kötelessége az erdő fenntartása, vagyis fakitermelés után az új erdő megújítása és gondozása. A társadalmi és a szakmai gondolkodásban a trianoni sokk hozott fordulópontot, amikor az ország egyik pillanatról a másikra faanyag nélkül maradt. Azóta Magyarország erdészeti szakpolitikája a faanyagból történő önellátásra törekszik, amely kizár minden erdőirtást, hiszen az a fenntarthatóság és az ökológiai érdekeink ellen szólna. Az elmúlt száz évben Magyarország tudatos és kemény munkával megduplázta erdőterületét, amely ma többek között lehetővé teszi, hogy tűzifából önellátó legyen az ország. A tűzifaellátás Magyarországon a körkörös és értékmegőrző gazdálkodás elvei szerint valósul meg, így igényeinket hazai forrásból elégítjük ki, nagy biztonsággal, a természeti értékek védelme mellett. Ez most sem változik. A magyarországi erdőállomány jelentős tartalékokkal rendelkezik tűzifa minőségű faanyagból. A magyar erdők fakészlete az ország zöld vagyona, amely mára elérte a 400 millió köbmétert, és évente természetes úton mintegy 13 millió köbméterrel növekszik. Mivel minden évben mintegy 8 millió köbméter kitermelése történik, ezért folyamatosan halmozódik az a tartalék, amelyet a magyar társadalom az erdők fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül hasznosíthat.

A Soproni Egyetemen kétszáz éve kutatjuk és oktatjuk az erdők fenntartható hasznosításának lehetőségeit. Részletes adatsorok és nagy biztonságú prognózisok állnak rendelkezésünkre, figyelemmel a klímaváltozás okozta kihívásokra is. Ennek alapján kijelenthetem, hogy Magyarországot nem fenyegeti az erdőirtás veszélye, mert hazánk rendelkezik azzal az erdészeti és természetvédelmi tudással és tapasztalattal, valamint szakembergárdával, amely képes erdeink fenntartható kezelésére. Az erdészeti politika, az erdőgazdálkodók, a nemzeti parkok és a természetvédelmi szakemberek együttműködésben gondolkodnak és azonos értékrend alapján őrzik nemzeti kincsünket, az erdőt.” – mondta dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora.

JÖVŐRE A SOPRONI EGYETEM RENDEZI A SILVA NETWORK ÉVES KONFERENCIÁJÁT

Az európai erdészeti felsőoktatási intézmények munkáját koordináló nemzetközi szervezet, a Silva Network idei konferenciájára június végén került sor Dublinban. Az eseményen a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karát dr. Heil Bálint dékán képviselte, akinek az egyetem modellváltásáról szóló előadása komoly figyelmet keltett. A nemzetközi elismertséget bizonyítja, hogy jövőre a Soproni Egyetem rendezi a Silva Network éves konferenciáját.

A konferencia-előadásokat és terepi bemutatókat is magába foglaló rendezvény központi témája az a kérdés volt, hogy miként reagáljon az európai erdészeti felsőoktatás az egymást erősítő súlyos válságokra és kihívásokra. A klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek, a COVID-19 világjárvány és az orosz–ukrán háború az erdészeti ágazatot sem kímélte a megrázkódtatásoktól.

Heil Bálint dékán és Kovács Gábor oktatási dékánhelyettes Higher Education of Forestry in Hungary Is Being Renewed (A magyarországi erdészeti felsőoktatás megújulása) című előadása a Soproni Egyetem modellváltáshoz kapcsolódó szervezeti átalakítását, az egyetemi és kari szinten is végrehajtott oktatási reformot mutatta be a konferencia résztvevőinek. A modellváltás fontos eleme, hogy az intézmény igyekszik minél szorosabbra fűzni kapcsolatait a szakma gyakorlati szereplőivel. Ez lehetőséget jelenthet a megoldásra, a kihívásokra adott hatékonyabb válaszokra.

A visszajelzésekből kiderült, hogy nemzetközi szinten is jó gyakorlatnak tartják, ahogy a tantervi reform során a Soproni Egyetem képes volt az erdészszakma gyakorlati képviselőinek széles körét megszólítani. A Silva Network elnöke, prof. dr. Norbert Weber a konferencia végén zárszavában jó példaként külön is kiemelte a soproniak munkáját. Ennek a nemzetközi elismertségnek is köszönhető, hogy az európai erdészeti felsőoktatás legfontosabb szervezetének éves konferenciáját jövőre a Soproni Egyetem rendezheti meg.

KOORDINÁTOROK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA PÉCSETT

A Tempus Közalapítvány által szervezett Országos Koordinátori Találkozó idén június 29-től július 1-jéig került megrendezésre Pécs városában. A háromnapos országos rendezvényen a Soproni Egyetemet Kissné dr. Zsámboki Réka, és Németh Tamás a BPK-ról, Tolvaj Vera az FMK-ról és dr. habil Szabó Zoltán, Sándor Márta és Buzsáki Boróka a Külügyi Igazgatóságtól képviselte. Mindhárom napon a kerekasztal-beszélgetések, előadások és jó gyakorlatok megosztása mellett különböző kulturális programokkal készült a Pécsi Tudományegyetem szervezői bizottsága az ország minden részéből érkező résztvevők részére.

Az Erasmus+ mobilitási program újdonságainak megvitatása mellett a mindennapi kihívások is terítéken voltak, valamint a CEEPUS-programról is szó esett. A Soproni Egyetemet képviselő 6 fős delegáció megosztva erőit minden előadáson és kerekasztal-beszélgetésen részt tudott venni, és sok információval és ötlettel gazdagon tért haza.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?