Az egyszerűsített foglalkoztatás | munkavédelmi vonatkozásai

Egészségi alkalmasság A foglalkoztatás alapfeltétele, hogy a munkavállaló egészségileg alkalmas legyen a feladat ellátására, az a testi épségét ne veszélyeztesse. Főállású munkavállalónál ez nem probléma, mert a belépés előtt elküldik előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra, 1-2-3 évente pedig időszakos felülvizsgálatra, és ennek a (besorolástól függő) 5–15 ezer forintos költsége egy évre el is oszlik, nem tétel.
Alkalmi munkavállalónál már problémát okoz, hogy esetleg csak két napot kell dolgoznia, és magasabb az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat díja, mint a kétnapi munkabére, és ráadásul ezt minden munkakörben el kellene végeztetni.
Ennek ellenére meg kell győződni valamiképpen arról, hogy az adott munkát a dolgozó biztonságosan el tudja végezni, mert az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 6. §-a ezt külön előírja.
„Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti.”
A „meggyőződés” módjáról a törvényben nem esik szó, ezért nehéz kérdés a munkáltató számára, hogy ha egy jelentkezőnek megvan keze-lába, hogy döntse el, hogy a testi épségét nem veszélyezteti a tűző napon végzett napszámosmunka, vagy esetleg lehet-e olyan betegsége (magas vérnyomás, epilepszia stb.) ami miatt pl. magasban nem dolgozhat. Az erről való „meggyőződés” csak orvosi vizsgálattal történhet, mivel a munkáltatónak jellemzően nincs olyan szakképzettsége, esetleg műszerei, ami alapján az illető egészségügyi állapotáról „meggyőződés” szintjén alkosson véleményt, pláne vizsgálat nélkül, egy pillantással. Utánanéztem a törvény indoklásának is, (a parlament honlapján itt olvasható: http:// www.parlament.hu/irom38/11083/11083. pdf) az indoklás „a munkaköri alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezések alkalmazását kizárja”, tehát a tervezet alkotója szerint nem kell előzetes alkalmassági vizsgálat. Akkor vajon mi kell?

Szerencsére van megoldás, mert a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben szerepel egy némileg más jellegű alkalmassági vizsgálat, az úgynevezett „foglalkoztathatósági szakvélemény”( 1. § l). Eszerint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése alkalmi munkavállalók esetében annak megállapítása, hogy az alkalmi munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet.
Ennek a foglalkoztathatósági szakvéleménynek szabott ára van, ami jóval kedvezőbb, mint a munkaköri alkalmassági vizsgálat díja. A „284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról” 2. számú melléklet 15. pontja szerint (szintén új módosítás) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése 3000 Ft/fő/eset).
Természetesen egynapos munkánál a munkáltató ezt sem szívesen fizeti ki, mert szinte annyi, mint a munkavállaló aznapi bére, ezért inkább nem is foglalkoztatja az illetőt.
Ilyen esetben az a megoldás, hogy nem a munkáltató végezteti el a „foglalkoztathatósági szakvéleményezést” az orvossal, hanem a munkavállaló saját költségén (erre van lehetőség).
Ezután már úgy megy a munkáltatóhoz, hogy a magával vitt foglalkoztathatósági szakvéleményt bemutatja a munkáltatónak, aki ezzel meg is győződött az illető alkalmasságáról, és ezt a szakvéleményt minden egyes munkahelyen bemutathatja. Ez a szakvélemény a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előző változatában még egy évig volt érvényes, az alkalmi munkavállaló foglalkoztathatóságának vizsgálatát évente meg kellett ismételni. Ez már kikerült a rendeletből, de nincs helyette új szabályozás.
Munka- és tűzvédelmi oktatás
Mindegy, hogy mennyi időre történik a foglalkoztatás, a munka- és tűzvédelmi oktatást meg kell tartani. Ez elsőre riasztóan hangzik, mert a legtöbb munkáltató arra gondol, hogy akkor ki kell hívni egy munka-tűzvédelmi szakembert, aki kioktatja a dolgozókat, és 1-2 fő foglalkoztatása esetén több napi munkabért kell erre költeni.
Szerencsére sokkal jobb a helyzet, ugyanis az oktatás nem szaktevékenység, bárki megtarthatja, aki el tudja mondani, milyen veszélyforrásokra figyeljenek. Mivel jellemzően egyszerű tevékenységre foglalkoztatnak alkalmi munkavállalókat, az oktatásukat ön is könnyen elvégezheti, de nagyon fontos, hogy ezt dokumentálja is az oktatási naplóban.
Egyéni védőszközök
Ismét egy problémás kérdés, mert a munkavállalóknak kötelező védőeszközt biztosítani, ha arra szükség van, midegy hány napot dolgozik benne. Ez főleg az építőiparban jelent problémát, mert a segédmunkásoknak is kötelező az acélbetétes védőbakancs, ha pl. anyagmozgatást végeznek, és a bakancs ára ismét 2-3 napi munkabérükkel egyezik meg. Ráadásul a méret miatt sem lehet cserélgetni egymás közt, és higiéniai problémát is felvet, ha mindennap más dolgozik egy cipőben.
Ha olyan nagy a fluktuáció, hogy ezt meg kell oldani, akkor a védőeszköz fertőtlenítése az egyetlen járható út.
Munkavédelmi dokumentációk
Az egyszerűsített foglalkoztatás szervezett munkavégzésnek minősül (kivéve a háztartási munka), így a munkavédelmi törvény minden előírása ugyanúgy vonatkozik erre is, mint a „hagyományos” foglalkoztatásra. A továbbiakban két esetet különböztessünk meg:
1. Ha önnek van legalább egy főállású alkalmazottja, és alkalmanként foglalkoztat dolgozókat az alábbi jogviszonyok egyikében is (ld.: 2009. évi CLII. törvény 2. §)

• mezőgazdasági idénymunka
• növénytermesztési idénymunka
• idegenforgalmi idénymunka
• alkalmi munka.

Ebben az esetben nincs jelentősége az egyszerűsített foglalkoztatásnak, hiszen a főállású alkalmazottak miatt amúgy is „szervezett munkavégzés” folyik, ezért szükség van kockázatértékelésre, egyéni védőeszköz-juttatás szabályozására stb. a főállású dolgozók miatt. Esetleg a kockázatértékelést ki kell egészíttetni azzal, amit csak az alkalmi munkavállalók végeznek, ha van ilyen tevékenység.
2. Ha önnek egyáltalán nincsenek munkavállalói, mert pl. egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként egyedül dolgozik, az nem számít szervezett munkavégzésnek, tehát gyakorlatilag nincs munkavédelmi kötelezettsége, nem vonatkozik önre a munkavédelmi törvény. Amint alkalmanként foglalkoztat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, már rögtön vonatkozik önre a munkavédelmi törvény is, és elvileg ugyanúgy mindennel rendelkeznie kell, mintha főállásban foglalkoztatna.
Tehát ha pont akkor kap ellenőrzést, amikor dolgoznak az alkalmi munkavállalók, akkor elvileg minden kell, ha épp nem dolgozik senki, akkor nincs mit keresni.
Az, hogy tegnap szervezett munkavégzés keretében dolgoztak, ma már nem számít (kivéve, ha baleset történt akkor, és épp azt vizsgálják).
A gyakorlati tanácsom az a dokumentációkkal kapcsolatban, hogyha egyébként nincsenek főállású munkavállalói, és csak ritkán foglalkoztat rövid időre egyszerűsített foglalkoztatás keretében, akkor megkockáztathatja, hogy nem készítteti el ezeket, de ha gyakran foglalkoztat hosszabb időre, pláne több főt, akkor érdemes ezeket is rendbe tetetni.
A foglalkoztathatósági szakvéleményre vonatkozó dokumentumok a 33/1198. (IV.24.) NM rendeletben mellékletként találhatók meg.

Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök

www.munkavedelem.biz

Tetszett a cikk?