Szakmai gyakorlatok Olaszországban
A program által finanszírozott szakmai gyakorlat megvalósításához sikerült kapcsolatot kiépítenünk egy olaszországi faipari céggel, a Toscanában működő családi vállalkozással – a Castelli céggel.
Ez a 2006-ban induló együttműködés az eltelt idő alatt eredményesnek bizonyult, mivel az idén nyáron már az előzőekben említett harmadik gyakorlat is sikeresen lezajlott.
Az eddigi programokban az ország több faipari szakképző iskolájából (Premontrei Szakiskola, Zsámbék – 516. Ipari Szakiskola, Dombóvár – Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest) vettek részt asztalos szakmunkás- és faipari technikusként végzett fiatalok a gyakorlatokon, megismerve egy másik ország munkakultúráját, mindennapi életét, szokásaikat, ételeiket, a munkaidőn túl pedig a környék tájait, kulturális emlékeit, nevezetességeit.
A szakmai gyakorlat helyszíne a Fratelli Castelli cég Spignanában (Olaszország) található termelőegysége volt.
Az üzem szakmai szemmel vizsgálva igen jól felszerelt, a hagyományos famegmunkáló alapgépektől a korszerű NC- és CNC-vezérlésű célgépekig minden megmunkálási műveletre a megfelelő berendezés rendelkezésükre áll, ami jelentős nagyságú és sokszínű gépparkot feltételez. Erre szükség is van, hiszen nem szériatermelést folytatnak, hanem kizárólag egyedi megrendelésekre dolgoznak. A jól felszerelt géppark a hazai, egyedi termékeket gyártó faipari vállalkozások esetében ritkán teljesül maradéktalanul, megfelelő célgépek hiányában gyakran születnek kompromisszumos megoldások.
Ráadásul a Castelli cég tevékenysége a faipar igen széles területét átfogja, mivel a telephelyen megtalálható az elsődleges és a másodlagos fafeldolgozási tevékenység is, a fűrészüzemi technológiától az épületszerkezet- és nyílászárógyártáson keresztül a bútorgyártásig.
Többek között érdekes és számunkra szokatlan a feldolgozott faanyagok összetétele. A rönktéren néhány szokásos és nálunk is ismert és használt faanyagon kívül (tölgy, kis mennyiségben fenyő) legnagyobb mennyiségben szelídgesztenye (Castanea sativa) rönkökkel találkoztak a tanulók, melyből a cég a rönkhasító szalagfűrészes soron történő felvágás után épületszerkezeti elemeket (gerendák, szarufák, faházelemek stb.) és nyílászárókat (ajtók, ablakok, üvegfalak), valamint kisebb mennyiségben bútoralkatrészeket gyárt.
Dolgoznak ezen kívül egzóta fafajokkal is, legnagyobb mennyiségben sapelli-mahagónival.
Kisebb mennyiségben okumé (Aucoumea klaineana) és framire (Terminalia ivorensis) fafajokkal találkozhattak a résztvevők.
A fűrészcsarnokban az említett rönkhasító szalagfűrészes sor mellett a további feldolgozáshoz sorozatvágó körfűrésszel, többfejes gyalugéppel és egy speciális gerendavég-profilmaró berendezéssel találkozhattak a tanulók, amely keresztirányú marással különböző díszítőprofilokat alakít ki a gerendavégeken.
A fűrészüzemi részen természetesen a megfelelő anyagmozgató berendezésekkel és csak ehhez az üzemrészhez tartozó élező-karbantartó műhely gépeivel és műveleteivel is megismerkedhettek a fiatalok.
A másodlagos fafeldolgozás területein az általuk többé-kevésbé ismert alapgépeken és univerzális megmunkáló berendezéseken kívül számos érdekes és korszerű, kimondottan célfeladatok elvégzésére kifejlesztett gép működését figyelhették meg a tanulók. Ilyen például a csoportszerszámmal dolgozó mechanikus- pneumatikus programvezérlésű csapozó-marógép, az NC-vezérlésű páros csapozó-marógép, a CNC-vezérlésű, speciálisan épületvasalat-helyek kialakítására és elhelyezésére kialakított megmunkálóközpontok, illetve a pácolóautomata. Valamennyi a fejlett és innovatív olasz faiparigép-gyártás terméke.
A szakmai gyakorlat kezdetén a diákok egy általános ismertetőt kaptak a cég felépítéséről, működéséről. Ezután a program szakmai vezetője – felelevenítve a felkészítés során részletesen megbeszélt általános üzemi munka- és balesetvédelmi szabályokat – az üzem különböző területein végighaladva, a megmunkálógépeket sorra véve, vázlatosan ismertette a gépek szerkezetét, a megmunkálási módokat, az alkalmazott szerszámokat, különös figyelmet szentelve az egyes megmunkálógépek speciális veszélyforrásaira, kezelési szabályaira.
Így megismerve az üzemet, a termelés különböző területeit, munkakezdéskor az üzemvezető, illetve az egyes területekért felelős dolgozók irányításával beosztottuk a tanulókat a különböző munkahelyekre.
Ez a beosztás a későbbiekben minden nap megismétlődött, szem előtt tartva azt, hogy minden fiatal minden munkafolyamatban részt vegyen, így szerezve tényleges gyakorlati ismereteket a technológiai folyamatok egymásra épüléséről, a megmunkálógépek beállításáról, kezeléséről, az anyagmozgatás folyamatairól, a keresztmetszeti, a szerkezeti megmunkálásokról és összeépítésekről, illetve a felületkezelések területeiről.
A gyakorlaton részt vevők így közvetlenül megtapasztalhatták az asztalosszakma egy másik országban szokásos munkatempóját, fegyelmét, minőségét. (voltak meglepetések!)
Mindhárom eddigi gyakorlaton résztvevő csoportról elmondható, hogy tisztességesen helytálltak. Az első alkalom előtt a fogadó partnernél is voltak kételyek, hogy mennyire lesz hasznos a tanulók munkája, nem fogják-e hátráltatni a megszokott tempójú munkafolyamatokat, nem fognak-e esetleg anyagi kárt okozni. Ezek a kételyek gyorsan elszálltak, amit az is megerősít, hogy mindhárom alkalommal adódott olyan kérés fogadópartnerünk részéről, hogy fél-egy óra „túlórával” segítsük őket határidős munkájuk időre történő elkészítésében. Ebben örömmel partnerek voltunk.
Ezen részletek és az eddigi gyakorlatok megfelelő munkavégzései, a baleset- és károkozás nélküli tevékenység eredményezték azt, hogy bár a csoportok összetétele mindig más volt, annak ellenére már zökkenőmentesen folynak a gyakorlatok, szinte fenntartás nélkül fogadják az újabb csoportokat, és a gyakorlatok végeztével kitűnő hangulatú búcsúvacsorán látják vendégül fiataljainkat.
Természetesen a munkaidőn túl és hétvégéken jut idő kirándulásokra, Toscana közeli részeinek felfedezésére, tengerparti strandolásra (Pistoia, Firenze, Vinci, Lucca, Viareggio stb.)
A program a tényleges munkavégzés mellett eddig két alkalommal kiegészült gyárlátogatásokkal is. Így a résztvevők megismerkedhettek egy forgácslapgyárral, a nálunk sem ismeretlen Fantoni cég működésével, termékeivel (több hazai erdőgazdaság alapanyag-beszállítója (volt) az észak-olaszországi, Osoppóban található gyárnak).
Az idén Padovában megtekinthettük a Smania cég bútorgyárát, bemutatótermében láthattuk többek között az idei milánói kiállítási standjukat, sőt bepillantást engedtek prototípusaik, félkész és kísérleti bútortípusaik területére is, így fogalmat alkothattunk az elkövetkező időszak várható bútortrendjeiről, hiszen a Smania a világ egyik vezető, stílusformáló bútorgyára.
A projektek eddigi eredményeiből, a pozitív visszajelzésekből kiindulva, valamint a fogadó féllel kialakított jó kapcsolatnak köszönhetően a szakmai gyakorlatok – a pályázatok lehetőségeitől függően – remélhetőleg tovább folytatódhatnak, egyre több leendő faiparos szakmai tudását bővítve, látókörét szélesítve.
Kapcsos Sándor
okl. mérnöktanár
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Hogyan lettem faipari mérnökből szakújságíró?
Diplomamunka konzulensem, Dr. Gerencsér Kinga mindig nagyban támogatott, például TDK dolgozat formájában is feldolgozásra kerültek az anyag fontosabb részletei - még OTDK-ra is sikerült eljutnom vele.
Egyetemi hírek – 2024. november
A Soproni Egyetem 2024. novemberi hírei
Az Isteni Lélek sziporkái
Gyenes Tamás fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.