Ágazati teljesítményünk
2013 III. negyedévében a bruttó hazai termék 1,8%-kal bővült – kiigazítatlan adatok alapján – a múlt év azonos időszakához képest. A második és harmadik negyedévi növekedés ellensúlyozni tudta az első negyedévi 0,8%-os visszaesést, így az első kilenc hónapban gazdasági teljesítményünk 0,5%-kal haladta meg a múlt év azonos időszakát. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint a III. negyedévben 1,6%-os volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában a középmezőnyben helyezkedünk el.
Lakásépítés
2013 I–III. negyedévében 37,4%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés – Budapest kivételével – valamennyi településtípust és régiót érintette. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 31,7%-kal csökkent 2013 január–szeptemberében. A kiadott építési engedélyek száma 30,7%-kal haladta meg a használatba vett lakások számát. Ez a folyamat némi reményt ad a lakásépítések további visszaesésének megállítására. Budapesten 53,1%-kal, a községekben 37,7%-kal, a kisvárosokban 26,3%-kal, a megyei jogú városokban 11,1%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.
Fa alapanyagok
A fa alapanyagok 2013. január–szeptemberi külkereskedelmi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke meghaladja a 17,8 milliárd forintot, ami 7,8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A behozatal forintban 6,3%-kal, kivitelünk pedig 6,8%-kal visszaesett.
Fafeldolgozó ipar
A fafeldolgozó ipar (TEÁOR 16) 2013. I–III. negyedévi összes nettó árbevétele 122 394,8 millió Ft, belföldi árbevétele 44 218,8 millió Ft, exportárbevétele 78 176,0 millió Ft volt. A feldolgozóipari termelés 0,6%-os emelkedése mellett az ágazat – kiigazítatlan indexek szerint – 10,0%-os visszaesést mutat. A z ez évi termeléscsökkenés az egy évvel korábbi 5,5%-os bővülés bázisán jött létre. A fafeldolgozó ipar belföldi értékesítése a 2012 első háromnegyed évi 5,4%-os bővülést követően 2013 január–szeptemberében 11,2%-kal mérséklődött. A fafeldolgozó ipar eredményei az ipari exportban is negatív irányba mozdultak az egy évvel korábbihoz képest. A 2012 első kilenc havi 5,8%-os növekedés bázisán 2013 január–szeptemberében 8,9%-kal csökkent a kivitel volumene, hozzájárulva a termelés jelentős visszaeséséhez. 2013 III. negyedévében megtört a múlt év végén megindult visszaesés (+1,7%). A pozitív változás elsősorban a szeptemberi kiemelkedő, 9,8%-os emelkedés eredménye. A negyedév egészében történő termelésemelkedés az egy évvel korábbi 2,7%-os bővülés bázisán következett be. A hazai értékesítés 2013 harmadik negyedévében 5,1%-kal esett vissza. A negyedéven belül júliusban és augusztusban gyorsuló ütemű csökkenést mértek (–6,8, illetve –13,5%). Szeptemberben, az előző hónapok visszaesését követően, 4,9%-kal bővült a belföldi értékesítés. A faipar exportja szeptemberben 16%-kal nőtt, az egy évvel korábbi 16,3%-os csökkenést követően. A kivitel a harmadik negyedévben 7,7%-kal bővült, a megelőző két negyedév visszaesését követően.
Bútoripar
A bútorgyártás (TEÁOR 31) 2013. I–III. negyedévi termelési értéke 100 500,0 millió Ft, belföldi árbevétele 31 873,4 millió Ft, exportárbevétele 68 626,6 millió Ft volt. A bútoripar termelése 2013 első kilenc hónapjában 0,2%-kal nőtt, az egy évvel korábbi 1,1%-os növekedés bázisán. A bútoripar hazai eladása a 2012. január–szeptemberi 4,0%-os visszaesést követően 2013 első kilenc hónapjában további 3,3%-kal csökkent. A bútoripari export ugyanakkor 2,2%-kal nőtt az egy évvel korábbi 3,6%-os növekedés bázisán. 2013 szeptemberében a bútoripar termelése 2,3%-kal, belföldi értékesítése pedig 13,7%-kal visszaesett 2012 szeptemberéhez képest, amikor a termelés 3,6, a belföldi értékesítés 0,7%-kal mérséklődött. Az exportértékesítés ugyanakkor 2,2%-kal bővült az előző évi 1,9%-os csökkenés bázisán. A negyedéven belül a termelés júliusban bővült, 7,0%-kal, augusztusban és szeptemberben lassuló ütemben visszaesett. A belföldi értékesítés ugyancsak júliusban tudott növekedni (5,5%), míg a következő két hónapban gyorsuló ütemben romlott a teljesítménye. A kivitel a negyedév első és utolsó hónapjában bővült (július +8,1%, szeptember +2,2%), augusztusban – az előző évi 4,1%-os növekedés bázisán – 5,9%-kal visszaesett.
A hazai erdők faállománya
Az előző részben ismertetett elemzés új témával is bővült, konkrétan az erdőgazdálkodásra és az erdei faállományra, felhasználásra vonatkozó információkkal. Hazánkban 2000-től folyamatosan emelkedik az erdőterület nagysága, 2013. január 1-jén az erdők nagysága az ország területének 22,1%-át teszi ki.
Fafajiok, kitermelés
A magyarországi erdőterület 63%-át őshonos fafajok foglalják el. A máshonnan származó, de meghonosodott fafajok (akác, vörös tölgy, fenyőfélék), ill. klónozott fajták (nemesnyárak) 37%-ot tesznek ki. Az európai országokkal szemben Magyarország erdőállományára a lombos fafajok túlsúlya a jellemző. Az erdőterület 89%-át lombos fafajok alkotják. Az egyes fafajok aránya közel állandó. A fenyőfélék aránya 3,6%-kal csökkent 2012-re 1998-hoz képest. Mintegy 1%- kal magasabb a nyár/fűz, és 3,5%-kal az akác részaránya. A tölgyesek területe ugyanakkor közel 1%-kal mérséklődött az 1998–2012 közötti időszakban. A nettó fakitermelésben az akác képviseli a legnagyobb arányt 2012-ben. A tölgy aránya évről évre mérséklődik, 2012-ben már nem érte el a 14%-ot. A nyár részesedése a 2009. évi mélypontot követően ismét emelkedik. A fenyő aránya 12–14% között mozog. 2012-ben a nettó fakitermelés 4,9%-kal maradt el a 2011. évihez képest. A kitermelt hengeresfa-mennyiség fele tűzifa, A hazai erdők faállománya Az előző oldalakon ismertetett elemzés új témával is bővült, konkrétan az erdőgazdálkodásra és az erdei faállományra, felhasználásra vonatkozó információkkal. Hazánkban 2000-től folyamatosan emelkedik az erdőterület nagysága, 2013. január 1-jén az erdők nagysága az ország területének 22,1%-át teszi ki. 12%-a pedig egyéb ipari fa. A furnér- és fűrészipari rönk aránya 20% körül van. Az erdők növedéke és a tervezett fakitermelés évről évre lényegesen meghaladja a tényleges fakitermelést, amit alapvetően a piaci folyamatok befolyásolnak. Ez azt jelenti, hogy a hazai erdőkben jelentős tartalékok halmozódnak fel évről évre.
Fogyasztás
A hengeresfa fogyasztás 2005–2011 között folyamatosan mérséklődött. A 2009. évi 6,5% csökkenést 2010-ben további 1,6%-os visszaesés követte. 2011-ben a fogyasztás 0,4%-kal mérséklődött, 2012-ben ismét növekedésnek indult, mértéke 13,3% volt. A fogyasztáson belül a tűzifa aránya – kisebb ingadozásokkal – 2011-ig 60–65% körül mozgott. 2012-ben ezen a téren is változás figyelhető meg: a tűzifa aránya 53,5%-ra mérséklődött. Az ipari fa aránya 2004-hez képest mintegy 4 százalékponttal mérséklődött. 2004-től az iparifa-fogyasztáson belül a fenyő aránya 30%-ról 23%-ra esett vissza 2012-ben. A lombos fafajok aránya a kezdeti 68%-ról 77%-ra emelkedett. Ennek oka a biomassza erőművek üzembe helyezése volt. 2012-ben ugyanakkor a lombos iparifafogyasztás mintegy 200 ezer köbméterrel haladta meg az egy évvel korábbit.
Forrás: Milei Olga: Gazdaságelemzés, különös tekintettel a fa- és bútoripar helyzetére, 2013. I–III. negyedév.
A teljes elemzés letölthető ITT
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Élőben még szebb
REHAU szín tanácsadó, bútorlap választó és ingyenes mintarendelő oldal.
Aki a fánál is keményebb
Tóth Lóránt fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.
Rendhagyó, különös és titokzatos
Szőcs Miklós TUI Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, beszél munkájáról.