Magyarországi ablak-ajtó piac
Az ablakgyártók termelése tavaly összességében 4–6 százalékkal növekedett Magyarországon, nem számolva bele a fertőszentmiklósi Velux tetőtérablak termelését ami lényegesen jobb ered-ménynek számít az előző, 2014-es év 1–2%-os a stagnálást hajszállal felülmúló eredményénél.
Ami a 2016-os prognózist illeti, itt lényegesen optimistább a piac. Ugyan januárban még akár a 8–12%-os prognózisok is reálisnak tűntek a szegmensben, most az év felében inkább a 6-10%-os növe-kedési potenciál tűnik reálisnak, ami még mindig szép eredménynek ígérkezik.
A bővülés egyik fő mozgatórugója a panelfelújítás, mely idén kb. 8–12%-os kapacitáslekötést eredményezett, illetve az idén meghir-detett energetikai felújítás (CSOK, Otthon Melege Program). Ezzel párhuzamosan a lakosság felújítási kedve is növekvő tendenciát mutat, hiszen az idén az első negyedévben a kiadott építési en-gedélyek és bejelentések száma az előző év azonos időszakához képest 100%-kal, cirka a kétszeresére ugrott. Az előjelzés bizonytalanságát pedig a kiírt támogatási konstrukci-ók magas járulékos költségei, a programok csúszása, a költségek növekedése, az építtetők kivárása fűtheti.
A piac összforgalma kb. 60–80 milliárd forint, mely az ajtógyár-tással együtt a 100–110 milliárdot is elérheti. Az ajtógyártás éves mennyisége kb. 2–300 000 darab. A hazai piacon kapható nyí-lászárók nagy része a gyártók saját értékesítési hálózatán vagy viszonteladókon keresztül kerül eladásra. A barkácsáruházak részesedése elenyésző ebben a szegmensben.
Forrás: Minőségi Magyar Ablakgyártók Egyesülete
Kapcsolódó dokumentum:
asztalos-junius-36
