Vállalkozókat segíthet az energetikai korszerűsítés

FÁZÓS NÉP A MAGYAR

Leginkább a januári, általában a legmagasabb fűtésszámla kézhezvételekor, vagyis februárban szembesülünk azzal, hogy milyen sokba kerül „az otthon melege”. A számlán szereplő magas összegnek több oka lehet, egyebek között az, hogy a magyar ingatlanok az uniós átlagnál tíz százalékka több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között található. Egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének. Rontja a helyzetünket, hogy mi, magyarok fázós nép vagyunk. A magyar családok 56,4 százalékának az otthona ugyanis Vállalkozókat segíthet az energetikai korszerűsítés A magyar lakások több mint kétharmada rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésre szorul, de egyelőre nem tisztázott, hogy milyen támogatásra számíthatnak a lakástulajdonosok. A vállalkozók viszont akár kedvezően is kijöhetnek a helyzetből. átlagosan 21–24 fokra van felfűtve, tíz százalékuk pedig 25 fok fölé tekeri a termosztátot. A Knauf Insulation és a Szeretlek, Magyarország közös felméréséből ezek mellett az is kiderül, hogy a megkérdezet tek 33 százalékánál van a szakértők szerint is ideálisnak tekintett 20 fok, amely egészségünk mellett pénztárcánkra is kedvező hatást gyakorol, hiszen a hőmérséklet egy Celsius-fokkal való csökkentése 5–6 százalékkal csökkenti a fűtés költségét.

A LAKÁSOK KÉTHARMADÁT KORSZERŰSÍTENI KELLENE

Az említett felmérés szerint a magyar ingatlanok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt, mindössze a megkérdezettek 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a csípős januári mínuszok ellen. A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint is a magyar lakások több mint kétharmada rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésre szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtésienergia-felhasználása. Az elmúlt évtizedben a lakások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós tagállamok között nagy az elmaradásunk, az uniós átlagszám a magyarnál 2,5-szer magasabb. Az energiavesztés szempontjából Magyarországon a legnagyobb gond a családi házakkal van. Miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint négyszáz ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560 ezer tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. Ennek oka az, hogy a családi házak korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhető pályázati forrás és lehetőség – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

Mindeközben évről évre egyre többen gondolják úgy, hogy nyílászárócserével, illetve leszigeteléssel fogják korszerűsíteni ingatlanjukat. A Knauf Insulation és a Szeretlek, Magyarország közös felmérésében megkérdezettek hetven százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen belefog otthona, ingatlana leszigetelésébe, ám a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni. Márpedig azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a lakosság pályázhat-e uniós támogatásra lakóházak felújításához a következő években, és ha igen, milyen feltételek mellett lesz elérhető a pénz. A kormány korábban kilátásba helyezte, hogy a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban is támogatja a lakások energiafelhasználásának hatékonyságát szolgáló fejlesztéseket. A kormányzati szándék vissza nem térítendő támogatásról szólt, és a kabinet ezt is jelezte az Európai Uniónak, amely ezek alapján erre adta áldását. Mindennek eredményeként körülbelül ötvenezer háztartás számolhatna azzal, hogy részben közösségi pénzből felújíthatja lakását. Tavaly októberben viszont fordulat következett be: a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János ugyanis azt közölte, hogy a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését nem támogathatja az unió. Ezért az erre szánt pénzt az állam a középületek felújítására költi.

103.19 MILLIÁRD FORINT FORRÁS LEHETŐSÉG

A miniszter azonban a lakosságot is igyekezett megnyugtatni, mondván, hogy nekik is lesz forrás, csak nem „ingyen”, vagyis nem vissza nem térítendő támogatás formájában, ehelyett az állam kedvezményes hitellehetőséget biztosít az erre igényt tartóknak. Az idei évre szóló fejlesztési keretösszeg 103,19 milliárd forint, amiből például rövid időn belül a családi házak felújításához is lehetne forrást szerezni. A vállalkozók ennek még örülhetnének is, hisz ezáltal egy nagyobb piac, lehetőség nyílna meg előttük. Ezzel azonban két probléma is van. Az egyik, hogy egyes családoknak feltehetően még a kedvezményes hitel felvétele is nehézséget jelentene, másrészt gond pedig tehát abból fakad, hogy ebben a témában a kormány és Brüsszel továbbra is „elbeszél” egymás mellett. Míg ugyanis a magyar kormány kitart amellett, hogy az összeg nem az egyéni, hanem a közösségi épületek energiakorszerűsítésére való, addig az unió azt képviseli, hogy a 37,7 millió eurós – 11 milliárd forintos – támogatást magyarországi lakóépületek felújítására kell fordítani.

Ez a körülmény pedig elbizonytalaníthatja a felújítást tervezőket, akik nem futnának bele egy kedvezményes hitelbe, ha esetleg mégis kapnának vissza nem térítendő támogatást. A helyzet tisztázatlansága legfeljebb a beruházást tervezőket nyugtalaníthatja, a kormánynak még van ideje, hisz az összeget 2023-ig kell felhasználni. Így elképzelhető, hogy a kormány például a 2018-as parlamenti választások előtt dobja be a vissza nem térítendő támogatás, vagyis az ingyen pénz megszerzésének a lehetőségét.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?