Aktuális tudnivalók épülethomlokzatok nyílászárógyártóinak

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása változásokat hozott a szakterületet szabályozó előírásokban. Új jogszabályokkal és műszaki előírásokkal kell megismerkedniük a faipari termékeket gyártó vállalkozásoknak a szabályok követéséhez.

A magyar szabványokat felváltva a külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók esetében harmonizált európai termékszabvány[1] lépett életbe, mely a termékek CE-jelölésének alapját képezi. Hasonló módon termékszabványa van a garázskapuknak, ipari kapuknak[2] és a függönyfalaknak[3] is. A szakterületre vonatkozó szabványok megkereshetők a Magyar Szabványügyi Testület honlapján (www.mszt.hu) az ingyenes szabványjegyzék ICS 91.060.50 Ajtók és ablakok fejezetéből, vagy a szabványcím szerinti keresésben keresőszavak segítségével (1. ábra). Az építési termék direktíva (CPD) az európai 305/2011/EU számú építési termék rendelettel – az angol Construction Product Regulation kifejezés alapján CPR – történő felváltása[4] jogi szempontból újraszabályozta az építési termékek gyártásának és forgalomba hozatalának kereteit. Ennek hatására módosult az Építésügyi Törvény[5], és az európai rendelet előírásainak kiegészítéseként megjelent a 275/2013. (VII. 16.) számú Kormányrendelet[6], mely a beépíthetőséggel kapcsolatos kérdésekre is választ ad. A jogszabályok szövege hatályos állapotban elérhető a Nemzeti Jogszabálytár honlapján (www.njt.hu).

1. ábra: szabványkereső felület az MSZT honlapján

Az építési termékek gyártóinak 2013. július 1-e óta a harmonizált szabvánnyal rendelkező termékek esetében a 305/2011/EU rendelet III. melléklete szerinti teljesítménynyilatkozattal kell igazolniuk a gyártott termékek teljesítményét. (Megjegyzés: Az erről szóló írás már a 2014. 05. számban megjelent és megtalálható a faipar. hu cikkarchívumában.) Az említett harmonizált szabványok jegyzéke az egyes termékirányelvekhez kapcsolódóan az Európai Bizottság NANDO információs rendszeréből[7] listázható (2. ábra).

2. ábra: az építési termékek (Construction products) rendeletével harmonizált szabványok listázhatók a NANDO-adatbázisból

A termékszabványban felsorolt teljesítményjellemzőhöz kapcsolható osztályozás és a számszerű értékek meghatározása egy típusvizsgálat keretében történhet. A típusvizsgálat általános esetben – a 305/2011/ EU rendelet V. melléklete szerinti 3. teljesítmény állandóság értékelési rendszer szerint – bejelentett vizsgálólaboratórium által végzett és az Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyvben kerül dokumentálásra. A NANDO-adatbázisban a termékszabványhoz kapcsolódóan kikereshetők a bejelentett szervezetek (Notified Body-NB) és az országok kijelölt műszaki értékelést végző szervezetei (Technical Assesment Body-TAB). Köztük az ÉMI Nonprofit Kft. központi laboratóriuma NB1415 számon (3. ábra).

3. ábra: a bejelentett szervezetek, akkreditált laboratóriumok listája a NANDO-szerveren

Az első típusvizsgálatnak ki kell terjednie a termékszabványban meghatározott alapvető jellemzőkre – ez ablakok esetében a hat tulajdonság a 23 jellemzőből –, melyet mintatesteken végzett laboratóriumi vizsgálatok és számítások igazolnak. A terméktípus műszaki dokumentációjának való megfelelést – és az első típusvizsgálaton átesett mintapéldánnyal való termékazonosságot – a termékgyártó által bevezetett és folyamatosan végzett üzemi gyártásellenőrzési rendszer (ÜGYE) igazolja. E két feltétel együttes teljesülése esetén a termékgyártó elhelyezheti a terméken vagy annak csomagolásán a termékszabvány mintája alapján elkészített CE-jelölést. A tulajdonságok tehát gyártási sorozat, megrendelés szinten igazoltak lehetnek.

A teljesítménynyilatkozatban közölt műszaki jellemzők alapján adott építményben történő felhasználhatóságot az építész által összeállított műszaki leírással, vagy a beépítési helyszín által meghatározható követelményértékkel való összevetés útján lehet eldönteni. Ablakok és bejárati ajtók esetén az MSZ 9333:2011 szabvány[8] melléklete tartalmaz követelményértékeket a beépítési magasság és a beépített- ségi elhelyezkedés alapján, mely a szélterhelés értékéből következően van megállapítva.

Az utóbbi időszakban a nyílászárók kiválasztásának legfontosabb szempontjává a szerkezeti kialakításon felül a beleépített üvegszerkezet típusa vált. Az egyre szigorodó követelményeket az épületek energetikai jellemzőit meghatározó 7/2006 számú TNM rendelet módosításai jelentik. Jelenleg a lakosság számára forgalmazható nyílászárókra vonatkozó követelményértéket az 1. melléklet tartalmazza, de a pályázatokon figyelembe vett költségoptimalizált követelményszint is belekerült, az 5. mellékletbe foglalva. A nyílászárókra, üvegezésekre érvényes követelményértékeket lásd a 4. ábrán.

4. ábra: a költségoptimalizált követelményszint hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelmények a 7/2006 TNM rendelet 5. mellékletében

A jövőben széles körben alkalmazandó költségoptimalizált követelményszint szerinti teljes szerkezetre vonatkozó 1,15 W/m2K hőátbocsátási tényező és az üvegezésre vonatkozó 1 W/m2K hőátbocsátási tényező teljesítése sokszor a megszokottól eltérő szerkezeti kialakítással lehetséges. A végeselem-módszerrel végzett energetikai számítások szerint az üvegosztó bordák, az osztóbordák hatásaként tizedekkel rosszabb eredmények születnek. Még a kétszárnyú kialakítás csomópontja is rontja az ablakegységnek számító 123x148 cm-es méretre általában az MSZ EN ISO 10077-1 módszer szerint egyszerűsített számítással meghatározott hőátbocsátási értékeket.

Az energetikai optimalizálásra vonatkozólag számtalan újítás született és volt látható az utóbbi évek szakkiállításain. Az értékek javításának egyik módja a beépítési csomópont átdolgozása oly módon, hogy a tok a falkávában takarásba kerüljön. A profil anyagának vastagításán felül azok ásványi anyagokkal történő kombinálása is megjelent egyes típusoknál. A tartósság növelését is megcélzó módja lehet az alumíniumborítás alkalmazása.

A téma iránt érdeklődők további információkat találhatnak a faipar. hu cikkarchívumában és az ÉMI Nonprofit Kft. honlapján (www.emi. hu) a Segíthetünk? menüpont alatt található Publikációk, multimédia tartalmak között, értelemszerű keresőszavak használatával. Az idei építőipari szakkiállításra összeállított EMILI tájékoztató kiadványok is (www.emili.hu) segítséget adhatnak a további információszerzéshez.

További információk, szabályozások (Irodalomjegyzék):
[1] MSZ EN 14351-1:2006+A2:2017 jelű Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók című termékszabvány (Angol nyelvű)
[2] MSZEN 13241:2003+A2:2017 Ipari kereskedelmi és garázsajtók, kapuk. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők (Angol nyelvű)
[3] MSZEN13830:2015Függönyfalak. Termékszabvány (Angol nyelvű)
[4] 89/106/EGK Építési Termék Irányelv (CPD) és utódja az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU Rendelete (CPR)
[5] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
[6] 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól
[7] New Approach Notified and Designated Organisations (NANDO) http://ec.europa.eu/growth/ tools-databases/nando/ –az Európai Bizottság számítógépes információs rendszere
[8] MSZ 9333:2011 jelű Ablakok és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai
[9] 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
(Jelenlegi szövegállapot: 2016. 01. 01-től)

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?