Gazdaság

Jövőbe mutató innováció

Faipar.hu

„Az innováció a legjobb módja egy nagy múltú hagyományokkal rendelkező céget a jövő felé vezetni.” Ehhez hűen a FALCO Zrt. a Kronospan csoport tagjaként, mint a falemezgyártó ipar legnagyobb hazai képviselője, szombathelyi telephelyén folytatja korábbi években megkezdett nagyszabású fejlesztéseit.

A jelen

Ezúttal az indirekt üzemű forgácsszárító – ún. UTWS – technológia megépítésével, időben megelőzve ezzel az elérhető legjobb technika (BAT) falemeziparra megfogalmazott BAT-elveket rögzítő, 2019. november 20-tól érvényesítendő, 2015/2119. számú EU végrehajtási határozatában foglaltakat.

Az FS-UTWS beruházás célja, hogy a régi, komplett, direkt üzemű forgácsszárító rendszert, elsősorban a környezetterhelés csökkentése, elégtelen kapacitása és a tűzvédelmi biztonsági feltételek és energiahatékonyság javítása érdekében – kiemelten tulajdonosi elhatározás nyomán – egy nagyobb kapacitású, továbbfejlesztett, Kronospan-szabadalom szerinti, a BAT-nak megfelelő, indirekt üzemű szárítóberendezésre (ún. UTWS-re) cseréljék. Ezzel a komplett véggáztisztító rendszert is átalakítja a vállalat és – a hiedelmekkel ellentétben – nem csak egy „egyszerű szűrőberendezést” tervez beépíteni.

Az UTWS-technológia bekerülési költsége cca. 25 millió € (7,7 milliárd forint).

A jövő

KAPACITÁSBŐVÍTŐ ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZ KEDÉSEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA

A jelenlegi forgácsszárító technológiához tartozó nedves elektrofilter(WESP, 1994) és a hozzá tartozó P127 jelű pontforrás teljes egészében kiváltásra kerül. Egy új porleválasztó ciklon és egy új száraz-elektrofilter (ESP, 2017) kerül létesítésre (a meglévő WESP-et kiváltva); ez gyakorlatilag az átalakítandó, az utóégetőként is funkcionáló égőkamra füstgázait és az új dobszárító lefúvatott véggázát lesz hivatott portalanítani. A porkibocsátás lényegesen csökken. Ezzel a P127 jelű pontforrás megszűnik, és egy új, jelentősen csökkentett kibocsátású – magasabb, de folyamatos emissziómérő berendezéssel ugyanúgy ellátott – létesül helyette (P151), vele közel azonos helyen.

A kémény légszennyezőanyag-kibocsátásának (emissziójának) folyamatos mérésével párhuzamosan a 2018 év elejétől tervezett próbaüzem hat hónapja alatt a gyár környezetében a levegőterheltségi szint (immisszió) helyszíni folyamatos műszeres mintavétele/mérése is megtörténik majd.

A kíméletesebb (kevesebb szerves anyag lehasadással járó) szárítást megvalósító, indirekt üzemű UTWS-szárító technológiai rendszer jelentős környezeti előnye még, hogy a szárító véggázban lévő szerves vegyületek (formaldehid és egyéb illékony szerves vegyületek, az ún. VOC-k) és a faporok hatékonyan elégnek, jelentősen csökken az emissziójuk, továbbá járulékosan a szagkibocsátás.

A beruházás – hosszan tartó engedélyeztetési folyamatokat követően – 2017. január 26-ával vette kezdetét és előreláthatólag 2018 első hónapjáig tart. A beruházás a 2119/2016. EU-határozat szerinti BAT-megfelelés – egyébiránt más úton is elérhető – megerősítését kívánja előremozdítani.

Az UTWS várható környezeti hatásai:

Por-, formaldehid-, ill. VOC-kibocsátás-csökkentés és -megelőzés;
Szagkibocsátás-csökkentés és -megelőzés;
Blue Haze jelenség megszüntetése;
Zajkibocsátás-csökkentés és -megelőzés;
Energiahatékonyság és tűzbiztonság-növelés;
BAT-megfeleltetés.

Az UTWS-technológia alapelve

ÁLTALÁNOS UTWS-TECHNOLÓGIA ISMERTETŐ

A fafeldolgozó ipar a múlt század utolsó évtizedében gyors növekedést és fejlődést látott, és ez folytatódott a XXI. század elején is. Viszont amikor a környezeti problémák fontossá váltak, ebben az iparágban általánosságban még hiányzott a BAT. Az iparágban a legmagasabb mértékű kibocsátások a faforgács szárításakor történnek. 2009-ig a standard technológia e véggázok tisztítására a WESP volt (értsd alatta: Nedves Elektrosztatikus Porleválasztó).

Habár ez a technológia nagyon jó eredményeket ér el a porkibocsátás csökkentésében, az illékony szerves anyagok (VOC) és a szag (bűz) csökkentése igen mérsékelt. A WESP egyik mellékhatása a légszennyezés konvertálása más kezelést igénylő közegekbe, pl. szennyvíz vagy szilárd hulladék fázisba. A következő technológiai fejlődés más módszerek azonosítására koncentrált, melyek a szárítási folyamatból származó egyes kibocsátások csökkentését célozták meg anélkül, hogy szennyezést vinnének át a környezet más elemeibe (azaz ún. „cross-media-effects”-et okoznának), a működtetési költségek egyidejű gazdaságos szinten tartásával, előmozdítva a fenntartható fejlődést.

Hagyományos szárítási mód alapelve

A XXI. század eleji technológiai fejlődések Németországban először tették lehetővé az UTWS elveinek a gyakorlatban való használatát, melyet, mint teóriát az 1980-as évek közepén azonosítottak. Gyakorlati szinten az UTWS-technológia rengeteg olyan problémán felülkerekedik, amit a BAT-dokumentum is leír, ill. amelyet tartalmaz a 2015. november 24-én, Az Európai Unió Hivatalos Lapja L306 számában megjelent 2015/2119 BREF-dokumentum.

UTWS – német rövidítésekből: „Umluft”, mint recirkuláció; „Teilstromverbrennung”, mint lefúvatott részáram utóégetése; „Wärmerückgewinnung”, mint hővisszanyerés [a fapor és VOC-kibocsátás és a szagok csökkentéséért]; „Staubabscheidung”, mint porleválasztás.

TECHNOLÓGIAI ALAPELVEK

Hagyományos szárítási mód alapelve
A faforgácsok szárítására leggyakrabban használt technológia a direkt fűtésű, egyenáramú dobszárító. A tipikus dobszárító öt alapvető technikai részből áll. A szárítási folyamat energiaforrása a forró füstgáz, melyet a függőleges vagy vízszintes égőkamrában installált összetett (fapor/földgáz) égők állítanak elő. A kamra olyan méretű, hogy a tüzelőanyagok tökéletes égését biztosítsa. A CO- és NOx-kibocsátások általában viszonylag alacsonyak. A leggyakrabban használt tüzelőanyag a fapor.

Az UTWS-technológia alapelve
A Kronospan által szabadalmaztatott UTWS-technológia a faforgács szárításkor, ill. az égőkamrában a tüzelőanyagok égésekor felszabaduló légszennyező anyagok utóégetésén alapszik. Általános elvként elmondható, hogy a megfelelő hőmérsékleti körülményeknél (850–950 °C, égési hőmérséklet, legalább 4 másodperc tartózkodási idő) minden szerves szennyező anyag, bűzhatású anyag és éghető szilárd anyag oxidálódik, H2O- és CO2-képződés közben.

FALCO Zrt.
9700 Szombathely, Zanati u. 26.
Tel.: +36 94 516-600
office@falco-woodindustry.com

Kapcsolódó dokumentum:

joevobe-mutato-innovacio

Tetszett a cikk?

Lehetne jobb Tetszett!

Jövőbe mutató innováció

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?

Cikkajánló

Élőben még szebb

Aki a fánál is keményebb

Rendhagyó, különös és titokzatos