Mennyi szabadságunk van?

Összegeztük a szabadnapok számával, a pótszabadsággal, szabadság kiadásával és elszámolásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A szabadság felhasználásáról részben a munkáltató, részben a munkavállaló jogosult dönteni a Munka törvénykönyve szerint. A szabadnapok számát is az Mt. határozza meg, amely egyrészt életkor, másrészt gyermekek, illetve egyes munkakörök után jár.

Alapszabadság és életkorra járó pótszabadság
Az alapszabadság Magyarországon 20 nap, hasonlóan a régióbeli országokhoz, csupán Ausztria lóg ki a sorból felfelé.

 

Alapszabadság
száma

Nemzeti
ünnepnapok
száma

Csehország2013
Lengyelország20

12

Magyarország2010
Románia2010
Szlovákia2015
Ausztria2513

forrás: OECD

Az alapszabadság mellett az életkor alapján számítható ki a pótszabadságként kivehető további szabadnapok száma. A sávosan emelkedő újabb szabadnapokra abban az esztendőben jogosult a dolgozó, amelyikben az adott életkort betölti.

ÉletkorPótszabadság
25 éves kortól1 munkanap
28 éves kortól2 munkanap
31 éves kortól3 munkanap
33 éves kortól4 munkanap
35 éves kortól5 munkanap
37 éves kortól6 munkanap
39 éves kortól7 munkanap
41 éves kortól8 munkanap
43 éves kortól9 munkanap
45 éves kortól10 munkanap

Ha a dolgozó munkahelyet vált és munkaviszonya év közben kezdődödik, akkor szabadsága arányos része jár az év hátralévő részére. Ha így töredéknapot ad a kalkuláció, a fél napot elérő számot a szabadnapok kiszámításakor egész munkanapként kell figyelembe venni.

hirdetés

További pótszabadság gyermekvállalás, speciális munkakör vagy élethelyzet esetén
A törvény kiemelten kezeli a gyermekvállaláshoz és a gyermekneveléshez kapcsolódó szabadnapokat. Egy gyermek születésekor az apákat is megilleti 5, ikergyermekek esetén 7 szabadnap. Ezt a pótszabadságot legkésőbb a születést követő két hónapon belül kell kiadnia a munkáltatónak, az apa kérésére.

A gyerekek után járó pótszabadság mindkét szülőt megilleti, a gyermek(ek) 16 éves koráig. Egy gyermek után 2 munkanap, kettő gyermek után 4 munkanap, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermek esetében gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.

Bizonyos munkakörökben, például a föld alatt állandó jelleggel, vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

Az a munkavállaló, akinél a rehabilitációs szakértői szerv 50 százalékos, vagy e fölötti mértékű egészségkárosodást állapított meg, fogyatékossági támogatásra jogosult, annak pedig, aki vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

Nyári szabadság – Ki dönt róla?
Az adott évre eső szabadságot ugyanabban az évben, a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló a naptári évben egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól. Ettől eltérni közös megállapodás alapján lehet. A szabadságot a munkáltató adja ki a munkavállaló előzetes meghallgatása után.

Évente hét munkanap szabadságot a munkáltató legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni – ehhez a munkavállalónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie erre igényét.

forrás: www.kamaraonline.hu


Tetszett a cikk?

hirdetés