Palkovics: "szintet lépünk"
Az elmúlt két évben a szakképzési centrumok tagintézményeinek csaknem fele újult meg, és az év végéig további tizennégy felújított iskolát adnak át - közölte az innovációs és technológiai miniszter a minap Kiskunhalason.
Palkovics László a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma energetikai korszerűsítését követő ünnepélyes intézményátadásán hangsúlyozta: "a korunkat jellemző technológiai változás és fejlődés szükségessé teszi, hogy a gazdaság minden ágazatában szintet lépjünk". Hozzátette, a magasabb minőség és nagyobb hatékonyság elérésének vezérfonala az innováció kell, hogy legyen.
A minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiája azokat az intézkedéseket foglalja magába, amelyek a szintlépést segítik a vállalatok termelékenysége, a digitális világra való átállás, a szakképzés vagy éppen a mesterséges intelligencia alkalmazásának területein - mondta Palkovics László.
A miniszter kiemelte, az elmúlt két évben fejlesztésekre mintegy 10 milliárd forintot fordítottak, és az idei költségvetésből is 9 milliárd forint áll rendelkezésre. A minisztérium célja ugyanis, hogy még ebben a ciklusban valamennyi szakképző intézmény fejlesztése megvalósuljon.
Mint mondta, az átfogó szakképzési infrastruktúra-fejlesztési programot az indokolta, hogy a tartalmi kérdések mellett az infrastrukturális és a tanműhely-fejlesztések is elengedhetetlenek. Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell, rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4. ipari forradalom átalakuló munkaköreiben is.
További cél, hogy a szakképzés társadalmi elfogadottsága egyezzen meg a gimnáziumokéval, és egymás pozícióit erősítve egyenrangú versenytársakká váljanak. Emellett fontos az is, hogy a diákok és szüleik elhiggyék, szakképzettséggel Magyarországon ugyanúgy lehet boldogulni, mint más végzettséggel - fogalmazott.
A miniszter hangsúlyozta, Bács-Kiskun az ország legnagyobb és lassan gazdaságilag az egyik legfontosabb megyéje különös hangsúlyt fektet a szakképző intézmények továbbfejlesztésére.
Bányai Gábor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a kormány tagjai 2012 után felismerték, hogy "nagyon sok pénz hiányzik" mind infrastrukturális, mind képzési szinten a szakképzési rendszerből, így ezek pótlására jelentős lépéseket tettek. A változások eredményeként mára elmondható, hogy a kiskunhalasi Vári Szabó István Szakképző Iskola a szakképzés egyik fellegvára lett.
Emlékeztetett, Vári Szabó István Kiskunhalas egykori polgármestere volt az, aki felismerte a szakképzés fontosságát és megteremtette ennek alapjait. A település jegyzőjével 1887-ben alapítottak iparos tanonciskolát Kiskunhalason.
Papp Gyula, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum főigazgatója elmondta: a kiskunhalasi Vári Szabó István Szakképző Iskolát és Kollégiumot több mint 330 millió forint uniós és kormányzati támogatásból, valamint saját forrásból korszerűsítették. A 2017 nyara óta folyó munkák során valamennyi nyílászárót újra cserélték, kondenzációs kazánokat vásároltak és szigetelték az intézményt. Új parkolót építettek, és megkezdődött az épület belső megújulása is.
A jelenleg 570 diák oktatását ellátó intézményben több mint 40 szakmát kínálnak a fiataloknak. Választhatnak az építő-, fém- és vendéglátóipari szakmák közül, de tanulhatnak asztalosnak, villanyszerelőnek, vagy éppen varrónak is. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum hároméves fennállása alatt beruházásokra, korszerűsítésekre és karbantartásokra több mint 1,6 milliárd forintot, informatikai eszközökre 157 millió, egyéb eszközfejlesztésre pedig 325 millió forintot költöttek - tette hozzá a főigazgató.
fotók: halasinfo.hu
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Profileszközrendszer a Leitztől
A „ProfilCut Q” eszközrendszer egyszeri és újra élezhető, állandó rendszerekből épül fel, melyek lehetővé teszik a gazdaságos, egyénre szabott technikai megoldásokat.
Multifunkcionális munkabakok
Amikor asztalosként épp az ügyfélnél helyszíni munkát végzünk, nincs annál rosszabb, ha nem találunk egy olyan munkafelületet, ahol kényelmesen és stabilan dolgozhatnánk.
Hogyan reagál az európai faablak gyártás az elszabadult energiaárakra?
Szigorodó előírások, kompozit alapanyagok, új szerszámok a láthatáron…