A vállalkozások öt legnagyobb kihívása

A digitalizáció terén a hazai kis- és közepes cégek lemaradása még mindig jelentős a nyugat-európai versenytársakhoz képest. Az e körbe tartozó vállalkozások nagyjából fele még saját honlapot sem üzemeltet. Pedig a „jóvanazúgy”-korszaknak már vége.

Marketing? Termék- és termelésfejlesztés? Adatok gyűjtése, elemzése, értékelése? Piacszerzés? Költségcsökkentés? Vásárlói igények felmérése? Minden vállalkozás szembekerül ezekkel a kihívásokkal – és még számtalan másikkal is –, de hogy a digitalizáció vívmányainak beépítése miképpen tudná segíteni ezek leküzdését, az sokuknak még mindig fehér folt. Persze a szereplők is sokfélék, egy gumiszerelő vagy egy asztalos műhelynek nem ugyanarra van szüksége az online-térben vagy a cég irányításában, mint egy eleve a digitális piacokat megcélzó startupnak. Mindegy azonban, hogy egy cég a szolgáltatások, a termékelőállítás vagy a kereskedelem területén végzi tevékenységét, fejleszteni mindenhol szükséges – vagy legalábbis szükséges lenne.

Összeállítottak nemrég öt olyan területet, amelyekre a magyar kkv-k jelentős része nem fordít elég figyelmet.

1. Az eszközpark fejlesztése

A magyarországi kis- és közepes vállalkozások csaknem háromnegyede az elmúlt két évben egyáltalán nem költött informatikai fejlesztésre, felük szerint erre nincs is szükség, mert a tevékenységükhöz szükséges eszközparkot megfelelőnek tartják. Kérdés, hogy amennyiben magát a termelőtevékenységet fejlesztették közben, akkor ezt hogyan tudja kiszolgálni az egyre gyorsabban avuló eszközpark, illetve az is, hogy az üzleti célú digitális felszereltség mennyire integráns része a vállalati tevékenységnek.

Sok vállalkozásnál mindez kimerülhet egy mobiltelefonban és egy laptopban, de az esetek többségben nem ez a jellemző. Bármilyen feladatot is lát el egy vállalkozás, biztosan van olyan digitális tevékenysége is, amelyet jobban, gyorsabban, hatékonyabban végezhet el korszerű eszközparkkal. Nem beszélve arról, hogy az új szoftverek, online szolgáltatások, elemző megoldások újabb üzleti ötletekre is sarkallhatnak. Fejleszteni kell. Nincs mese.

2. Online jelenlét

A hazai kkv-k felének még honlapja sincs. Nem, nem vált ki mindent a közösségi médiás megjelenés. A tevékenység jobb megismerhetősége, az egyedi arculat bemutatása, a referenciák felsorolása, a fejlesztések megismertetése egy jól szerkesztett, látványos, informatív honlapon nagyobb hatékonysággal valósítható meg, mint egy-egy poszttal. A lehetséges vevők számára a bizalmat növeli, ha van egy külön, a vállalkozás nevét viselő oldal, amely csak azért létezik, hogy felismerhetővé, megkülönböztethetővé és megismerhetővé tegye a vállalkozást.

A magyar kkv-k jelentős részében a digitális tevékenység nagy részét a cégvezető-tulajdonos vállalja magára, ami egy informatikai vállalkozás esetében normális is, egy kozmetikánál viszont már nem, habár IT-szakember támogatására itt is ugyanúgy szükség volna. A kkv-k közül sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy saját bejáratú IT-szakembert foglalkoztassanak, ami nem is feltétlenül szükséges, hiszen ezzel a tevékenységgel akár egy erre specializált céget is megbízhatnak.

3. Marketing és kommunikáció

Ez is az online-jelenléttel függ össze, de itt azért többről van szó. A közösségi platformok számos megoldást kínálnak a termék megkedveltetésére és a vásárlói igény felkeltésére, de ezen kívül is léteznek eszközök. A kkv-k igen kis része vezet például saját blogot, pedig az élményszerű közlés segíthet közelebb vinni a céget a közönséghez, az elsődleges vevőkörön kívül is kiválthat érdeklődést, segíthet kitűnni a konkurensek közül is.

hirdetés

De nem csak az ilyen egyirányú kommunikációra érdemes erőforrást szánni, hanem a kuncsaftokkal való kapcsolattartásra is. A vásárlói bizalom szempontjából kulcsfontosságú például, hogy a megkeresésre milyen gyorsan érkezik válasz, az mennyire informatív, mennyire segíti a kapcsolat további fennmaradását. Ez csak néhány példa, és nem is kizárólag a digitalizációhoz kapcsolódik, de az üzlet online platformokon keresztül történő hatékonyságnövelése szempontjából jelentős és kevéssé kihasznált lehetőség. Olyannyira, hogy a kapcsolattartási tevékenységek javítását a vállalkozások csak alig több, mint egy tizede tartja fontosnak.

A kommunikációs és marketing-tevékenységgel kapcsolatban is érdemes szakértő segítségét kérni, ugyanis a cégünk számára nem biztos, hogy az a leghatékonyabb és legkifizetődőbb digitális vagy online megoldás, amit mi annak gondolunk.

4. Adatok a cégről, a termékről és a piacról

Ahogyan az előző pontban, úgy itt is óva intenénk attól, hogy bárki is a közösségi médiás posztokkal és az azokra érkező reakciókkal tudja le a dolgot. Az adatelemzés szakma, nem véletlenül. Megfelelő szakértelemmel vagy egy nekünk megfelelő informatikai megoldással olyan összefüggések tárulhatnak fel a cég és a megcélzott piac kapcsolatáról, amelyek jelentős mértékű költségcsökkentést idézhetnek elő. De nem csak ez lehet a hozadék: az új termék kifejlesztése, a termelés volumenének beállítása, a modellciklus meghatározása, a potenciális vásárlói kör leghatékonyabb megcélzása mind-mind adatokat igényel.

Ezek hiányában bevételkieséssel kell számolni. Sok minden működik hasraütés-szerűen is, az üzleti életből sosem fog kiveszni az intuíció, a kísérletezés, a szerencse és a bukás sem, de rengeteg körülmény számszerűsíthető és kalkulálható.

What you can’t count, you can’t manage; vagyis amit nem tudsz megszámolni, azt nem tudod menedzselni. Adatelemzésre érdemes költeni, ez a leghatékonyabb eszköz a vállalkozás valós piaci helyzetének meghatározásához, a hátráltató és az előrébb vivő körülmények feltárásához. Szoftverek, szolgáltatások is rendelkezésre állnak. Nem kidobott pénz.

Ha pedig az adatok már megvannak, gondoskodni kell azok biztonságáról is. A legfrissebb fejlesztésű, biztonságos szoftverek használatát csak minden második kkv tartja nélkülözhetetlennek, az adatbiztonságot ennek ellenére a vállalkozások háromnegyede megfelelőnek tartja.

5. Képzés

Ha már az elején utaltunk az eszközpark fejlesztésének szükségességére, muszáj szót ejtenünk az eszközök üzemeltetéséről is. Minden beruházás csak annyit ér ugyanis, amennyire az abban rejlő lehetőségeket a vállalkozás ki tudja használni. Ennek kulcsa pedig szinte mindig az emberi tényező.

Ehhez először is arra van szükség, hogy tisztában legyünk azzal, milyen tevékenység-támogatáshoz milyen eszközre (hardverre vagy szoftverre) van szükségünk. A tudás fejlesztése számos esetben ma már az interneten fellelhető információk alapján is biztosítható, de vannak olyan innovációk, amelyek alkalmazásához jobban járunk, ha szakember segítségét kérjük; akár a folyamatos üzemeltetésben, akár csak a betanításban.

A képzésbe-önképzésbe itt most a fentieken túl beleértjük minden olyan ismeret, trend, fejlesztés követését, amely a vállalkozásunkhoz kapcsolódóan, akár csak a későbbiekben, de jól jöhet. Az eszközök hihetetlen tempóban változnak, fejlődnek, és itt nem csak a high-tech vívmányokat hagyományosan elsők között alkalmazó tevékenységekre gondolunk (mint pl. orvoslás): a pékségtől a dísznövény kertészetig, a tetőfedéstől a népi fazekasságig, a műköröm építéstől a kutyatenyésztésig vannak vagy lesznek olyan megoldások, amelyekről, illetve amelyek használatáról tudni érdemes. Nem kifizetődő a tudáson spórolni. 

Forrás: hvg


Tetszett a cikk?

hirdetés


hirdetés