Jogi lehetőségek rendkívüli helyzet esetén
A COVID-19 vírus kapcsán, a munkajogi nehézségeken kívül, a szerződések teljesítésével összefüggésben merül fel a legtöbb, teljesen jogos kérdés. Nagyon fontos rögzíteni, hogy a szerződéses kötelezettség, pontosabban annak megszegésének jogkövetkezményei alól mentesülni csak kivételesen, előre nem látható külső okból kifolyólag lehet, feltéve, hogy ezen ok és a nemteljesítés között közvetlen oksági kapcsolat áll fenn. Önmagában az a körülmény, hogy a szerződés teljesítése terhesebb, gazdaságilag nehezebb valamely fél számára, még nem ad alapot a szerződésszegésre.
Az alábbi összefoglalóban arra kívánunk rámutatni, hogy kizárólag esetenként, szerződésenként vizsgálható, hogy a koronavírus-járvány, melynek ellenőrzési körön kívülisége talán nem vitatható, mentesítheti-e az adott felet a szerződésszegés következményei alól. Fontos azt is rögzíteni, hogy a járvány megítélése nemzeti jogrendenként eltérő lehet, továbbá a felek jogviszonyában elsősorban az adott szerződés vonatkozó rendelkezései az irányadóak, ha van ilyen. Így tehát vizsgálni kell, hogy a szerződésre mely állam joga vonatkozik, az tartalmaz-e törvényi útmutatást vis maior vonatkozásában, továbbá a felek maguk rendelkeztek-e erről a kérdésről a kontraktusban.
Az alábbi összefoglaló a magyar jog szempontjából vizsgálja a kérdést általános jelleggel, nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak.
1./ A szerződés teljesítése és ennek akadályai
A kötelezettnek természetesen főszabály szerint teljesítenie kell a szerződésben vállalt kötelezettségeket. A teljesítés azonban ütközhet valamilyen akadályba, amelyek három csoportba sorolhatóak: jogi, fizikai és gazdasági akadályok. Fontos, hogy a teljesítés akadályától függetlenül a szerződésszerű teljesítés elmaradása szerződésszegés; a teljesítés akadálya kizárólag a szerződésszegésért való felelősség elbírálásakor kaphat szerepet.
A jogi és fizikai akadályok eredményezhetik azt, hogy a szerződést megszegő fél mentesüljön az okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól. Ehhez azonban további, a lenti 2./ pontban részletezett feltételek fennállása szükséges. Gazdasági akadályok (pl. keresleti viszonyok változása) viszont általában nem eredményezik a szerződésszegő fél szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülését.
2./ A teljesítés megtagadása vis maiorra hivatkozva
I. Mentesülés a Ptk. 6:142. § alapján
A Ptk.-ban foglalt általános, szerződésszegésre vonatkozó szabályai értelmében a szerződésszegő fél esetében az alábbi feltételeknek kell együttesen teljesülnie ahhoz, hogy a fél a kártérítési felelősség alól mentesüljön:
a) a szerződésszegés okának ellenőrzési körén kívül esőnek kell lennie, azaz olyan körülmény, amire a fél nem képes hatást gyakorolni, és nem minősül „belső” vis maiornak; ezt végső soron a bíróság dönti majd el, bár a járvány hagyományosan vis maior oknak, azaz ellenőrzési körön kívülinek minősül;
b) ez az ok a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható, azaz a szerződés megkötésekor nem lehetett tudni, hogy járvány lesz, vagy azt, hogy a teljesítést akadályozó jogszabályi rendelkezést hirdetnek ki;
c) nem volt elvárható, hogy ezt az okot a fél elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, azaz nincs reális alternatíva a teljesítésre;
d) ez az ok ténylegesen ok-okozati kapcsolatban van a konkrét szerződésszegéssel, azaz vizsgálni kell, hogy a járvány, vagy az állami intézkedés (például kormányrendelet) rendelkezése, mint ok, és a konkrét szerződésszegő magatartás, mint okozat között valóban fennáll-e a közvetlen, szoros ok-okozati kapcsolat. A mentesüléshez az szükséges, hogy a járvány vagy a kormányrendelet rendelkezése közvetlenül érintse az adott szerződés teljesítését – például a teljesítésre személyesen kötelezett személy megbetegedése, vagy a szerződés tárgyát képező tevékenység (ideiglenes) tilalma. Így például a gazdaságilag észszerű, de alapvetően a fél gazdasági megfontolásokból elhatározott boltbezárása a fentiek alapján nem minősül olyan oknak, ami mentesítené a felet szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítése alól;
e) mindezt a szerződést megszegő fél bizonyítja.
E feltételek teljesülése mellett is elengedhetetlenül fontos, hogy a fél a teljesítés akadályáról, annak várható időtartamáról és minden egyéb, azzal kapcsolatos információról a másik felet tájékoztassa. Az értesítés különálló kötelezettség, így a megszegése is külön vizsgálandó, előfordulhat, hogy a másik fél az értesítés elmaradásából származó kárait – például útiköltség – abban az esetben is érvényesítse a féllel szemben, ha egyébként a teljesítés elmaradásával kapcsolatos kártérítési kötelezettsége alól mentesül.
II. A közreműködőért való felelősség
Közreműködő igénybevétele esetén vizsgálni kell, hogy a kötelezett jogosult volt-e igénybe venni a közreműködőt. Feltéve, hogy igen, úgy a kötelezett akkor mentesül, ha azt bizonyítja, hogy a közreműködőjével kapcsolatban álltnak fenn a mentesülés fenti feltételei.
III. Speciális jogi rendelkezések
Bizonyos esetekben (pl. bérleti szerződés kapcsán a Ptk. 6:336. § (2) bekezdés, és a pénzügyi lízingszerződés kapcsán a Ptk. 6:414. § (2) bekezdés) maga a Ptk. vagy más jogszabály rendelkezhet úgy, hogy meghatározott feltételek esetén egyes kötelezettségek teljesítése (ideiglenesen) nem terheli azt a felet, aki egyébként ezek teljesítésére kötelezett lenne.
Ez lényegében azt jelenti, hogy szükséges az adott szerződés alapos jogi vizsgálata annak érdekében, hogy megállapítható legyen, vonatkoznak-e az adott jogviszonyra speciális rendelkezések.
IV. A szerződés lehetetlenülése
A szerződés lehetetlenülése annyiban más, mint a szerződésszerű teljesítés elmaradása, hogy egy végleges állapotról van szó, a szerződés pedig a lehetetlenné válás miatt megszűnik. Egyébként a lehetetlenülésnek a teljesítés akadályozottságához hasonlóan jogi, fizikai vagy gazdasági okai lehetnek. A szerződés lehetetlenné válása esetén ugyanazokat a felelősségi szabályokat kell vizsgálni, mint a szerződés bármilyen más megszegése esetén, azzal, hogy míg a szerződés megszegése nem jár együtt automatikusan a szerződés megszűnésével, addig a szerződés lehetetlenülése jogszabály alapján, automatikusan a szerződés megszűnését eredményezi.
3./ További lehetőségek
A felek megállapodhatnak közösen arról, hogy a rendkívüli körülményekre tekintettel hogyan módosítsák – akár csak ideiglenesen – a közöttük fennálló jogviszonyt. Ez erősen javasolt, mert ez esetben nem egy, végső soron bizonytalan bírósági eljárás eredményétől függ a felek felelőssége.
Lehetőség van a szerződés felmondására is, azonban ez végleges döntés, mivel a Ptk. a szerződésekkel kapcsolatban nem ismeri a „felfüggesztés” vagy „szünetelés” fogalmakat. Vizsgálandó továbbá, hogy maga a szerződés hogyan rendelkezik a felmondás feltételeiről. A szerződés feltételei azért is vizsgálandóak, mert lehetséges – bár kevésbé valószínű –, hogy van olyan rendelkezés, ami az adott helyzetben alkalmazható.
Végül elvileg lehetőség van bírósági szerződésmódosítás kezdeményezésére, a Ptk.-ban foglalt feltételek fennállása esetén. Ez a felek tartós jogviszonyában jöhet szóba, amennyiben a szerződés megkötését követően előállott egy olyan körülmény, amely a szerződéskötéskor nem volt előre látható, nem a szerződő fél idézte elő, nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe, és a körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené.
A szerzők a Havasi Ügyvédi Iroda tagjai.
A lapra az alábbi linken fizethet elő:
https://faipar.hu/magyar-asztalos-elofizetes
Kapcsolódó dokumentum:
jogi-lehetosegek-rendkivuli-helyzet-eseten
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Profileszközrendszer a Leitztől
A „ProfilCut Q” eszközrendszer egyszeri és újra élezhető, állandó rendszerekből épül fel, melyek lehetővé teszik a gazdaságos, egyénre szabott technikai megoldásokat.
Multifunkcionális munkabakok
Amikor asztalosként épp az ügyfélnél helyszíni munkát végzünk, nincs annál rosszabb, ha nem találunk egy olyan munkafelületet, ahol kényelmesen és stabilan dolgozhatnánk.
Hogyan reagál az európai faablak gyártás az elszabadult energiaárakra?
Szigorodó előírások, kompozit alapanyagok, új szerszámok a láthatáron…