50 éves a Gépészeti Intézet
A kezdetek, az első 20 év
Az 1957-ben indult faiparimérnök-képzés első tanterve szerint a faiparimérnökhallgatók oktatását az első két évben az Erdőmérnöki Főiskola tanszékei látták el, részben közösen az erdőmérnök-hallgatókkal, és csak a harmadik évtől különbözik a két tanterv erőteljes mértékben. A főiskola vezetősége olyan szakembert keresett, akinek van oktatási gyakorlata, megfelelő szakmai ismerete, hogy vezetésével a végleges tantervet ki lehessen alakítani. Ez a szakember Szabó Dénes volt, aki már 10 éve a faipar különböző területein dolgozott, és egyik szervezője és oktatója volt a Budapesti Műszaki Egyetemen korábban működött esti faipari gépészmérnök képzésnek. Az intézet 1959-ben alakult Faipari Géptani Tanszék néven Szabó Dé -nes (1959-1979) professzor vezetésével, az Erdőmérnöki Kar keretében.
Kezdetben a tanszéknek a vezetőn kívül egy főállású oktatója volt, Botár Antal (1959-1982) egyetemi adjunktus személyében, és rajta kívül több óraadó tevékenykedett. Ebben az időben kellett kialakítani a faipari szakoktatás fő tematikáit, úgy az előadások mint a gyakorlatok vonatkozásában, és meg kellett teremteni a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeit is.
A tanszék személyi állománya 1960-ban Horváth Mihály (1960-1996) egye -temi adjunktus belépésével bővült ki, megalapozva a faipari gépészeti oktatás, mérés és az irányítástechnikai és automatizálási képzést. A tanszék oktatási tevékenysége 1959 őszén a tanterv 3. év első félévében szereplő Gépelemek c. tantárggyal indult. A Gépelemek I—II. c. tantárgyaknál még Vörös Imre BME egyetemi tanár tankönyvére lehetett támaszkodni. A következő félévekben induló Faipari anyagszállítás I-II. és Faipari gépek I-II., valamint a Faipari automatika c. tantárgyaknál azonban egészen új előadási és gyakorlati tematikákat kellett kidolgozni.
A tanszék dolgozói különös figyelmet fordítottak a gyakorlati élettel való kapcsolattartásra. Ezért megszervezték tanrendi kereteken belül a faipari műhelygyakorlatokat, a nyári üzemi gyakorlatok rendszerét, valamint az egyes tantárgyakhoz csatlakozó egynapos és az évzáró egyhetes tanulmányutakat.
1962-ben az addig óraadóként alkalmazott Lugosi Armand (1962-1969) okleveles gépészmérnököt kinevezték a tanszékre egyetemi docensnek, valamint vele egy időben Varga József (1962-1969) okleveles gépészmérnököt egyetemi adjunktusnak. 1962-ben végzett az első okleveles faipari mérnök évfolyam (17 fő), akiknek jelentős része a tanszéken készítette a diplomatervét. Mindegyik diplomaterv-feladat üzemi, gyakorlati téma volt. Ezen év őszén alakult meg a Faipari Mérnöki Kar, melynek első dékánja a tanszék vezetője, Szabó Dénes lett.
1964-ben került Boronkai László (1964-2005) okleveles faipari mérnök a tanszékre. Ebben az időben, egyrészt Szabó Dénes és Lugosi Armand korábbi kapcsolatai révén, másrészt a faipari üzemeknek a végzett faipari mérnökökkel való elégedettsége miatt a tanszék oktatói egyre több tervezési, fejlesztési, kutatási témát dolgoztak ki és végeztek el. Ez a tevékenység nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az abban az időben végzett faipari mérnökök keresettek lettek, komoly feladatok elvégzésével, vezető pozíciókkal bízták meg őket a faipari üzemekben. 1969-ben Lugosi Armand egyetemi docens megvált az egyetemtől, Varga József egyetemi adjunktus pedig nyugállományba került. 1968-ban Molnár László (1968-2004) okleveles faipari mérnök került a tanszékre, 1969-ben Nagy Attila (1969-1974) okleveles gépészmérnök és Lang Miklós (1969-2007) okleveles faipari mérnök érkezett.
Alig alakult ki a tanszék új oktatási szerkezete, máris újabb jelentős változás következett a Faipari Mérnöki Kar, így a tanszék életében is. A faiparban egyre fejlettebb eszközök, gépek, gépsorok jelentek meg, ami maga után vonta a technológiák és az üzemszervezés magasabb szintjét is. Az új feladatok ellátására több felkészült szakemberre volt szükség. Ezért a Faipari Mérnöki Kar az eddig sikeresen folyó 5 éves okleveles faiparimérnök-képzés mellett elindította 1971-ben nappali és 1972-ben levelező tagozaton a 3 éves faipari üzemmérnöki szakot. Az új szak további oktatási feladatokat adott a tanszék oktatóinak. A tantervben szereplő Munkavédelem és biztonságtechnika c. tantárgyat Nagy Attila, az Általános géptan c. tantárgyat Lang Miklós, a Fa-forgácsolás és az Üzemi anyagmozgatás c. tantárgyakat Botár Antal, a Faipari gépek üzemtana I. c. tantárgyat Horváth Mihály, a Faipari gépek üzemtana II. c. tantárgyat Boronkai László és a Mérés és irányítástechnika c. tantárgyat Horváth Mihály alakította ki és tartotta.
1972-ben Gyurácz Sándor (1972-2003) okleveles faipari mérnök került a tanszékre, majd 1974-ben Pichler András (1974-2008) és Varga Mihály (1974-től) okleveles faipari mérnökök lettek a tanszék oktatói. A távozó Nagy Attila egyetemi adjunktus helyére 1975-ben Déry József (1975-1991) okleveles faipari mérnököt alkalmazták. A következő évben stabilizálódott a tanszék oktatói létszáma és oktatási szerkezete. Ez lehetővé tette a kutatási témák előtérbe helyezését, ame -lyek főleg anyagszállítási és légtechnikai témakörűek voltak. A tanszék a legtöbb faipari vállalattal élő munkakapcsolatban volt, és nagyszámban készültek diplomatervek és szakdolgozatok. A tanszék bekapcsolódott az akkor induló szakmérnökképzésekbe is, és felvállalta az Anyagmozgató és üzemszervező szakmérnöki képzés megszervezését és lebonyolítását.
A következő nagy változást a tanszék életében Szabó Dénes 1979-ben bekövetkező nyugdíjba menetele jelentette. Szabó Dénes 20 évig volt a tanszék vezetője és egyben a faipar meghatározó embere. Ezzel a tanszék életében is lezárult egy sikeres korszak.
Újabb idők
Az 1979/1980-as tanévben a kar vezeté -se Rónai Ferenc (1979-1980) egyetemi tanárt, a Mechanika Tanszék vezetőjét bízta meg a Faipari Géptani Tanszék vezetésével. 1980-ban Sitkei György (1980-1996) okleveles gépészmérnököt kinevezték a Faipari Géptani Tanszékre egyetemi tanárnak, és egyben megbízták a tanszék vezetésével.
A következő változások Botár Antal nyugdíjba menetele (1982) és Csanády Etelének (1983-tól) a tanszékre való felvétele miatt következtek be. Ebben az időszakban indultak a karon az okleveles faipari és okleveles papíripari mérnök kiegészítő képzések levelező tagozaton. A következő években csupán egy jelentős változás következett be, az Ábrázoló Geometria Tanszékről a Faipari Géptani Tanszékre került a Géprajz oktatása.
1992-ben elindult az okleveles papíripari mérnök nappali képzés, az okleveles könnyűipari mérnök kiegészítő képzés levelező tagozaton, valamint 1993-ban az okleveles faiparimérnök-képzés szakirányai. A szakirányok közül a gépész-üzemfenntartás, illetve utána a technológus szakiránnyal való összevonás következtében kialakult technológus-gépész szakirányban volt és van sok tantárgya a tanszéknek. A megnövekedett feladatok ellátására Magoss Endrét 1995-ben a tanszék állományába vették fel.
Ebben az időben sikerült a tanszéknek az első CNC-felsőmarógépet beszereznie és így először választható, majd kötelező tantárgyként is a Faipari géptan tantárgy keretén belül 1997-ben elindult a CNC-technika és berendezéseinek oktatása. Ugyanebben az évben a Faipari Mérnöki Kar Székelyudvarhelyen kihelyezett formában elindította a faipari üzemmérnök képzés levelező tagozatán az első évfolyamot. A tanszék tantárgyait az oktatók fáradtságot nem kímélve Erdélyben tartották.
Az ezredforduló változásai
Ezután kezdetét vette a tanszék oktatói állományának nagyarányú átalakulása, ugyanis az első generáció tagjai egymás után elérték a nyugdíjkorhatárt. 2000-ben a tanszék szerkezetében is változás állt be. A kar oktatási egységeit intézetesí-tette, így megalakult a Faipari Gépészeti Intézet két tanszékkel, a Faipari Géptani és az Anyagszállítási Tanszékkel. Az intézet és a Géptani Tanszék vezetésére Lang Miklós, az Anyagszállítási Tanszék vezetésére pedig Boronkai László kapott megbízást. Az intézet megtartotta a korábbi tantárgyait. Ezután folytatódott a nyugdíjazások sora, 2003-ban Gyurácz Sándor, 2004-ben Molnár László, 2005-ben Boronkai László és 2007-ben Lang Miklós ment nyugdíjba.
A változásokat fokozta az a tény is, hogy a magyar felsőoktatás átállt az ún. „Bolognai egyezmény" alapján az egymásra épülő oktatási rendszerre. Ezáltal megszűnik az egymással párhuzamosan haladó faipari (üzem)mérnök és az okleveles faiparimérnök-képzés. A két oktatás összevonásával kevesebb tantárgyra lett szükség. Az alap-, alapo -zó és szakmai tantárgyak nagy része megmaradt, de főleg a mesterképzésben új tantárgyak is megjelentek.
Ekkor került az intézethez 2005-ben Tatai Sándor (2005-től) okleveles gépészmérnök, Németh Gábor (2005-től) és Németh Szabolcs (2005-től) okleveles faipari mérnökök. Ezzel a Faipari Géptani Tanszék / Faipari Gépészeti Intézet második sikeres szakasza zárult le. Ugyanis nemcsak az oktatók cserélődtek ki, hanem az új oktatási szerkezet miatt a tantárgyak tananyaga, felépítettsége is részben megváltozott. A korábbi szakirányok helyett a mesterképzésben új szakirányok alakultak, amelyekben új tantárgyak is megjelentek a Faipari Gépészeti Intézet gondozásában.
Az elmúlt két év
A Faipari Mérnöki Kar 2007-ben takaré -kossági okokból megszüntette az intézeten belüli tanszékeket, és ismét visszaállt az egységes intézet Gépészeti Intézet néven, melynek vezetésére Lang Miklós nyugdíjazása után Varga Mihály kapott megbízást. 2007-től jelentősen megfiatalodott az intézeti állomány, szorgos munkával igyekezett a nagy tapasztalatú elődök munkáját folytatni. Kocsis Zoltán (2005-től) doktoranduszként kapcsolódott be az intézet munkájába. 2009. január 1-jétől Pichler András nyugdíjba vonult.
Az utóbbi két évben az intézet infrastruktúrája is jelentősen fejlődött. Jelentős értékben - pályázati és saját forrásból -korszerű eszközök, műszerek kerültek beszerzésre, laboratóriumok épültek (Fes-to mechatronikai labor, CAD-CAM-CNC, metallográfia-szerszámtechnika stb.). A tanszék/intézet majdnem 50 éves oktatási tevékenységét az állományban lévő oktatókon kívül sok külső óraadó, technikai és adminisztratív személy segítette, akiknek munkájukért köszönetet kell mondani.
Forrás: Gépészeti Intézet jubileuimi kiadványa
A Gépészeti Intézet napjainkban
A Gépészeti Intézet jelenleg prof. dr. Varga Mihály CSc. okl. faipari mérnök, egyetemi tanár, intézetigazgató vezetésével, 7 oktatóval végzi munkáját. A nappali és levelező tagozatos hallgatók részére gépészeti, mechatronikai, CNC-technológiai, logisztikai, légtechnikai, energetikai ismereteket oktatnak, ugyanakkor számos aktív és nyugalmazott oktató vesz részt a Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola doktori képzésében is. Az intézet aktív kutatómunkáját hazai és külföldi konferenciákon elhangzott előadások, publikációk, valamint K+F+I munkák, tanulmányok és sikeres pályázatok sora jellemzi.
Az intézet laboratóriumai, műszerezettsége
Az intézet két nagy területtel foglalkozik: a géptan és anyagszállítás témakörével. Az intézet az elmúlt évben új laboratóriumokat épített, és a meglévőket is korszerűsítette, felújította. Ennek keretében a 2006. évben beindított - a FESTÜ Kft. támogatásával készült - mechatronikai laboratórium is bővítésre került, valamint új CAD -CAM-CNC, szerszámvizsgáló, metallográfiai, elméleti forgácsoló és légtechnikai laboratóriumok kerültek kialakításra. A laboratóriumok a jövőben sikeresen szolgálhatják az oktatási, kutatási feladatokat és igény esetén továbbképzési lehetőséget is biztosítanak a régió vállalatai számára. A laboratóriumok ünnepélyes átadására 2008. szeptember 12-én került sor, ahol számos neves gyártó és beszállító cég is képviseltette magát, akik a jövőbeni együttműködés lehetőségeivel is megismerkedhettek.
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Élőben még szebb
REHAU szín tanácsadó, bútorlap választó és ingyenes mintarendelő oldal.
Aki a fánál is keményebb
Tóth Lóránt fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.
Rendhagyó, különös és titokzatos
Szőcs Miklós TUI Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, beszél munkájáról.