Leghetséges jogkövetkezmények munkabaleset esetén
Faipar.hu
150 Magyar Asztalos és Faipar 2005/5Nem mindenki tudja, hogy az esetlegesbírságon kívül a munkabalesetnek büntetőjogi és kártérítési következményei is lehetnek (a munkavállaló vagyoni és nem vagyoni kárát meg kell téríteni). Ezenkívül a munkáltató kötelezhető a társadalombiztosítás gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal kapcsolatos összes költségének megtérítésére, mely milliós nagyságrendű is lehet, ezért minden munkáltatónakfontos lehet ezek ismerete.A Munkavédelmi törvény, a Szabálysértésitörvény a Munka törvénykönyv, a Büntető törvénykönyv, a Társadalombiztosításitörvény és az Egészségbiztosítási törvény vonatkozó részeit az alábbiakban kigyűjtöttem. Ha a munkáltató a Munkavédelmitörvényben előírtakat nem tartja be (még ha ez nem is okoz balesetet), a felügyelők enyhébb esetben szabálysértési,súlyosabb veszélyeztetésnél munkavédelmibírságot alkalmazhatnak.Szabálysértések(„17/1968 Korm. rend. egyes szabálysértésekről”77. § alapján) Eszerint 60 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértést követ el az, aki• a munka egészséges és biztonságos végzésére, és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében a szabályok végrehajtásánakmellőzését eltűri;• munkáltatóként az üzemi balesettel vagy foglalkozási betegséggel kapcsolatoskivizsgálási, nyilvántartási és bejelentési kötelezettségét kellő időbennem teljesíti, valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,• a termelő- vagy biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül (ez azLehetséges jogkövetkezmények munkabaleset eseténüzembe helyezést megelőző munkavédelmivizsgálat és az érintésvédelmi felülvizsgálat), vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg érvényéneklejárta után üzemben tart,• a termelő- vagy biztonsági berendezés üzemeltetésére, illetve karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja be,• a termelő- vagy biztonsági berendezésneka biztonsági szabályzatokban, szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban.Munkavédelmi bírság(1993. évi XCIII. Törv. 82. § alapján)A felügyeletek 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedő munkavédelmi bírságot alkalmaznak a biztonságos munkavégzésrevonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalót súlyosanveszélyeztető munkáltatóval szemben.A „súlyos veszélyeztetést” jelent:• A munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása.• Az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása.• A balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzésének elmulasztása.• A kockázatértékelés elmulasztása (I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatónál,pl. faipar).• A szükséges védőberendezések, egyénivédőeszközök működésképtelensége,illetve hiánya.• A munkaköri alkalmassági vizsgálat hiánya.Az egészségügyi és nyugdíj-ellátások költségeinekmegtérítéseSérüléssel járó balesetnél a társadalombiztosításgyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal,özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos költségeit a munkáltatónak az alábbiak szerint kell megtérítenie:• A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedésekmiatt felmerült egészségbiztosításiellátást, ha ez annak következménye,hogy ő vagy megbízottja a kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, vagy ha a balesetet szándékosan idézte elő. (1997. évi LXXXI. Törvény 67. § alapján)• A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainaknem tett eleget, vagy ha a balesetet szándékosan idézte elő. (1997. évi LXXXI. Törvény 87. § alapján)Ezen költségek az APEH útján köztartozáskéntbehajthatók, a nyugdíjak és járadékok a vállalkozás megszüntetésekor egy összegben fizetendők!Kártérítés a dolgozónakHa a dolgozó a munkaviszonyával öszszefüggésbenbalesetet szenvedett, akkor emiatt keletkezett kárát a munkáltatójánakmeg kell térítenie. A kár lehet a• személyt érő sérülésekből eredő kár (pl. keresetkiesés, keresőképtelenség stb.);• a személyt érő sérülések elhárításával, azok káros hatásainak helyrehozásával kapcsolatos károk, költségek;• egyéb vagyoni károk;• nem vagyoni (tipikusan a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos) kár.Sokszor a baleset bekövetkezte nem róható sem a dolgozó, sem a munkáltató terhére, mégis a munkáltatónak vétkességéretekintet nélkül, teljes mértékében megAz újság februári számában megjelent az új munkabaleseti jegyzőkönyv. Ezzel kapcsolatban hasznosnak tartom tisztázni, hogy egy munkabaleset vagy más szabálysértésmilyen, a munkáltatót érintő következményekkel járhat.MUNKAVÉDELEM2005/5 Magyar Asztalos és Faipar 151kell téríteni a kárt. Akkor tud a munkáltató kimenekülni kártérítési fizetésikötelezettségealól, ha be tudja bizonyítani, hogy működési körén kívül eső elháríthatatlan ok következménye volt a baleset (kár), vagy maga a dolgozó okozta a bajt, kizárólagosanés elháríthatatlanul. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. (A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvű volt.)A gyakorlatban, ha részben a dolgozó magatartása miatt, részben pedig a dolgozónkívül álló okból, de a munkaviszonynyalösszefüggésben keletkezett a kár, akkor a kármegosztást alkalmazzák.Másfajta felelősség terheli az egyéni vállalkozó munkáltatót a dolgozónak okozott kárért, ha maximum 10 főt foglalkoztat.Neki csak akkor kell a kárt megtéríteni,ha vétkesség terheli, tehát ha vagy szándékosan, vagy gondatlanul, de az ő magatartása, körülményei miatt következettbe a kár. A vétkességét a Munka tv. vélelmezi, csak akkor mentesül a felelősségalól, ha bebizonyítja, hogy vétkesség nem terheli, ekkor a dolgozót ért kár megfizetésérenemkötelezhető.Büntetőjogi felelősségA munkavédelmi szabályok megszegői-vel szemben alkalmazható legsúlyosabb joghátránnyal a büntetőjogi felelősségre vonás jár. A munkavédelmi szabályszegésreez akkor vonatkozik, ha egyben bűncselekménytis megvalósít. Aki foglalkozása szabályainak (A Munkavédelmi törvény 11. §-ában foglalt biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok ennek minősülnek) megszegésével mást gondatlanságból közvetlenveszélynek tesz ki vagy testi sértést okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés:• három évig terjedő szabadságvesztés, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenségetokoz,• egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés,ha halált okoz,• két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés,ha kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenségetokoz.A fentiek alapján belátható, hogy egy munkaképesség-csökkenéssel járó baleset egy kisebb vállalkozást tönkre tud tenni, egyéni vállalkozónak, vagy bt. beltagjának pedig a teljes egzisztenciája is rámehet a kártérítésekre és a tb. költségeire. Ha a kártérítési perekben néhány ügyvédi iroda piacot lát, a perek meg fognak szaporodni, és a követelt összeg is megemelkedik. Egy kis-, közepes vállalkozásnál egy egyszeri kb. száz- és háromszázezer forint körüli beruházással a hiányosságok jelentős részét meg lehet szüntetni. Ha bizonyíthatóanmegtettünk mindent a balesetek elhárítása érdekében, már nyugodtabban alhatunk.Kling Pétermunkavédelmi technikusokl. faipari mérnök7191 Hőgyész, Ady Endre u. 15.1027 Budapest, Vitéz u. 5–7.Tel.: 30/9655-426, fax: 74/488-095.www.munkavedelem.bizpkling@freemail.huMUNKAVÉDELEMKié a felelősség?Jogszabályokban a munkavédelmihiányosságok és munkabalesetek felelősségvállalójaként és a lehetséges jogkövetkezmények viselőjeként mindig a „munkáltató” személye szerepel. Azonbana munkavédelmi feladatokat nem minden esetben ő végzi, sőt, bizonyos esetekben nem is végezheti. Mint tudjuk, a Munkavédelmi törvény legutóbb megjelentmódosítása értelmében a dolgozóklétszámától függően hetente vagy naponta meghatározott órában kötelező az üzemekben a munkavédelmi szakemberalkalmazása vagy megbízása. A törvény előír bizonyos tevékenységeket, amelyeket csakis megfelelő képesítéssel rendelkező személy végezhet, a munkáltatóúgymond csak „asszisztálhat”, illetve fizetaszakembermunkájáért.Ezenfeladatokelvégzése nagyban befolyásolja az üzem munkavédelmi helyzetét.Felmerül a kérdés:Ha az üzemet valamilyen hiányosságmiatt a munkavédelmi felügyelők megbüntetik vagy netán baleset történik, hogyan felel ezért a munkavédelmi szakember,illetve van-e valamilyen kármegosztása kiszabott bírság vagy kártérítés vonatkozásában?Alapesetben nincs, a jogszabályok értelmébena hiányosságokkal és a munkabalesetekkelkapcsolatban mindig a munkáltatótterheli a felelősség. Persze polgári peres eljárás útján még lehet próbálkozni, de mindenki tisztában van az ilyen ügyek körülményességével. Lehetséges megoldás talán külön írásos szerződésbenkikötni, hogy a munkavédelmi szakember milyen mértékben felel, ha tevékenysége ellenére mégis megbüntetika céget vagy baleset következik be. Bár ennek a jogi lebonyolítása valószínűleg nem ilyen egyszerű.Mózes Lajos
