A tűzveszélyes anyagok üzemi tárolása

110 Magyar Asztalos és Faipar 2005/9TŰZVÉDELEMA besorolás, a felhasználás fő szabályaitaz Országos Tűzvédelmi Szabályzat írja elő, a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet keretében.A faipariban használt néhány anyag tűzveszélyességi jellemzői:Fenyőfa:– gyulladási hőmérséklete: 280oC– tűzveszélyességi osztálya: „C”Tölgy:– gyulladási hőmérséklete: 340oC– tűzveszélyességi osztálya: „D”Bükk:– gyulladási hőmérséklete: 295oC– tűzveszélyességi osztálya: „C”Kőris:– gyulladási hőmérséklete: 240oC– tűzveszélyességi osztálya: „C”Hagyományos oldószeres lakkok, pácok:– tűzveszélyességi osztálya: „A”Kétkomponensű, UV-sugárzásra kemé-nyedő, vízhígítású lakkok 5%-nál magasabbszervesoldószer-tartalom mellett:– tűzveszélyességi osztálya: „A”Vízbázisú (5%-nál kisebb szervesoldó-szer-tartalmú) lakkok és oldószer nélküli bevonóanyagok:– tűzveszélyességi osztálya: „C”Lakkbenzin:– tűzveszélyességi osztálya: „B”(tűzveszélyességi fokozata: II.)Denaturált szesz:– tűzveszélyességi osztálya: „A”(tűzveszélyességi fokozata: I.)Nitrohígító:– tűzveszélyességi osztálya: „A”(tűzveszélyességi fokozata: I.)Nitrolakk:– tűzveszélyességi osztálya: „A”(tűzveszélyességi fokozata: I.)Lenolajkence:– tűzveszélyességi osztálya: „C”(tűzveszélyességi fokozata: III.)A tűzveszélyességi osztályokmegnevezése:• „A” tűzveszélyességi osztály:„Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes”A tűzveszélyes anyagoküzemi tárolásaA faipari üzemekben a felhasználtalap- és segédanyagok között veszélyes, többek között tűzveszélyes anyagok is találhatók,mint például a faanyagok, fatermékek, faforgács, tiszta és szennyezett fahulladék, csiszolatpor,ragasztó- és felületkezelő anyagok, oldószerek, hígítók. Ezek használatára és tárolására is különleges előírások vonatkoznak,amelyek alkalmazásának alapja az anyagok tűzveszélyességszerinti értékelése, tűzveszélyességiosztályba sorolása.1. táblázat: néhány éghető anyag fűtőértéke(2/2002. BM rendelet 5. melléklet I/7. fejezet 7.2.)Anyagok megnevezéseFűtőérték (Hi) MJ/kgFa (minden faanyag és a fából készült termékek, hulladékok stb.)16,75Papír15,90Farostlemez18,84Dekoritlemez20,09Szövet20,93Bőrök20,93Kemény PVC19,26Textilalátétes PVC-műbőr18,84Poliuretánhab29,30Epoxigyanta31,40Fenol-formaldehid gyanta30,14Fenol-formaldehid gyanta szervetlen töltőanyaggal16,33Fenol-formaldehid gyanta faliszt töltőanyaggal (bakelit)25,96Karbamid-formaldehid gyanta25,12A vegyi anyagok, ragasztók, felületkezelőanyagok és segédanyagaik tűzveszélyességijellemzőit az adott termék műszaki adatlapja, termékismertetője tartalmazza• „B” tűzveszélyességi osztály:„Tűz- és robbanásveszélyes”• „C” tűzveszélyességi osztály:„Tűzveszélyes”• „D” tűzveszélyességi osztály:„Mérsékelten tűzveszélyes”• „E” tűzveszélyességi osztály:„Nem tűzveszélyes”2005/9 Magyar Asztalos és Faipar 111Tárolás és felhasználásA termelést és a tárolást is csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő területen, építményben, ill. helyiségben, szabad folytatni.A munkaterületen csak az ott folytatottfolyamatos tevékenységhez szükségesanyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értéket.A tűzterhelésről és meghatározásáról „a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról” szóló 2/2002. BM rendelet ad tájékoztatást:Tűzterhelés: az építmény, épület adott tűzszakaszában, helyiségében jelen lévő és beépített éghető anyagok tömegéből (kg) és fűtőértékéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatottértéke MJ/m2-ben. (Tűzszakasz:az építmény tűzvédelmi szempontbólmeghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől – meghatározott tűzállósági határértékű – tűzgátló szerkezetek választanak el.)Hogyan is értelmezhetők a fentiek a gyakorlatban?A tűzterhelés az állandó – az épületszerkezetekéghető anyagaiból adódó – és az időleges – a gyártási folyamatban előforduló éghető anyagok, berendezések,anyagkészletek, bútorok,… jelenlétébőladódó – tűzterhelés összege. A rendelet adatokat tartalmaz az egyesAz „A” és „B” tűzveszélyességi osztálybatartozó anyagok és a „C” osztályba tartozó éghető folyadékok kiszerelése, csomagolása olyan helyen végezhető, ahol nincs gyújtóforrás (tűz vagy szikra) és hatékony szellőzést biztosítanak.Éghető folyadékkal, zsírral szennyezetthulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat megfogalmazza:– Milyen anyagokat lehet, illetve nem lehet együtt tárolni:Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztálybatartozó, de különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók; ugyanígy nem tárolható együtt „A” vagy „B” osztálybasorolt anyag a „C” és „D” tűzveszélyességiosztályba tartozó anyagokkal. (Kivételt jogszabály tehet.)Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletétlegalább naponta, szükség esetén folyamatosanellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni.2. táblázat: épületek, épületrészek normatív tűzterhelési értékei – az épületszerkezet éghető anyagait nem számítva (2/2002. BM rendelet 5. melléklet I/7. fejezet – Melléklet – kivonat)Az épület rendeltetéseNormatív tűzterhelés (P) MJ/m2Bútorbolt, bútoráruház600Bútorkiállítás500Ácsüzem700Bútorgyártás (fabútorok)500Bútorlakkozó500Épületasztalos-üzem800Faforgácslap300Faforgács-felületképzés800Faipari fűrészüzem400– faszárító800– faforgácsoló500– faimpregnálás3000– faipari gyártmányok500– furnérgyártás800– faárulakkozó500Játékgyártás (fa, műanyag)500Parkettagyártás500Rétegelt lemez gyártása1000anyagfajták fűtőértékére vonatkozóan (1. táblázat). Szintén tájékoztat a különböző rendeltetésű épületek és épületrészek előírás szerinti megengedett tűzterhelési értékeiről (2. táblázat).Ezekből az adatokból számolható pl. egy bútorasztalos műhelyben tárolható maximális faanyagmennyiség (egyszerűsítettesetben, ha más éghető anyag nincs a műhelyben):• a helyiség területe: 5 m x 6 m = 30 m2• a normatív tűzterhelés: 500 MJ/m2 (2. táblázat)• a fa fűtőértéke: 16,75 MJ/m2(1. táblázat)A műhelyben tárolható faanyagmenynyiség:500 MJ/m2 x 30 m2 16,75 MJ/kg = 895 kgHa úgy könnyebb kezelni a mennyiséget,a fafaj ismeretében a tömeget könynyenátszámíthatjuk térfogatra (m3-re).További rendszabály, hogy a munkaterületről,a gépről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani, és erre a célra kijelölt helyentárolni. A porelszívó rendszer elemeit rendszeresen tisztítani kell.TŰZVÉDELEM112 Magyar Asztalos és Faipar 2005/9 2. táblázat a Szabályzat 6. §-ának (4) bekezdéséhezA tárolási egységekből kialakított tűzszakaszok területei és a közöttük tartandótűztávolságok meghatározásaA tűzszakaszA tűzszakaszok egymás közöttitűztávolságai (m), ha a szomszédostűzszakasz tűzveszélyességi osztályatűzveszélyességi osztályaalapterülete, m2„C”„D”„E„C”1 500161412„D”2 000141210„E”10 00012106* Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthetők akkor, ha a tárolási egységek össztérfogata kisebb a táblázati méretből adódó térfogatnál.** A távolság mértéke a tárolt éghető anyag magassági méretéig csökkenthető, ha az építmény tárolási egység felőli homlokzatát nyílás nélküli tűzfalként, tetőfödémek tartó- és térelhatárolószerkezetét, továbbá fedélhéjalását nem éghető anyagból alakították ki.3. táblázat a Szabályzat 17. §-ának (1) bekezdéséhezSzilárd éghető anyagok tárolása a szabadbanA tárolt anyag megnevezéseA tárolásiegység méretei (m)(szélesség x hosszúságx magasság)Az építmény tűzállósági fokozataI–II.III.IV–V.Az építménytől való távolság méterben*Éghető „C”-„D” alapanyagfélkész és készáru**10x10x5203040Papír, rongy, éghető hulladék stb.**6x20x8121416Faforgács, fűrészpor**4x20x2121416Gömbfa és tűzifa**6x20x481012Fűrészáru, fa-, műanyagláda (göngyöleg)6x20x8101216Kazánházi salak–152025– Milyen előírások vannak a tárolóedényrevonatkozóan?Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztálybatartozó anyagot, valamint a „C” és „D” osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabály által meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. Az „A” és „B” osztályba tartozó anyag, valamint a „C” tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, illetve a forgalomba hozó, valamint – a felhasználáshozkülföldről közvetlenül érkező anyag esetében – a felhasználó köteles elvégezni.– Milyen előírások vannak az elhelyezésrevonatkozóan zárt térben?Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben„A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad.Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet,valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatóklegyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.A 200 m2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább1 méter távolságot kell biztosítani.Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztálybatartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagbólkészült állványon, polcon szabad.Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztálybatartozó anyagot, valamint az éghető folyadékot a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 m távolságon belül nem szabad elhelyezni.A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében lévő éghető anyag között olyan távolságot kell tartani (illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni), hogy a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés se jelenthessenaz éghető anyagra gyújtási veszélyt. A fűtőberendezés gyártója vagy külföldi termékesetén a forgalmazó köteles megadni a berendezéstől megtartandó távolságot.Ha a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzelőberendezés 5 m-es körzetében éghető anyag előfordulhat,a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 m-rel meghaladó, vízzel teli tálcát kell elhelyezni.– Melyek a szabadtéri tárolás szabályai?Az éghető anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghető anyagtól mentes területet kell tartani.A szabadban elhelyezett tárolási egységekközött a Szabályzatban, jogszabályban meghatározott, azok hiányában legalább a magasabb tárolási egység magasságával egyenlő távolságot kell biztosítani.A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesenkell tartani.A szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolásáról rendelkeznek az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2. és 3. táblázatai: Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolásiegységeinek tűzszakaszméreteit és egymás közötti tűztávolságát a Szabályzat 2. számú táblázata tartalmazza. Szilárd éghető anyag szabadban tárolt egységeinekméreteit, a tárolási egység és az építmény közötti távolságot a Szabályzat 3. számú táblázata adja meg.G. K.TŰZVÉDELEM

Tetszett a cikk?