2008/3 Magyar Asztalos és Faipar 125CÉGRIPORTMESTERPORTRÉA gyakran fantáziátlan és a tevékenységreegyáltalán nem utaló cégnevek után üdítőleg hat a Lajos a faiparos Bt. elnevezés,amely egyértelműen kifejezi mesterportrésorozatunk következő szereplője, Erdős Lajos vállalkozói profilját.Írhatnám,hogy mesterségét, de akkor megkerülnénka valóságot, hiszen tanult szakmája vasesztergályos, végzettsége pedig pedagógus.A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserépfaluról származik, felmenői is több íziglen odavalósiak. A Magyarország leghosszabb völgyében – a Hór-völgyben – fekvő mintegy 1600 lelket számláló kis településről nagy szeretettel beszél, amelynek fejlődése új lendületet vett a turizmus fellendítése és a biokörnyezet tudatos alakítása révén. Ő már régen eljöttCserépfaluról, hiszen Andornaktályán lakik családjával, de szereti nyomon követnia falucska életét, kapcsolatokat ápol a polgármesterrel és többekkel a régi ismerősökközül. Érzelmileg erősen kötődik ma is a korábban szőlőműveléséről/boráról, fakitermeléséről és mészégetéséről ismert faluhoz, elsősorban azért, mert gyerekkorábanigen mélyen megérintette itt élt nagyapja sorsa, családjukért folytatott küzdelme. Nagyapja egyébként amikor a világégés során a házait elvesztette, s amikor az ún. kollektivizálást követőena földjeit elvették, mindig önerőből talpra állt. Mindig biztos pontot jelentett számára a fa, és fával kezdett kereskedni.Genetikailag faiparosSokfelé szállított az országban, és egy pillanatig sem gondolt arra, hogy abból ne lehetne megélni. Másik nagyapja fafaragó volt, már 1910-ben a Pesti Újság címlapjánszerepelt, és munkái a Herman Ottó Múzeumban ma is fellelhetők. Ő nem gépesített,megmaradt kétkezi fafaragónak, de még a kapanyélre is tett néhány motívumot,művészete jeléül. Mondhatnánk ezek után, hogy ilyen felmenőkkel könnyű faiparosnak lenni, amire Erdős Lajos azt válaszolja, hogy azért ma is le kell tenni az asztalra valamit…Mégis pedagógus lettErdős Lajos gyerekkorában ott forgolódotta nagyszülők körül. Észrevette, hogy fafaragó nagyapja nem fűrészelte, csak hasította a fát annak érdekében, hogy magától rendeződjenek az erővonalak a későbbi használatakor. És a fa mindig megmutattamagát, nem volt baj, ha csomós volt – göcs volt benne –, azt mondták, akkor legfeljebb lesz belőle fakanál… És amikor összejött a fából készített használatitárgyakból elegendő, akkor indultak a vásárba, ahol pénzzé tették a munkájuk gyümölcsét. A nagyszülők fával kapcsolatosismeretei nem vesztek el, mert az unoka, Erdős Lajos számára – mint mára kiderült – óriási hozadéka lett. Ő a fával kapcsolatos ismereteket szinte az anyatejjelszívta magába, nem jelentett gondot soha a fafajok megkülönböztetése tapintásra,illatra, súlyra, és a megmunkálás sajátosságait is játszva megismerte. A nagy kérdés ezek után, hogy a pályaválasztáskormégis mi történt, hiszen evidenciának látszott az asztalosszakma megszerzése. Ezzel szemben a fiatalErdősLajosatörténelmitanulmányokat és a gimnáziumot választottavolna szívesen. – Ekkor édesanyja megszólalt szelíden, hogy édes fiam,nemkellene inkább egy tisztességes szakmát szerezni a biztos megélhetés érdekében? – És ekkor a család váratlanul úgy döntött, hogy karosszéria-lakatosnak adja, mivel a bátyja autószerelőnek tanult, akivel jól kiegészítették volna egymást. A szakma meglett ugyan, de a fúzió természetesen nem jött össze. Viszont akkor már a szándékakarattá érlelődött, és a műszeripari szakközépiskola következett érettségivel, de megint csak vasas – vasesztergályos – szakmával. Ez a szakma aztán végképp nem jött be, ahogyan ma mondják, viszont a jó kommunikációs készségű fiatalember– akit a lányok sem hagytak hidegen abban az időben – barátjával együtt a Sárospataki Tanítóképzőben kötött ki, ahol kifejezetten izgalmas szép éveket töltve,126 Magyar Asztalos és Faipar 2008/3CÉGRIPORTMESTERPORTRÉrajz szakos pedagógusi diplomát szerzett. Tanítani persze nem nagyon akart, de a szüleinek megígért egy évet. – Tizenhárom lett belőle. Óvónő feleséget választott és tizenegy alkalommal költözködött, amit mindenkinek csak ajánlani tud, mert hihetetlenismeretségi kört lehet így szerezni és az élethez nélkülözhetetlen kapcsolatokat teremteni. Andornaktályán pihentek meg a családjával. Az iskolában hivatalosan és kedvtelésből is szinte mindennel foglalkozott,de rájött, hogy a nagy ismertség, a szervezőkészség és – munka a társadalmi elfoglaltságok mellett, nem lehet elegendő pénzt keresni. Ekkor kereste meg a visszavezetőutat a fához…Barkácsolással indultErdős Lajos a ’90-es évek első felébenegy kis orosz faipari barkácsgépet vásárolt, hogy apró fatárgyakat készítsen, amelyeket vásári eladásra szánt, kiegészítendőa család jövedelmét. Aztán mindig több gépet illesztett a meglévők mellé, míg egész komoly asztalosműhely kerekedettki technikai értelemben, amit még a tanítás mellett hozott létre. Nem húzta az időt, kiváltotta az ipart és embereket is foglalkoztatott. Tanított még, de „a fejét már lecserélte” – ahogy említi. Vállalkozó lett minden értelemben, aki már üzleti szempontok szerint kezdett el gondolkodniés dolgozni. Ez az új típusú munka már az iskolai közös koncepcióteremtésnek, az értelmes programalkotásnak is gátjává vált. Sajnos, nem az eredeti elképzelése szerint végkielégítéssel, de önszántából felhagyott az akkor már csendes dagonyánakminősíthető tanítással. Látszólagos bizonytalanság kezdődött körülötte, de szerencsére ez csak átmeneti volt, és az idő előrehaladtával az Erdős Lajos mentalitásátismerő komoly faipari szakemberek biztatása kezdett beigazolódni. Ők termékeny,szép szakmai utat jövendöltek neki. Azóta is a faiparos szakmában dolgozik és ebből él családjával.Eleinte kisebb munkák adódtak, de jött Egerben az Irgalmas Nővérek Rendházamegbízása, ahol beépített szekrényeksokaságát, teljes parkettfelújítást, lépcsőház-felújítást, templomi restaurálási munkákat kellett elvégezni, ami kifejezettennagy munkának minősült és igazán kedvezően hatott az induló vállalkozás anyagi helyzetére. Azt hitték akkor, hogy ez csak a kezdet, de sajnos nem követték hasonló volumenű munkák. Így is sikerült a jelenlegi műhely méreteinek kialakítása, gépesítésének kibővítése.A szórakoztatóipar következettEgerben a Hipolit nevű szórakozóhelylyelkezdődött a történet, amely a „felkapaszkodottak”gyerekeinek volt a találkahelye.Nagyon jól sikerült a bemutatkozás, aminek következménye volt további öt ilyen típusú megrendelés. A szórakozóhelyfunkcionális belső kialakítása minden esetben rajzolással és tervezéssel indult. Erdős Lajos, másoktól eltérően, minden pedagógiai, színjátszókörös és kommunikációsismeretanyagát felhasználva tervezett.Hosszú ideig ült és fantáziált, figyelteadott helyen a fények játékát, elképzelte a hely funkcionális és igény szerinti berendezését,a kettő optimális ötvözetét, mielőtt a munka érdemi részéhez kezdett. Igazán naggyá nőtte ki magát ebben a műfajban, amit az bizonyít, hogy eddig 28 különböző, fiataloknakszántszórakozóhelyetkészített el, a megrendelők és használók megelégedésére. Mindenhol másként, más szempontok szerint tervezett,és a megoldások sorra „betaláltak”…Templomokkal, ügyvédekkel folytatódottKét vadonatúj református templom-belsőt készített, a felvidéki Csinkén és Sajóvelezden, utóbbi helyen a megrendelésértelmében mahagóni volt az alapanyag.Ahogy mondja Erdős Lajos, soha nem szeret „tolongani” a megrendelők körül, kiváltképpen nem az egyházaknál. Sajátos elképzelései vannak a munkák megszerzését illetően, aminek rendezőelve,hogy a valódi piacon, valódi értéket előállítva szeretne megélni, és úgy tűnik, ez egyre jobban sikerül is. A munka akár tízszer ennyi is lehetne, ha mindenütt nyájaskodnaaz ember, de akkor hol marad az emberi és szakmai tartás? – kérdez vissza. Három-négy hónapra van folyamatosanmunka mindig a cégben jelenleg is, aki szeretne megrendelni és pénze is van rá, annak ki kell várnia ezt az átfutási időt. Kis céget akart magának a kezdetekkor, nyugodt, békés, de ütemes munkával, ami egyre távolabbi célnak látszik. Eleinte egy ügyvéd megrendelő lakását készítették el igény szerint, majd következett a fővárosi irodája. Utána meglátták a barátai/kollégái,és kezdődött minden náluk elölről, ami több, mint folyamatosságot jelent ma már. „Terjed Erdős Lajos mint a malária” – jegyezte meg találóan az egyik kedvezményezettmegrendelő, és ez nem baj, mert mindenhol más stílusjegyeket kell alkalmazni és az előleg, majd a fizetéssemmaradel.Ezutóbbinagyonfontos szempont és nem lehet könnyedénkezelni, mert a kifizetendőterhekösszege sem kevés ma a vállalkozásban. S ami még a formaságoknál is fontosabb, hogy az embernek legyen tartása erkölcsi értelemben és legyen őszinte. Mondhatnávalaki, hogy ezek a szempontok egy pedagógusból lett „genetikai faiparos” elvárásai önmagával és környezetével szemben, de a gyakorlat bebizonyította az ilyen alapokon nyugvó partnerkapcsolatokkülönösen jó működőképességét. Az ősök bölcsessége gyakran visszacseng Erdős Lajos fülébe: „ne hagyd elnyomni a benned rejlő tudást, kijön az, figyeljbefelé,ott van minden, ami a kor kihívásaihoz a megoldást adja”…stb.2008/3 Magyar Asztalos és Faipar 127CÉGRIPORTMESTERPORTRÉJó akar lenni a szakmában, nem pedig olcsóMa a faipari tevékenység köztudottan sokféle érdek mentén alakul, az egészen egyszerű feketézőktől, „garázsasztalosoktól”a kifejezetten jó nevű nagy vállalkozásokig.Az objektív értékmérő mégis az ár-érték arány, ami az igényesebb és tudatosan tervező megrendelőket igazán érdekli. A mondás nagyon igaz, miszerint „gyorsak, jók és olcsók vagyunk, de csak kettőt választhat”. Ennek mentén képes jól működni a vállalkozás, ha ezt a megrendelőkomolyan veszi. A „Lajos a faiparos” Bt. mintegy 40 partnerrel dolgozik hosszú évek óta, akikből minden évben 20–25 visszatérő van valamilyen formában. Őket a két pár asztalos – kettő szerel, kettő gyárt szisztéma szerint – és a tulajdonos kiszolgálja,bármilyen kéréssel is jönnek. Erdős Lajos nemegyszer olyan munkát is elvállal, amit mások nem. Pedig vannak sokkal jobban felszerelt műhelyek, csak éppen hiányzik a kreativitás, a kihívásoknak való megfelelés, esetleg a gondolkodásra nem szánnak elég időt. Vagy éppen hiányzik az a kis „spiritusz”, ami egy megoldáshozfeltétlenül szükséges. Ő nem tanult asztalos, de kiválóan átlátja a rendszert és szuggerálja az embereit a jó megoldásokra,ezáltal működik minden olajozottan. Kapcsolatteremtő képességével kihozza az embereiből a maximumot. Ahol nem így van, ott tompulnak az emberek, és az olcsó,értéktelen import lefejezi a vállalkozásokat.Vannak, akik ezért nem működnek, és előbb-utóbb bezárni kényszerülnek. A jó szakemberek alkotta vállalkozások pedig szelektálódnak, sőt, öt-tíz év múlva aranyárbandolgoznak, és még akkor is keresik őket a megrendelők. Szomorú prognózis ez – mondja a szakember Erdős Lajos –, de szembe kell nézni a faipari szerkezeti trenddel. Aki csapatjátékos, azé a jövő. Nem kell restellni igénybe venni a másik vállalkozás kontaktcsiszolóját, hőprését, egyéb technikai berendezését, ha ott jobb van és olcsóbban termel. És persze nagy hiba a másik vállalkozásában az örökös konkurenciát keresni, sokkal inkább az együttműködés, ami előre viszi a faiparosokügyét.Partnerség csak korrekt módonAmi nehéz, ami fárasztó, kemény munkávaljár, amin sokat kell gondolkodni, azt senki nem akarja elvégezni, mert egyszerűbba kisebb ellenállás irányába haladni. Aki viszont megcsinált 28 szórakozóhelyet, az már egy roppant jól képzett csapat, azt tudja, amit más még nem. Verejték nélkül nincs eredmény, és ez a példamondat Erdős Lajos és a vállalkozásba várt fiaközöttnem-egyszer elhangzik. Majd úgy folytatódik, hogy küzdeni, harcolni kell minden centiméterelőrehaladásért. Határidők, éjszakai rajzolások, gondolkodás az ágyban éjjel és hajnalban, ez ma mind a sikeres faipari vállalkozás része. Mert olyan végterméket kell előállítani, ami elnyeri a megrendelő tetszését, aztán a következőét, aki látja, és így tovább. Minden munkába a maximumot kell beleadni, a piacképesség érdekében, mert az indukálja a jövőt. A megújulás pedig alapkövetelmény, mert pl. a szórakozóhelyekkét év alatt elhasználódnak, s ha nem elég „trendi” a kisugárzásuk, már nem elég látogatottak. És persze a látványtervezésis része a munkának, amelyet nem mindenki tud a szakmában. Ehhez jól jöttek Erdős Lajosnak az előtanulmányai, hiszen szociálpszichológiával, tömeglélektannal is foglalkozott, ami ebben a tekintetben kiválóan használható. Amikor egy ilyen szórakozóhelymegnyílik, akkor inkognitóban visszamegy és teszteli elképzelései helyességét.A tulajdonossal meghányják-vetik a tapasztalatokat, de az esetek többségében ülnek a megoldások. Ha ülnek, akkor már lehet egy tisztességes árat kérni a munkáért,amelyben az elvégzett munka minden részlete kifejeződik. Nem véletlen, hogy senkihez nem kellett még odamennie munkáértkuncsorogni. Szerencsére megtalálják a vállalkozást, de a feltételeket ezek után Erdős Lajos akarja már diktálni.Cserépfalu a feltöltődéshelyszíneErdős Lajos udvarát példátlanul szépen faragott filagóriadíszíti,alattanatúrfaragottbútorok, oldalt a vendégek kiszolgálása céljából szintén díszes szabadtéri konyha, rostonsütő található. Nem nehéz kikövetkeztetni,hogy nyáresti társasági szórakoztatásraalkalmassá tett hely az udvar, faiparos módra. A fa dominanciája nem vonható kétségbe, de a régi varrógépek öntvénylábai szinte minden összefüggésben megtalálhatók.De minden izgalmas öntvénydarab integrálódik, megtalálja helyét, szerepét a fa társaságában. Erdős Lajos nagyon szereti a MÉH-telepeket böngészni, ahol nem ritkán jeles művészemberek, értelmiségiek társaságábantöltheti az időt. Hihetetlen értékek, évszázados – mások számára kidobásra ítélt – fémalkotók lelhetők fel, és kellő türelemmel szinte minden megtalálható. A nyugalom szigete egy ilyen telep, „a kreatív emberek boltja”, ahol a fellelt tárgyak mellé ötletek, gondolatok, megoldások születnek. A tanító, az asztalos, a fémműves, a volt főmérnök,a barkácsoló együtt fürkészi azt a hulladéknak nevezett halmot, amely maga a múlt, a beszédes történelem, csak szelektív látásmódot igényel.A családi ház alatt a labirintus, a faipari tevékenység minden talpalatnyi helyet kitölt, már-már szűknek bizonyul. Két párban dolgoznak az emberek, egymást segítve és kiegészítve, de többen nem is férnének el. A gépek saját készítésűek, stabilak és időtállóak, csak a lapszabász gyári eredetű. Erdős Lajos a most még főiskolás 21 éves fiátvárjarövidesenavállalkozásba,14 éves kislánya még pályaválasztáselőtt áll. Hogy honnan Erdős Lajos kimeríthetetlennek tűnő energiája? – Hát feltöltődik a háromszintes, kőből és csak természetes anyagokból épült hétvégi házánál Cserépfalun. Abban a faluban, ahonnan jött, ahol a barátai, ismerősei élnek,ahol zöldebb a fű, ahol más a fa, mint máshol. Sokat beszélgetnek a családban, társaságban, amikor ott vannak. Építik a szellemet, ami nagyon fontos dolog…Nagy Zolt�
�n
Tetszett a cikk?