Szemelvények a fahordó történetéből II.

146 Magyar Asztalos és Faipar 2008/3Szemelvényeka fahordó történetéből II.HordógyártásMagyarországonA magyarországi fahordókészítés ésa kapcsolódó mesterségek kialakulása,fejlődése elsősorban a történelmi borvidékekhez,és nem csak Tokaj-Hegyaljához,hanem már a római időktől a Dél-Dunántúlhozis kapcsolható. A kádármesterségfejlődésében jelentős szerep jutott MáriaTerézia korában (18. sz.) az akkori Magyarországrabetelepülő német ajkú mestereknek,akik a későbbi kádárdinasztiák éskádárfalvak alapítójának tekinthetők. Azországban a 19. század közepéig szintekizárólag fahordókat használtak. Magyarsajátosságként említhető meg a tokajiboroknál használatos Gönc községben készítettún. „gönci hordó”, amely a szállításokrévén nemcsak az országban, hanemszinte az egész világban ismertté vált.A hordókészítés gépesítését egy hazaikádármester az 1960-as évekre tette(Nagy, 2006). Valószínűbb azonban, hogya hordógyártás gépesítése már az 1910-esévekben kezdődött. Ennek első példájaaz 1871-ben Hermann János kádármesteráltal alapított Első Mechanikai Hordógyárvolt Kőbányán a Szállás utcában, amelyet1948-ban államosítottak. Abban az időben5 hordó- és dongagyár működött Magyarországon.Innen van Kőbányán Ászokutca is. Az 1955. évi MT- (minisztertanácsi)határozat a fatakarékosság érdekébena fa söröshordóknak alumíniumhordókkal,az ászokhordóknak üveg- és betontárolókkalvaló helyettesítését írta elő. Ennekhatására a söröshordógyártás az 1960-asévek közepén megszűnt, s az ipari hordógyártásmellett a gyár fő profilja mindinkábbaz export boros- (transzport) hordókgyártása lett.Történeti érdekesség, bár nem kifejezettena hordógyártáshoz tartozik, hogyamikor 1948 júliusában a GazdaságiFőtanács határozatával létrehozott ÁllamiBorforgalmi Rt. megkezdte a borgazdaságállamosítását, a cég kezdeti rövidítéseABORT volt. De mivel a németül értőelvtársak is tudták, hogy ez a szó a németnyelvben árnyékszéket jelent, ABOFORT-raváltoztatták a rövidítést.Budapesten a hordógyár 1976 elejéigKőbányán, a Liget és a Szállás utcai üzemekbenműködött. A főváros tehermentesítését,a vidéki iparfejlesztést célul kitűző118/1964 sz. Gazdasági Bizottsági (GB)határozat a Liget utcai üzemnek vidékretelepítését írta elő. Ennek végrehajtásaként1976 elején Cegléden a Fűrész-Lemez ésHordóipari Vállalat (FÜRLEMHO) új, magasszinten gépesített fűrészüzeme vertikumakéntvilágszínvonalon álló hordógyárathelyeztek üzembe, s ezzel egyidejűleg aLiget utcai üzemet megszüntették. A Szállásutcában továbbra is ipari és ászokhordó,valamint fagyapot készült. A ceglédi üzemakácfából 1979-ben 33 900 db 500 literesboroshordót gyártott , s ezzel Közép-Európa(s talán Európa) legnagyobb hordógyárávávált.Magyarországon az 1980-as években700–900 m3 tölgydongát és 4000–4500m3 akácdongát használtak fel az államiiparban. A fahordógyártást 1984. évbenaz alábbi adatok szemléltetik:Fahordógyártás összesen 175 723 hlEbből boros-, söröshordó 175 169 hlEgyéb hordó 554 hlAz export ugyanebben az 1984.évben: 30 000 db 500 literes transzporthordó, amit mintegy 15 millió liter borralegyütt szállítottak ki a Szovjetunióba.Az akác transzporthordók soha nemkerültek vissza újbóli felhasználásra. Ezbiztos piacot jelentett a Cegléden működőhordógyár részére. A magyar akáchordójól hasznosult a Szovjetunióban, mivel– ottjártak beszámolója szerint – a kiürültboroshordók fenekét kiütötték és a helyilakosság halat, káposztát, gombát savanyítottbenne.Hordókészítéssel nagyobbrészt ebbenaz időszakban egy állami vállalat foglalkozott:a Fűrész-Lemez és Hordóipari Vállalatemlített ceglédi és kőbányai gyára. AKőbánya, Szállás utcai egykori Mechaniipart örtén et2008/3 Magyar Asztalos és Faipar 147kai Hordógyár ma Dólium Hordógyártóés Faipari Kft. néven működik. Jónevűhordókészítő cég volt Pesterzsébeten azAttila úton a Budapesti Kádár és FaipariSzövetkezet, amely ma azonos nevű kft.formájában működik.A Trust Hungary Zrt. a Szigetvár mellettizselici dombok déli peremén 1992-benkezdte meg hazai tölgyfából készítettdongafaszállításait az amerikai piacra,majd áttért a hordók készítésére, s ma már228, 225 literes és nagyobb tölgyfa hordókismert szállítója külföldre. A cég általgyártott 100 000. hordót a földművelésügyiés vidékfejlesztési miniszter adta átünnepélyes keretek között Pécsett 2006.október 31-én.Nagyhordók, díszhordókKülönlegességek és igen látványosaka nagyhordók. Az 1878-as nagykanizsainagyhordót Gutman S.H. bornagykereskedőmegrendelésére Striegel Alajoskádármester készítette a párizsi világkiállításra.A kiállításon az óriáshordó nagyfeltűnést keltett azzal is, hogy csárdakénthat asztalnál fogadta a magyar borokatkóstolgatni kívánó vendégeket. Az 1800akós (1000 hl) hordó nettó tömege 16 tonnavolt (Gajdos, 1993). Más forrás szerintez a hordó Gutmann Henrik nagykanizsaifaiparos vállalkozó megrendelésére készültés 1200 akós volt (Kerecsényi, 1979).Magyarországon a nagyszombati nagyhordólehetett a legnagyobb, amelyetDonner Márton neves pesti kádármesterkészített Valtz Antal borkereskedő részére1837-ben. A hordó űrtartalma 2110 akó(1072 hl) volt, az oldaldonga hossza6,17 m, hasátmérője 5,38 m és az abroncsokszáma 24 volt. Később SzelényiJános Antal nagyszombati borkereskedővásárolta meg. Kár, hogy 1899-ben ahordó elpusztult (Mercz, 1998). Az 1930-as évekből származik a budafoki, hasonlóképpenezer hektóliteres nagyhordó,amely 1953-ig Budafokon, a Nagytétényiút 24. alatti pincében állt.A Kossuth nagy emlékhordó 1948-bankészült a Palugyai borkereskedő cég megrendelésére,id. Kóber Ferenc kádármesternél.Kossuth Lajos 1848. március 17-éna pozsonyi „Zöldfa” Szálló erkélyéről (aPalugyai cég székházából) hirdette ki amagyar demokratikus kormány megalakulását.Ismert még a Széchenyi oválisemlékhordó Gudricza István fafaragó művésztől(1982). Léteznek olyan hordók is,amelyekből két-háromféle bor csapolható.Egy ilyen látható a keszthelyi HelikonTanyamúzeumban.Érdekességek a díszhordók,amelyek egyesrészeit szobrász- és fafaragóművészek készítették. Leghíresebbközülük is a lakatosinasbóllett neves szobrászművészFadrusz János, id.Szabó István és GudriczaJános. A legtöbb egyhelyiségben összegyűjtött,kereken félszáz díszhordóBudafokon, a „pinceváros”sziklapincéiben gyűlt össze.Itt csodálható meg a világegyik ma is álló, legnagyobbűrtartalmú töltőképesbudafoki jubileumi díszhordója,amely Borsodi Istvánhordógyári igazgató-főmérnöktervei alapján készültel 1974-ben. Ennek díszítő faragását id.Szabó István Kossuth-díjas művészünkkészítette benczúrfalvai műhelyében. Ateljes feneket betöltő tölgyfalap kereken18 m2 felületű. A hordó hossza 6,14 m,fejátmérője 4,70 m, hasi átmérője 5,80 m.A 102 300 literes óriáshordó készítéséheza mecseki és somogyi erdőkből kitermelt161 m3 jó minőségű, ún. szlavóntölgyrönköt használtak fel. Az alátéteken fekvőhordót 18 db 4 tonna összes tömegűacélabroncs tartja össze.ÖsszefoglalásA római korban fenyőhordókat készítettek,majd Közép- és Nyugat-Európábana boroshordók faanyaga a tölgy lett. Avasabroncsok használata a 19. századtólvált általánossá. Magyarországon az egyiklegismertebb hordótípus a mintegy 136 literesgönci hordó volt. Az egyik legnagyobbmagyarországi hordót az 1878. évi párizsivilágkiállításon is megcsodálták. A 20. századmásodik felében Magyarországon voltolyan év, amikor a tölgyhordók mellett közel34 ezer db akác transzporthordót gyártottak.Manapság a legtöbb tölgyhordót az országbana zselici régióban, Szigetvár mellettkészítik. A számos történelmi emlékhordómellett a ma is tölthető, faragással díszített,több mint 100 ezer literes jubileumi díszhordóBudapest – Budafokon található.Dr. Tóth SándorFelhasznált források:• Budapesti Kádár Kft. A barrique hordógyártástechnológiája in Simorda Gergely(1999): A barrique jellegű boroshordókgyártástechnológiája. MagyarAsztalos és Faipar 11.: 142–143.• Gajdos Gusztáv (1993): A magyar ipara világkiállításokon in A magyar kiállításokés vásárok 150 éve. HungexpoRt. (p.n.).• Kerecsényi Edit (1979): A nagykanizsaiGutman család felemelkedése a nagyburzsoáziába.Különlenyomat. ZalaiGyűjtemény 12.: 147–165.• Mercz Árpád (2000): A boroshordó.Hermész Kör, Budapest: 18–37, 87–94,100–101.• Mercz Árpád–Kádár Gyula (1998):Borászati kislexikon 2. kiadás. Mezőgazda.31,148.• Tóth Sándor (2001): A fafeldolgozás1945 után. Fejezetek a fa- és bútoripartörténetéből 1945-től az ezredfordulóigMagyarországon. Agroinform,Budapest: 56–58.ip art örtén et

Tetszett a cikk?