"A megkezdett munka levezeti magát"

2006/11 Magyar Asztalos és Faipar 139Kőbányán, a volt Faipari Vállalat szépen karbantartott, piros téglás, vakolatlan épülete ma is magán hordozza az első világháború előtti évek ipari építészetének sajátos stílusjegyeit. Persze, azóta már rendbe kellett tenni, de megérte, mert sajátos hangulatával kétségtelenül a régi időket idézi. Ma az ipari épületegyüttes egyik fele a DIFA Kft. tulajdona, amelybenasztalosműhelyek, bemutatóterem és irodák kaptak helyet. A tényleges asztalostevékenység több mint 2000 m2-en zajlik, amelyben kényelmesen elférnek az állandóan megújuló, korszerű megmunkálógépek, a felületkezelő helyiséggelegyütt. A tulajdonosok, Diószegi László és felesége azon fáradoznak ma is, hogy a vállalkozás eredményesen és változatlanulmagas minőségi színvonalon szolgáljaki az ideszokott országos vevőkört, és munkát biztosítson a 26 alkalmazottnak,akik nagy szakmai hozzáértéssel és kedvvel végzik az éppen aktuális munkát.Az alma nem esik messze…Diószegi László édesapja is asztalos üzemvezető volt a neves Épületasztalos és Faipari Vállalat (ÉPFA) óbudai gyárában, amely kimagasló méretű és szakmaiságú cég volt akkoriban, országosan 17 gyárral. „A megkezdett munka levezetimagát”Olyan feladataik voltak, mint pl. Moszkvábana KGST-palota belsőépítészeti munkáinakátvitelezése, azaz az alkatrészek összerajzolása, a pontos méretek berajzolása,a gépmunkák kiosztása, ill. a munkák irányítása egészen a befejezésig. Ez jelentettea szakma csúcsát akkoriban. Nem véletlen, hogy Diószegi László is a kezdetektőlátvitelező szeretett volna lenni. Tett is ennek érdekében, mert a neves újpesti faipari technikumban tanulta ki a szakmát, majd a ferencvárosi gyár fizikaiállományábankezdett dolgozni, hogy minél hamarabb gyakorlatot szerezhessen. Nem akart irodai munkára kerülni a jobb fizetésellenére sem, azonban ezt nem kerülhette el és fél év betanulás után – mindössze 22 évesen – gyártáselőkészítés-vezető lett. Szívéhez nőtt az épületasztalos-ipar, 1979-ben fejezte be a soproni faipari egyetem üzemmérnöki szakát és szerzett diplomát. Ekkor már az ÉPFA főtechnológusaként dolgozott a központban, és nagyon szoros szakmai kapcsolatban állt a vidéki gyárakkal. A gyümölcsöző munkakapcsolatnakegy sajnálatos bérvita vetett véget és pályamódosítás következett. Egy bútoripari szövetkezetnél vállalt műszaki vezetői/főmérnöki állást 1984-től. Neobarokk,intarziás, íves, hajlított bútorokat gyártottak orosz piacra, később amerikai exportra, majd Nyugat-Európábais. Alig öt évig folytatta ezt a munkát, de a piac megítélésetekintetében különbözteknézetei az elnökével, így ismét visszament korábbi munkahelyére, az ÉPFA-hoz. Ekkor már rogyadozott a nagyvállalati rendszer, a ’80-as évek közepétől kiváltak és önállósodtak a gyárak. A Kőbányai Faipari Vállalathoz– helyileg a jelenlegi saját üzemébe – szegődött el vállalkozási és termelési osztályvezetőként. Itt érte a rendszerváltás, ami természetesenfordulatot hozott számára is. Sorra alakultak környezetében a vállalkozások különböző társasági formában,ami arra késztette, hogy lépni kell, ugyanakkor hallatlanul nagy erőt érzett az üzem szakmai közösségében. Olyan munkákatvállaltak korábban, mint a Hilton, az Intercontinental, a Luxus Áruház és a Kaltenberg söröző stb. belsőépítészeti munkái. Az ilyen típusú munkák persze csökkentek és a vezetőségnek váltani, kockáztatni kellett volna, de nem mertek, nem akartak vagy nem tudtak.Minőségi ajtógyártás kezdődöttEkkor jött egy felkérés az MD Kft.-től – amely a német társtulajdonos révén vegyes vállalatként működött – Diószegi László részére, ahol sorozat ajtógyártással foglalkoztak, de a minőség bizony kívánnivalóthagyott maga után. Nos, ehhez kellett a szakember, aki ezt a problémát orvosolja – főmérnöki munkakörben. Az „entrée” kiválóan sikerült, hiszen bútor minőségű ajtók ezrei készültek, csak éppen a felvevőpiac – az építőipar – nem volt erre felkészülve. Ekkor született meg a gondolat, hogy a jó minőségből sem tömeget, hanem konkrét igényeket kell kielégíteni. Ehhez persze szükség volt a külföldi kiállításokon szerzett ötletekre, hogy legyen kínálat az igényes érdeklőMESTERPORTRÉ 140 Magyar Asztalos és Faipar 2006/11 dők számára. Az ötlet megvalósult, mert valóban volt igény az egyedi tervezésű és kivitelezésű ajtókra. A tulajdonosok ezt a módszeresen felépített koncepciót kicsit öncélú „szakmai élvezkedésnek” ítélték, és nem nagyon díjazták. A temérdek befektetettmunka megmentése érdekében következett a kiválás és 1989-ben a saját ajtógyártó cég a Bajor Kft., majd további két másik kft. megalapítása. A siker mégis elmaradt, mert a nagy tömegű legyártott és eladott ajtó ellenértéke nem folyt be az akkori építőipari vadkapitalizmus hozadékaként előálló sajnálatosan rossz fizetésimorál miatt. Megbomlott az egység a tulajdonosok között is, mert mindegyikük csak kereskedni akart, gyártással nem kívántak foglalkozni. Nos, ez váltotta ki a végső döntést Diószegi Lászlóból és alakítottameg a már tisztán családi vállalkozást,a DIFA Kft.-t 1993-ban. Ehhez akkor még bérelte a Kőbányai Faipari Vállalat üzemét, aztán amikor megindult annak felszámolása, vételi előjog alapján sikerült megvásárolnia. Kellett hozzá bátorság, optimizmus és persze tőke, amellett, hogy adott volt egy erős érzelmi kötődés is a történelmi levegőjű ipari épülethez.Kezdeti nehézségek leküzdéseEleinte nem az ajtógyártás volt a fő profil,szintemindenmegrendeléstteljesítenikellett a sikeres induláshoz. Zömében beépítettszekrényekkel indult a munka, amíg az ajtógyártás igazán elkezdődhetett. Az ajtógyártás Diószegi László interpretálásábanvalami mást jelentett, mint akkoriban a többi ajtógyártó cégnél. Alapvetően a minőség és a forma maximális harmóniájánalapult, amely kiegészült még egyéb élettartam-növelő, garantált tartást adó technikai megoldásokkal. Ehhez kellett az ajtógyártó előélet, a megannyi megfigyelésés tapasztalat, ami felgyülemlett az évek során. Mindez technológiává érett, ami kiegészült azzal a felismeréssel, hogy nem szabad tömeget gyártani és raktárra sem szabad termelni. Tudomásul kell venni azt is, hogy mindegyik megrendelőnek más az igénye és azt minden körülmények között ki kell maradéktalanul szolgálni. Ehhez le kellett egyszerűsíteni a technológiátúgy, hogy a közel 2 m2-es ajtólapot könnyen és igény szerint lehessen variálni az alapértékek sérülése nélkül. A dominánsszerkezeti részt amennyire lehetett, leegyszerűsítették, az egyéb szerkezeti elemeket pedig – mint pl. a betétek, esztétikaielemek, színek stb. – szabadonlehet variálni magas minőségi tartalom mellett. Ez a koncepció nagyban megkönnyíti a gyártó szakemberekhelyzetét is, mert a munka a darabszám növekedésévelmindig egyszerűbbé válik, egyre magabiztosabban végezhető. Természetesenaz elmúlt 13 évben sok minden változott technológiaiértelemben, hiszen a gépparkfolyamatosan megújul, mindig újabb munkafázisokatlehet kiváltani, amihez az embereknek alkalmazkodniukkell. Továbbá a korábbi beltériajtó-gyártás kiegészült a bejárati ajtóval – ami alapvetően más koncepció szerint készül –, és megoldódott a külső-belső hőmérséklet közötti különbségből eredő vetemedés kiküszöbölése, majd az ablakgyártás is belépett a termékek közé, és végül a szekcionált garázskapu zárja a sort. Üzleti meggondolás miatt került a termékek közé a műanyag ablak, mert a megrendelők egy része ragaszkodik hozzá, ill. mellé rendel beltéri ajtókat egy felújítás vagy újház-építés alkalmával. A gyártott termékek vevővel történő megismertetése és elfogadtatásaszempontjából fontos szempont az egy helyen található bemutatóterem és a műhely, ahol bárki nyomon követheti a gyártás folyamatát. Ez nem gyakori jelenség,viszont a bizalmi kapcsolat megteremtésénekegyik eleme. Mert olyan kisebb, egyedi, de nagy értékű megrendeléseknél, ahol többszázezres előlegre is szükség van – mert nagy megrendelésben sorozatgyártást kérő, rossz fizetőnagymegrendelőrőlmár szó sem lehet – a bizalomra nagy szükség van.A piac diktálA napjainkban induló megszorító intézkedések hatását rövid időn belül a piacon is tapasztalni lehet. Az ingatlanpiaconmár most mérsékeltebb az érdeklődés, a ház- és lakásépítések lendülete is alábbhagyott a mérsékeltebb kereslet miatt, ami a nyílászárók sorozatgyártását érinti jobban. A ház- és lakástulajdonosokesetében azonban folytatódhat a külsőségekbenkevésbé látványos, kevésbé ellenőrizhető felújítás, hangulatot befolyásolónyílászárócsere, minőséget adó bútorcsere.Ezek a munkák talán folytonosságot garantálhatnak a minőségre törekvő kisebb műhelyek számára – reméli DiószegiLászló. Ugyanakkortakarékosabb megoldásokra épülő, de szép munkákat remél a következő időszakban. Visszaesésrenem szeretne berendezkedni. Nem is ezek a jelek mutatkoznak,hiszen most is 3–4 hónapra előre lekötött kapacitással dolgoznak.MESTERPORTRÉ 2006/11 Magyar Asztalos és Faipar 141Az ajtópiac ma rendkívülösszetett, hiszen a kanadai, kínai, indonéz, német, spanyol és olasz ajtók is jelen vannak a magyar piacon és versenyeznek a magyar termékekkel. Ez a verseny nem a minőségről szól, csak árverseny, ami a profiasztalostelszomorítja.Sok a magyar gyártó is Budapesten és környékén, s ezek az üzemek ontják a vegyes minőségű, olcsó ajtókat. Bizony a nagy konkurencia megnehezíti az igényes termékeket gyártó kisüzemek helyzetét. Ugyanakkor a vidéki kisvállalkozásokkalszemben előny a nagy felvevőpiac közelsége, a szerényebb költséggel és üzem mellett fenntartott bemutatóterem. Különleges alapanyagA DIFA Kft. nyílászáró-gyártási folyamataiabszolút mértékben publikusak a szakma és az érdeklődők számára, a műhelyek minden érdeklődő és megrendelő előtt nyitottak. Nem történnek a gyártás során forradalmian új dolgok, de azokat alaposan kell elvégezni a minőségi termék érdekében.Az ablakoknál csak a rétegragasztott fa az alapanyag, az ajtóknál viszont az ezüsthárs, amely mind a két irányban rétegragasztott. Ez utóbbi már nem szokványos anyag a hazai gyakorlatban,részben a fellelhetőség, részben a magasabb árfekvése miatt. Sajnos nagyon sok megy exportra, és kevés marad a hazai gyártók számára e kiváló fafajból. Az ezüst hárs egy nyugodt fa – kezdi a jellemzését Diószegi László –, amely könnyen megmunkálható, nagyon hatásos és eredményes igény szerint pácolni. Ez utóbbi jóvoltából szinte mindegyik fafaj kiváltható vele, továbbá a borsosabb ára ellenére is gazdaságos, mert kevés benne a hiba és szinte csomómentes. Például a korábbi hagyományos anyagokból készült bejárati ajtóknál, mindig adódtak vetemedési gondok, még a feszítőpántos megoldás ellenére is. Amikor az U profilúelszigetelt fémkeretes beépítést kezdték alkalmazni az ezüsthárs ajtóanyagba, akkor ez megszűnt. Esetenként persze a rétegragasztott fenyő is szóba jön, amikor költségkímélés a szempont. Következésképpennagyon kevés fűrészáru fogy, és ennek megfelelően jelentősebb faanyag tárolására nincs is igazán szükség.Az ajtómodellek nagy hányadábansok az üveg, amelyeknagy része értelemszerűenbiztonsági vagy edzett üveg, a balesetek elkerülése érdekében. Az kétségtelen, hogy ezek az ajtók rendkívül dekoratívak a belső térben. Bátran kell hozzányúlni az anyagokhoz – így az üveghez is – el kell kezdeni dolgozni vele és a „munka levezeti magát” – idézi édesapja örök érvényű mondását Diószegi László, amit a mai napig szem előtt tart. Egyébként – vizuális típus lévén – állandóanrajzol, töri a fejét a formákon, a terveken, hogy mindig legyen valami új a tarsolyában, ha szükség van rá. Érdeklődőből lesza megrendelőSokan vannak úgy, hogy kiforratlan elképzelésekkel mennek a kőbányai bemutatóterembe. Ott a szakemberek veszik őket „kezelésbe”, szakmai érveket sorolnak, megmutatják a kiállított termékeket,lesétálnak az üzembe, megmutatjáka folyamatokat, a félkész állapotú ajtókat, ablakokat, ami általában elvezet a sikerig, a megrendelésig. Az igények szakmai szempontok szerinti, észrevehetetlenbefolyásolása elengedhetetlen az alku során, de általában egyezség születik formában, színben, vasalatminőségben stb., ill. ezek összehangolásában. Az ár általában a neuralgikus pont, de az egyeztetésvégére az is letisztul. A rendezőelv természetesen az, hogy a megrendelőnek mindig igaza van. Csak akkor következhet a fizetés,hateljesazelégedettségafelekrészéről.Barátok köztDiószegi László ugyan nem mondja, hogy nem lenne szívesen újra huszonéves, de 63 évesen is elégedett és optimista ember. Az egészsége és a családja körüli dolgok rendben vannak – felesége, egybentulajdonostársa is, a vállalkozásban dolgozik – tehát semmi nem indokolja, hogy a visszavonulásra gondoljon. Ugyan közvetlen családtag nincs, aki továbbvinnéa vállalkozást, de két rokon is dolgozik az alkalmazottak között. A haszon, amiért dolgoznak, visszakerül a vállalkozásba, a gépek frissítésébe, lízingelésébe, hiszen nincs mire gyűjtögetni már a magánéletben.Diószegi László szeret utazni, ott videózni, majd összevágni a felvételeket. Amikor ideje engedi, két asztalos barátjávalés családjukkal közösen múlatják az időt, beszélgetve szakmáról, hobbiról, szakmai féltékenység nélkül. Van rá példa, hogy összedolgoznak, ha valamelyikük túlvállalná magát, ami szintén a bizalom jele. Nem panaszkodik, élvezi a munkáját, és még szeretne sok szép egyedi kivitelezésű ajtót, ablakot elkészíteni megrendelőiszámára, akik közül néhányan még levélben is megköszönik a munkáját. Ez további lendületet ad számára.Nagy Zoltán MESTERPORTRÉ

Tetszett a cikk?