Ragasztóanyag víz- és hőállósága

48 Magyar Asztalos és Faipar 2006/7Szakemberek körében egyre gyakrabban jelennek meg a fentikifejezések, és tapasztalataink szerint gyakran nem egészen tisztázottak ezek jelentései, jelentősége. E kérdéscsoporthoz szeretnénk – mint ragasztóanyag-forgalmazók – néhány gondolattalhozzájárulni. Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a minőség kérdése. Csak az a vállalkozás tud versenyben maradni,amely magas minőségű terméket gyárt, termékei minőségét hosszú távon garantálni tudja és a vevői igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tud.Ezt a tendenciát tapasztalhatjuk a fatermékek előállításánál is. Bár még ma is gyakori, hogy a legolcsóbb, gyakran nagyon gyenge minőségű faanyagokból, egyszerű ragasztóanyag felhasználásával olcsó termékeket visznek a gyártók a piacra, úgy vélem, a verseny fokozódásával ezek az alacsony minőségi szintet jelentő termékekegyre inkább ki fognak szorulni. Ahhoz, hogy hosszú távon tartós, jó minőségű terméket gyártsunk, ismerni kell a legkorszerűbbvizsgálati módszereket, előírásokat, ismerni kell a korszerű előírások megvalósításához alkalmas legkorszerűbb anyagokat. A faipar területéről az időjárás, a belső és külső klíma változásainak kitett szerkezetekkel kívánok foglalkozni. Ezen belül is elsősorban a faanyag ragasztásának feltételeivel, követelményrendszerével.Mielőtt a szakember elkezdi egy ablak, ajtó vagy szabadtéri bútor tervezését, gyártását, tisztáznia kell, hogy a szerkezet milyen körülmények közé kerül, milyen környezeti hatások fogják befolyásolnialaktartósságát, állapotának változásait, minőségét. Tisztázni kell, hogy a szerkezetet milyen pára, nedvességhatások érik, milyen hőhatásnak lesz kitéve az évek során.Nedvesség hatása a szerkezet tartósságáraKorábban arra koncentráltak, hogy a faszerkezeteket elsősorbana nedvesség hatásaitól védjék meg. A faanyag nedvességetképes felvenni környezetéből és azt képes is leadni. Nem közömbös, hogy a felvett nedvesség milyen hosszú ideig marad a faanyagban, és milyen gyakorisággal lép fel. A felnedvesedett faanyagot könnyen megtámadhatják a farontó gombák. De a nedvesség megtámadhatja a ragasztott kötéseket is. Éppen ezért a szerkezetet meg kell védeni a nedvesség káros hatásaitól, ugyanakkor olyan ragasztóanyagokat kell alkalmazni, melyek az esetlegesen fellépő víz-, párahatásoknak képesek ellenállni.A DIN- és BS-szabványok már évtizedekkel korábban meghatároztákazokat a paramétereket, melyek vizsgálatával osztályoznitudták a ragasztás minőségét. Az Európai Unió átvette ezeket az ismereteket és a 2001. évben kiadott EN 204 jelű szabványban meghatározták, milyen körülmények közt vizsgálják a ragasztásnak nedvességgel szembeni ellenállását, illetve milyen kritériumoknak kell megfelelnie a ragasztásnak. Néhány lényeges szempontot az alábbiakban mutatok be. A szabvány a ragasztás minőségét a nedvesség hatása szempontjából négy osztályba sorolja:A ragasztóanyagok víz- és hőállósága(avagy: Mit kell tudni a D3/D4-ről és a WATT 91-ről?)Látható, hogy a szerkezetek ragasztási szilárdságának minden fokozatban el kell érnie a 8 N/mm2 értéket, D4 felé növekvő klimatikus terhelések mellett. Arra is felhívom a figyelmet,hogyD4-es vizsgálatnál már 6 órás főzési szakaszt is beiktattak a szabványszerkesztői, mely elég drasztikus igénybevételnek látszik egy ajtó- vagy ablakszerkezetnél.Hőfokemelkedés hatása a szerkezet tartósságáraAz épületasztalos-ipar régóta átállt a PVAc diszperziós ragasztókhasználatára. Ezeknek az előnye, hogy nem tartalmaznak formaldehidet, könnyen kezelhetők, jó a ragasztási szilárdságuk, elasztikus ragasztási fugát képeznek. Hátrányként említhetjük,Minőségiosztály Felhasználási példákD1 Beltéri felhasználás, ahol a hőmérséklet csak eseten-ként emelkedik 50 0C fölé. A fanedvességmax. 15%-ra emelkedik.D2 Beltéri felhasználás, ahol a ragasztást rövid ideigérheti víz vagy kondenzvíz hatása, vagy rövid ideiga levegő páratartalma megemelkedik. A fanedves-ség max. 18%-ra emelkedik.D3 Beltéri felhasználás: ahol gyakori a folyó víz, kondenz-víz rövid ideig tartó hatása, illetve hosszabb időn átmagasabb a rel. légnedvesség. Kültéri felhasználásnála szerkezet az időjárás közvetlen hatásai ellen védett.D4 Beltéri felhasználásnál gyakran és erősen éri a szer-kezetet folyó vagy kondenzvíz. Kültéri alkalmazásnála szerkezet kitett az időjárás közvetlen hatásainak, deazt megfelelő felületvédelemmel látták el.A ragasztás minőségét a D1, D2, D3 és D4 osztályba sorolás szempontjábólaz alábbi vizsgálatok eredményei alapján dönthetjük el (kivonatos ismertetés):A próbadarab igénybevétele Ragasztási szilárdság1) 7 nap normál klíma minden fokozatban(20 0C, 60% rel. légn.) 10 N/mm2 felett2) 7 nap normál klíma3 óra hideg vízben áztatás7 nap normál klíma D2: 8 N/mm2 felett3) 7 nap normál klíma4 nap áztatás hideg vízben7 nap normál klíma D3: 8 N/mm2 felett4) 7 nap normál klíma6 óra főzés2 óra hideg víz7 nap normál klíma D4: 8 N/mm2 felettRAGASZTÁSTECHNIKA2006/7 Magyar Asztalos és Faipar 49hogy a PVAc diszperziós ragasztók hőre lágyuló ragasztók. Típus-tól függően 70–80 0C-nál a megszilárdult ragasztó lágyul, melyegy idő után a ragasztási szilárdság erős csökkenéséhez, esetlegmegszűnéséhez vezethet.Az időjárás közvetlen hatásának kitett faszerkezetek hőmér-séklete a napsütés hatására megemelkedik. A hőfokemelkedésa fényt visszaverő fehér felületkezeléssel csökkenthető, deesetenként így is káros lehet. Az alábbi ábra a faanyag felületénés belsejében lévő hőfok emelkedését jelzi, déli órákban, erősnapsugárzás hatására. E körülmények hatására vezették be azún. WATT 91 vizsgálati módszert, illetve előírásokat. Jelenleg az1999-ben elfogadott módszert és előírást alkalmazzák.A hőterheléses vizsgálat minden ragasztott kötésre elvégezhető.Meg kell azonban jegyezni, hogy általános érvényességgel a ragasz-tóanyagok különbözőségére, a hőhatás típusára, az anyagfajtákratekintettel nehezen lenne egységesíthető és előírható. A faiparbancsak a PVAc diszperziós ragasztókra vonatkozóan dolgoztak ki ál-talános érvényű vizsgálati módszert. Ez a módszer és az általa elérteredmények ma még nem szabványosítottak, de irányadóak.A vizsgálati módszer alapelve, hogy egy órán keresztül 800C-os hőmérsékleten tartott próbatesteken mérik a ragasztásiszilárdságot. A vizsgálathoz az EN 205 szabványban előírt próba-darabot kell alkalmazni, tehát a vizsgálat nem kész szerkezetentörténik. Maga a vizsgálati eljárás nem írja elő, hogy mekkoraszilárdsági értéknek kell megfelelnie a ragasztásnak. A felhasz-nálók leggyakrabban a 7 N/mm2-es határértéket adják meg – ezazonban csak kereskedelmi előírás lehet és nem szabványosítottérték. Ezt az értéket adják meg általában az ablakélfa-gyártókfelé is a felhasználók.Miként igazodik a JOWAT AGa különböző igényekhez, előírásokhoz?A Jowat AG a PVAc alapú diszperziós ragasztóit Jowacollmárkanéven hozza forgalomba. A Jowacoll ragasztók választékaa felhasználási területtől, sajátosságoktól függően igen széles.A PVAc ragasztó egy diszperz rendszer, ahol a gömb alakúragasztószemcséket vízburok veszi körül. A ragasztás folyamána fa felületére felhordott ragasztóból a víz a faanyagba szívódik,a ragasztószemcsék kapcsolatba kerülnek egymással, kialakula fa/ragasztó, ill. ragasztó/ragasztó szemcsék közti tapadás.Oldószerre, jelen esetben a vízre a ragasztók eltarthatósága, va-lamint felületre való felhordása, egyenletes eloszlatása miatt vanszükség. A ragasztószemcséket egymáshoz és a fa felületi mole-kuláihoz olyan közel kell vinni, hogy a molekulák közti vonzóerőelegendő nagyságú lehessen a ragasztott kötés létrehozásához.A diszperziós ragasztókkal tehát fizikai úton megvalósulókötésfajtát hozunk létre. A diszpergált polimer vízben oldódóés hőre lágyuló. A felsorolt Jowacoll ragasztók közül kiemelema 102.49 típust. A készítmény 7–15% térhálósító hozzáadásávalnagyon ellenálló, magas ragasztási szilárdságot elérő, kiválóhőállóságú és nedvességnek nagyon jól ellenálló ragasztást ad.Éppen ezért külső körülmények közt a ragasztó nagyon jól meg-állja helyét. Egyaránt ajánljuk szélesség-, hossz- és vastagságbantoldott fatáblák, zsaluzótáblák, ablakelemek, szendvicselemekgyártására mind hazai, mind trópusi fajok esetén.Speciális ragasztók speciális anyagokra, spe-ciális körülmények köztMint láttuk, a PVAc diszperziós ragasztók elsősorban fa-anyagoknál alkalmazhatók, ahol a felület megfelelően pórusos,lehetőség van arra, hogy a ragasztóban lévő víz a pórusokbabeszívódjon, magával szállítva a ragasztó diszpergált szemcséit.Vannak azonban olyan ragasztási feladatok, ahol nehezenragasztható faanyagot egymással vagy nem nedvszívó anyaggal,pl. fémmel kell összeragasztani. Erre a feladatra valók a poliu-retán alapú ragasztók. A PU-ragasztók akkor is kiválóan helyt-állnak, ha időjárásnak kitett szerkezetet kell ragasztani. MindenD4-es kategóriát felülmúlnak a PU-ragasztók. Alkalmasak arra is,hogy mérnöki szerkezeteket gyártsanak segítségükkel.Feldolgozásuk egyik nagy előnye, hogy a ragasztó a levegő-ben és fában lévő nedvesség hatására térhálósodik, köt ki, ígylégszáraz faanyag is ragasztható vele, nem kell a faanyagot feltét-lenül 8–10% nedvességtartalomra leszárítani, ha azt a későbbifelhasználás nem indokolja.Ma már a PU-ragasztóknak több fajtáját fejlesztették ki. Van-nak hagyományos „lassan” szilárduló, vannak erősebben, illetvegyengébben habosodó, vannak gyorsabban szilárduló ragasztók.A préselési idő 20 perctől mintegy két óráig tarthat.Ragasztástechnológiai tanácsadást a Greenteam Kft. munka-társai készséggel adnak partnereik és az érdeklődők részére.Dr. Alpár Tibor1 – sötétre pácolt profil 8 mm-rel a felszín alatt; 2 – sötétrepácolt profil 16 mm-rel a felszín alatt; 3 – felületkezelés nélkü-li profil 8 mm-rel a felszín alatt; 4 – felületkezelés nélküli profil16 mm-rel a felszín alatt; 5 – fehérre festett profil 8 mm-rel afelszín alatt; 6 – fehérre festett profil 8 mm-rel a felszín alattMegjelölés Típus Osztály WATT 91 ViszkozitásmPasJowacoll 102.20 + 195.30 2K D4 igen 8000Jowacoll 102.26 + 195.35 2K D4 igen 8000Jowacoll 102.49 + 195.60 2K D4 igen 16 000Jowacoll 102.70 1K D3 nincs vizsgálva 13 500Jowacoll 102.70 + 195.40 2K D4 nincs vizsgálva 13 500Jowacoll 104.70 1K D3 nincs vizsgálva 7000Jowacoll 104.70 + 195.40 2K D4 nincs vizsgálva 7000Jowacoll 107.00 1K D4 nincs vizsgálva 8500A típus alatt 1K = egykomponensű, 2K = kétkomponensű ragasztót értünk.Néhány ragasztó felsorolása, elsősorban a fentebb leírt igény-bevételi feltételekhez igazodvaRAGASZTÁSTECHNIKANéhány típus a Jowat AG-től:Jowapur 685.17 gyors kötés, pl. díszlécek • Jowapur 685.32pasztaszerű • Jowapur 685.52 általános, jól kenhetőMérnöki szerkezetekhez minősített ragasztók:Jowapur 686.20 „gyors” kötés • Jowapur 686.60 minősített term��k

Tetszett a cikk?