Középkori faoltárok és készítőik (I.)
108 Magyar Asztalos és Faipar 2008/7Középkori templomaink legbecsesebbépítészeti emlékeink közé tartoznak. Azépségben maradt, ill. át- és újjáépítetttemplomok berendezései: az oltárok,szószékek, stallumok, padok, (sekrestyei)bútorok fából készültek. A felhasznált faanyagleggyakrabban az igen tartós tölgy,vörösfenyő volt, a faragott, festett szobrokalapanyaga a legkönnyebben megmunkálhatóhárs.Térségünk, ill. a történelmi Magyarországközépkori faragott faoltárairól, majda mai Magyarországon található templomiberendezésekről írt háromrészes összeállításbanazokra az alkotásokra igyekeztünkfelhívni a figyelmet, amelyek a történelemviharai során nem pusztultak el és mais maradandó értéket képviselnek. Ezeknemzetközi összehasonlításban is megálljáka helyüket.Jelen cikksorozat I. részében a határainkonkívül eső krakkói és lőcsei templomokszárnyas oltárait és a hozzájukkapcsolódó rövid történetet ismertetjük,majd a nyírbátori és a gyöngyöspataitemplomok könnyebben megközelíthetőfőoltárairól írunk. A II. részben a MagyarNemzeti Galériában kiállított szárnyasoltárok felépítésével, faanyagaival,faszerkezeteivel foglalkoztunk, míg a III.részben igyekezetünk arra irányult, hogybemutassuk a mai Magyarországon lévő,olyan, fából készült templomi berendezéseket,amelyeknek készítője is ismert,beazonosítható.Sorrendben most már a három, egymástóleltérő tematikájú összeállítás:I. Híres faragott faoltárok a középkorbóltérségünkbenII. Egyes későgótikus szárnyas oltárokfaanyaga, szerkezeteIII. Templomi famunkások, asztalosok ésalkotásaikI. Híres faragott faoltároka középkorból térségünkbenBevezetésTérségünk középkori faragott faoltáraiközül is kiemelkednek a lőcsei SzentJakab-templom, valamint a krakkóiKözépkori faoltárok és készítőikMária-templom szárnyas oltárai, amelyeketvilágviszonylatban is a legnagyobbakközött tartanak számon. Nem véletlen,hogy ezek az UNESCO világörökségénekrészét képezik. A bibliai történetekbemutatására alkalmas, szobrokkal ésfestményekkel ékes szárnyas oltárok készítéseKözép-Európa sok szobrászának ésfestőjének érdeklődését keltette fel, gyakranegész műhelyeket mozgatott meg.Gyakorta bonyolult, szimbólumokkal isátszőtt mondanivalójuk pedig tudós papokbibliai, teológiai jártasságát bizonyítja.Sajnálatos, hogy a pozsonyi, a kassai, abrassói, avagy a lőcsei, bártfai templomokmár nem az ország területén látogathatók.Csak a bártfai Szt. Egyed-templomban 11szárnyas oltár található. A mai Magyarországonmegtekinthető különlegességektöbbek között a nyírbátori Krucsay,valamint a gyöngyöspatai Jessze oltár.Szerencsére az említett oltárokról ma máralbum, gazdag képi anyag áll rendelkezésre.A továbbiakban ezekből válogatva,mint fából készült műalkotásokat, készítésükidőrendjében mutatjuk be.A krakkói Mária-templom szárnyasoltáraA krakkói Jagelló Egyetem egykorimagyar diákjai már megcsodálhattákKrakkó (Kraków), az egykori lengyelkirályi székhely piacterén álló Máriatemplom(Kosciól Mariacki, ma BazylikaMariacka) szárnyas oltárát, Veit Stoss,lengyelesen Wit Stwosz (1448 k.–1533)német származású szobrász, és valószínűlegműhelyének munkáját. A művész 1477májusában kezdett dolgozni az oltáron,és a kész művet 1489 júliusának másodikfelében állították és szentelték fel, vagyis12 évig készült és költsége Krakkó városéves költségvetésének felelt meg. A VeitStoss-i iskola hatása igen jelentős volt azakkori Magyarországon. Erre a Kassán,Eperjesen, Bártfán és főleg a Lőcsén lévőszárnyas oltárok utalnak formavilágukkal.A kéttornyú Mária-templomhoz,pontosabban annak rövidebb tornyáhozszámos legenda fűződik. Egyikük a krakkóihagyományhoz, a hejnalhoz. Mindenórában harsona szólal meg a toronyban,amely rövid trillázó muzsika után hirtelenmegszakad. Úgy mondják, hogy az 1241.évi tatár betöréskor a tatárok megleptéka várost és egészen a toronyig jutottak.A toronyőr, látva őket, riadót fújt, egytatár nyíl azonban eltalálta torkát. Abefejezetlen kürtszóra emlékeztet ez ama is felcsendülő dallam, a hejnal. Magaa „hejnal” kifejezés a magyarból került áta lengyel nyelvbe, s eredetileg a hajnalthirdető kürtszó neve volt, később azutánhejnalnak hívták általában a kürtjelzést.A templom szárnyas oltárának teljesmagassága majdnem 14 méter (1395 cm),szélessége is lenyűgöző: meghaladja a 10métert (1068 cm). Középső szekrénye,amely Mária halálát és mennybemenetelétábrázolja 725 cm x 534 cm méretű, bennea fő alakok magassága és szuggesztív hatásais rendkívüli. A jelenet lényegéhez anéző nem a cselekmény elképzelése útjánjut el, hanem a résztvevők megjelenítettreakcióin keresztül. A 3-3, összesen hatoldalsó domborművet magában foglalószárnyszekrényeket a látogatók számáramanapság már hidraulikával nyitják ki,így teljes pompájában tekinthető meg aszekrények belseje.1. ábra: a krakkói Mária-templom és VeitStoss szárnyas oltáratemplomi famunkák I.2008/7 Magyar Asztalos és Faipar 109A becsukott oltár Mária szüleiről,gyermekkoráról, Jézus gyermekkoráról,szenvedéseiről szóló jelenetek ciklusátmutatja be, amelyet, a halált éppenlegyőző Megváltó látomása, a Pokolraváltás zár le. A domborműveket egészítiki az oltárt lezáró, a középső szekrényfeletti Mária megkoronázása, valamint apredella Jessze fája. Itt igen kifejező azapostolok kihangsúlyozott térbeli megjelenítése,önmagukra figyelése. Az egészkompozícióra jellemzők az élénk színek,amelyek közül a világoskék és az aranydominál.A lőcsei Szent Jakab-templom szárnyasoltáraJókai Mór „A lőcsei fehér asszony” c.könyvének cselekménye – tudjuk – a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik. Írja,hogy „Lőcse fontosságát az is emelte, hogyitt volt a fejedelemnek a második ágyúöntőműhelye. Ha egy elveszett csatában ottmaradtakaz ágyúi kurucoknak: a lőcseiekrögtön előállították az újakat…. Aztán haszakadóban volt a hadsereg mondúrja,csak Lőcsére kellett izenni: onnan előkerültaz új… A várost abban az időbena legvitézebb kuructábornok, AndrássyIstván báró védte… A pompás katedrális,amely Szent Jakab nevét viseli, büszkeségea lőcseieknek. …Az oltár a faragó- és festőművészetcsodaszép remeke. A nagyszerűoltár – ellentétben a katolikus szokásokkal– a lutheránusoknál már negyven év óta bevolt zárva, csak külső táblái voltak szemlélhetők.Andrássy István még úgy tudta,hogy az oltárt Mátyás király adományoztaBeatrix hercegnővel való házassága örömemlékére.A nagy király sokszor ájtatoskodottez egyházban…” – írta Jókai. Amennyibena főoltárról van szó a regényben, akkoraz író kétszeresen is tévedett, mert az oltárkészítésének idejét 1315-re tette, s akkormég Corvin Mátyás nem élt.Van azonban egy másik, a művészettörténészekáltal is beazonosított mellékoltára templomban, amelynek predellájánMátyás és Beatrix címere látható. Tudjuk,hogy 1476-ban házasodtak össze és az1476 és 1483 között készült oltár famunkáitegy János nevű faragómesternek tulajdonítják,aki 1480 körül Lőcsén munkálkodott.Ez a Mátyás király passióoltárnak isnevezett Vir dolorum (Fájdalmas Krisztus)oltár (Jankovics, 2007).A szepességi Lőcsén (Levoca) lévőSzent Jakab-templom (Chram Sv. Jakuba)a kassai dóm után a mai Szlovákia legnagyobbgótikus temploma. Berendezéséneklegfőbb értéke a közel hatemeletnyi,18,62 méteres szárnyas főoltár, amelyvalószínűleg a világ legmagasabb oltára.Méreteit jól érzékeltetik a mellette lévőnormál méretű oldaloltárok, amelyekszinte törpének tűnnek mellette. A lőcseioltárt 1508 és 1517 vagy 1518 közöttfaragták Pál mester és segédei. Saját munkájaa Madonna, János és Jakab apostol2,5 méteres szobra, valamint a predellaUtolsó vacsora jelenete (A predella azoltárpolc olasz eredetű elnevezése, agótikus szárnyas oltár alsó része. Többnyirekiegészítő jelenete(ke)t tartalmaz afelette lévő fő ábrázoláshoz). A predellaapostolai között Pál mester önarcképe ismegjelenik.Lőcsének Krakkótól való távolsága 200km. Az oltár alkotója az 1475 és 1480között született és 1537 és 1542 közöttelhunyt Lőcsei Pál mester, aki sokakvéleménye szerint Veit Stoss (lengyelesenWit Stwosz) tanítványa volt. Pál mester1525-ben a városi tanács tagjai között isszerepelt.A későgótikus oltár középső szekrényébenközépen Mária gyermekével, oldaltJános evangélista és Szt. Jakab látható.Ez utóbbi festése hús-vér embert láttat.2. ábra: Szent Péter alakja a krakkóiszárnyas oltárról3. ábra: Mátyás király címere a lőcsei Szt.Jakab-templom mellékoltára predellájáról4. ábra: a lőcsei Szt. Jakab-templomfőoltára5. ábra: az utolsó vacsora részlete a lőcseiSzt. Jakab-templom főoltárán. A bal oldaliapostol valószínűleg Lőcsei Pál mestertemplomi famunkák110 Magyar Asztalos és Faipar 2008/7Hasonlóképpen a predellában lévő Utolsóvacsora is már reneszánsz felfogásban készült.Az oltár alkotójának, Pál mesternekmás alkotásai is reneszánsz karakterűek,bár érthető, a gótikus oltár még inkábba konzervatív lőcsei felfogást tükrözi. Azoldalszekrényekben az Apostolok útra kelése,Szent Jakab halála, az apokalipszis ésSzt. János olajban főzése jelenik meg. Azárt szárnyak külső – nagyböjti – oldalána keresztre feszítés jelenetei láthatók. Azoltárra az arany, a zöld és a vörös színekjellemzők. A lőcsei Szent Jakab-templomfőoltárát a magyarországi gótikus szobrászategyik utolsó nagy alkotásának tartják.A nyírbátori minorita templomKrucsay oltáraA Báthory család ősi fészkén, Bátorbana fekete szerzetesek – minoriták – 1480óta éltek. A Báthory István erdélyi vajda (–1493) által épített gótikus templom oltáraitólsok mindenben különbözik a Krucsay(Passió) oltár, amelyet Nádfőy Krucsay Jánosszabolcsi földesúr és felesége, PogányBorbála 1731-ben építtetett. Mindketten atemplomban pihennek: Krucsay 1741-től,felesége, Borbála pedig 1777-től.Érdekes az oltár építésének előzménye.Krucsay János 1700-ban vette feleségüla nála jóval fiatalabb Tolvay Borbálát.Krucsay, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcaidején két ízben is fogságba esett ésmásodik fogsága alatt felesége hűtlen letthozzá. A házasságtörési perben, amelyetKrucsay János indított felesége ellen, TolvayBorbálát halálra ítélték, és csupán azértnem végezték ki, mert fél nappal a kivégzéselőtt férje megbocsátott és házába visszafogadta.Tizenhat évvel később Krucsay Jánosújabb házasságtörési pertindított Tolvay Borbálaellen és e szavakkal kérthalált hűtlen asszonya fejére:„A hóhér keze vegyeki a tisztességes emberekközül”. A pert feltűnőgyorsasággal tárgyalták ésa hűtlenségben vétkesnektalált Tolvay Borbálát fővesztésreítélték (Borbálanem tagadta többrendbelibűneit). A bakó a kisvárdaivár bástyáján csapta leBorbála asszony fejét.Három hónap semtelt el és az ötvenévesKrucsay János feleségülvette a nála huszonnyolcévvel fiatalabb PogányBorbálát. Boldogsága azonban nem voltfelhőtlen: súlyos bűntudat gyötörte fiatalonelpusztult első felesége miatt és ezennincs mit csodálkoznunk, hisz amit tett, azvégeredményben törvényes segédlettelvégrehajtott gyilkosság volt.Ha Krucsay János történetesen nemérez lelkiismeret-furdalást és Istent nemakarja kiengesztelni, ma szegényebbeklennénk egy értékes műalkotással, amelydrámai kifejező erejével, népies alakjaivalpáratlan a maga nemében. Készítőjeismeretlen eperjesi mester volt (talánTemporovics Zakariás, aki a miskolci ésnyírbátori minorita templomban dolgozott).Tudjuk azonban, hogy az oltármegálmodója P. Kelemen Didák minoritarendházfőnök volt.A Passió-oltár Krisztus szenvedéseitjeleníti meg a középkori misztériumjátékokkomor hangulata és cselekménye szerint.Az alakok faragása, színezése, a valósághűábrázolás a késő gótika hatásáról tanúskodik.A cselekménysorozat az Olajfákhegye jelenettel indul, a bal oldali konzolonaz Ostorozás, jobbról és balról fentJézus megcsúfolása látható, míg középenaz Ecce homo jelenete. Itt Pilátus török turbánt,díszes kaftánt visel. Az Ostorozásbankuruckori pitykegombos ruhába öltözöttporoszlók kezében lendül magasra azostor. Az Ecce homo alatt helyezték el azépíttetők Krucsay János és Pogány Borbálacímerét. Az Ostorozással átellenben aKeresztre vitel látható, míg lent, az oltárjobb sarkán a Keresztre feszítés. Az oltár liturgikusközpontja a Kálvária. A keresztfánhaldokló Jézust Mária és János evangélistafogja közre. A predella mélyén a halottJézus fekvő szoboralakja.A gyöngyöspatai Jessze oltárNem is olyan nagyon régen, a 2000.év tavaszán egy mátrafüredi szakmaikonferenciára utazván sikerült bejutnoma gyöngyöspatai templomba. A plébánosmaga mutatta be röviden az épület és azoltár történetét. Ismertetője végeztévelmegkérdeztem, nincs-e az oltárról és atemplomról valamilyen képeslap, vásárolnék.Rám nézett és azt mondta: ha aztkérdezi az úr, nincs-e, azt mondom, hogynincs. Nem ilyen választ vártam, furcsánnéztem rá, s észrevettem valami hamisságota szemében. Majd így folytatta: ha aztkérdezi az úr, van-e, egyből azt mondom,van. Székelyföldről jöttem, ne haragudjonaz úr, nálunk így kérdeznek. Meg is vettema két képeslapot és a „Tájak, korok, múzeumok”sorozat füzetét a gyöngyöspataitemplomról.A mátraaljai szőlőtermelő község,Gyöngyöspata templomát Mátyás király1470 körül építtette gótikus stílusban. Ahomlokzat előtt négyzet alaprajzú, felsőkét emeletén nyolcszögletű torony állgótikus ablakokkal. A Szűz Mária plébániatemplomkülönleges értéke a Magyarországonegyedülálló XVII. századi (1630)barokk főoltár, a Jézus családfáját ábrázoló,ún. Jessze fa. Az oltárasztalon fekvőJessze törzsökéből hatalmas fa sarjad,amelynek ágai a Mária születését ábrázolófestményt keretezik. Az ágvégeken Jézusősei – királyok és próféták, köztük Dávidés Salamon – ülnek, az összehajló ága-6. ábra: a nyírbátori Passió (Krucsay) oltár részlete7. ábra: az Ecce homo (Íme az ember)jelenete a Krucsay oltárontemplomi famunkák2008/7 Magyar Asztalos és Faipar 111kon Mária trónol, karján a kis Jézussal. AMagyar Posta 1987-ben, akkor még 4 Ft-ospostabélyegen is megjelentette a Jesszeoltárt és szelvényén a XIII–XIV. századigyöngyöspatai templomot. Magáról azoltárról – a bélyegnél méreteiben jóvalnagyobb – bélyegblokk is megjelent 1988-ban (Tervezőjük Svindt Ferenc volt). Nemlehet véletlen, hogy Jankovics Marcell „Afa mitológiája” c. könyvének borítójára is agyöngyöspatai Jessze oltárt választotta.(Folytatjuk.)Dr. Tóth Sándor LászlóFelhasznált források:• Bács Gyula (1980): Lengyelország(Útikönyvek). Panoráma: 99• Cidlinská, Libuse (1989): Gotickékridlovéoltáre na Slovensku. Tatram,Bratislava.• Csigó László–Földes Mária: Katolikustemplomok. Anno Kiadó, 2000.• Jankovics Marcell (1998): A fa mitológiája.Csokonay Kiadó. Debrecen: 102,103.8. ábra: a gyöngyöspatai plébániatemplomés a Jessze oltár postabélyegen9. ábra: a gyöngyöspatai Jessze oltár• Gyöngyöspata. Jessze oltár in Magyarposta- és illetékbélyeg katalógus(2000): 47. bővített k. PhilatelicaHungarica Kft.: 245.• Jankovics Marcell–Méry Gábor(2007): A lőcsei Szent Jakab-templomszárnyasoltárai. Méry Ratio.: 8–11, 52.• Lőcse és környéke. www.spis.sk/regiony/levoca/ 2004. 09. 17.• Művészeti Lexikon (Főszerk.: ZádorAnna és Genthon Pál, 1966): 2. K.: F-K.Akadémiai Kiadó. Budapest: 316• A nyírbátori minorita templomKrucsay oltára (Passió oltár) TheKrucsay altar. Hapák József fotói(1994). Blende Bt.• Skubiszewski, Piotr (1985): WeitStoss (Ford.: Kalocsai Mária). CorvinaKiadó – Budapest, Arkady – Varsó,Henschverlag-Berlin. pn.• Szombathy Gyula (1986): Szlovákiaiutazások. Panoráma: 206.• Zellár Katalin dr.–Dr. Somorjai Ferenc(1998): Magyarország (Panorámanagyútikönyvek). III. Bővített k. Panoráma:758.templomi famunkák
