150 Magyar Asztalos és Faipar 2003/2További felhasználási lehetőségükattól függ, hogy milyen formában állnak rendelkezésre, milyen a nedvességi állapotuk, és atermészetes fa anyagain kívül milyen egyéb anyagokat tartalmaznak.A fafeldolgozás melléktermékeit azérvényben lévő Hulladékgazdálkodásitörvény előírásait figyelembe vévecélszerű két nagy csoportra bontani.Az egyik csoportba mindenekelőtt afűrészipar és az épületasztalos-iparmelléktermékei tartoznak. A legfontosabbjellemzőjük az, hogy a természetesfából származó poron forgácson darabos eseléken kívül idegen anyagotnem tartalmaznak (a kéreg ez esetbennem tekintendő idegen anyagnak).Ezeket az anyagokat nem célszerűhulladéknak nevezni, mert pl. energetikaihasznosítás esetén a hulladékhasznosítás szigorú követelményeinekérvényességével kellene számolni, amibonyolítja és drágítja a felhasználást.A másik anyagcsoportba tartoznak amásodlagos fafeldolgozásból származóvalódi hulladékok. Ebben az esetben atermészetes faanyagon kívül a hulladékkötő-, ragasztó- és egyéb anyagokat istartalmaz.A fafeldolgozási melléktermékek,illetve hulladékok hasznosításánakegyik nagy lehetősége az energiatermelés. Ezt nemcsak az egyre növekvőenergiaárak indokolják, hanem az is,hogy a fa, mint energiahordozó felhasználását hazai és EU-s rendelkezések,direktívák is preferálják.Fafeldolgozási melléktermékek éshulladékok brikettálásaEnergetikai célra a fafeldolgozásimelléktermékek és a fahulladékok isfelhasználhatók, különbség csak afelhasználás engedélyeztetésében van.Amíg a természetes fából származóanyagok energiahordozóként azengedélyezett tüzelőberendezésekbenminden külön engedély nélkül felhasználhatók, addig a fahulladékok energetikaihasznosítása csak akkor végezhető, ha a kémiai összetétele ezt lehetővéteszi, és a tüzelőberendezésből kijutógáznemű és szilárd emissziók ismegfelelnek a környezetvédelmielőírásoknak.Az energetikai hasznosításnak számoslehetősége van: A közvetlen elégetés a legrégibb éslegismertebb megoldás. Ez a hulladé-kok és melléktermékek megjelenésiformájától és nedvességtartalmátólfüggetlenül végezhető. Nagy teljesítmé-nyű és automatikus kiszolgálássalműködő berendezésekhez faporokat,forgácsot, illetve aprítékot használnak. Viszonylag új megoldás a gázosítást(pirotechnológia) követő energiatermelés. A faanyag elgázosításával nyertfagáz nem csak hőtermeléshez (égőgáz), hanem motor hajtóanyagakénttörténő felhasználásra is alkalmas,tehát lehetővé válik a kogenerációsenergiatermelés. A gázosítást követőenergetikai hasznosítás eseténlehetőség van a káros anyagokfagázokból történő kiválasztására, ésezzel a környezetvédelmi követelmé-nyek kielégítésére. Nagy perspektívájútechnológia. A fafeldolgozási melléktermékek éshulladékok egy része (por, finomfor-BRIKETTÁLÁSExport minőségű fa biobrikett dobozban, értékesítéshez előkészítveA fafeldolgozás során keletkező, jelenleg egységesen hulladéknak nevezett melléktermékekés hulladékok esetenként problémákat, esetenként kihaszná-landó lehetőséget jelentenek afafeldolgozó üzemekben.2003/2 Magyar Asztalos és Faipar 151gács) tömörítéssel (pelletálással vagybrikettálással) alakítható át energiahordozóvá. Ha az alapanyag tiszta fa,akkor a termék biobrikett, és igenkedvező áron értékesíthető. A kevésidegen anyagot tartalmazó faporok ésforgácsok is brikettálhatók, de belőlükcsak fahulladékbrikett állítható elő. Ezta terméket csak a megfelelő tüzeléstechnikaiés környezetvédelmi minősí-tést követően lehet értékesíteni éstüzelőberendezésekben felhasználni.A fabrikett előállításaA természetes fa feldolgozása közbenkeletkező melléktermékek közül afűrészporok és a finomforgácsok brikettálhatók akkor, ha a nedvességtartalom 710% között van, a szemcseméret 05 mm között van,ezen belül 5 mm alatti részecskékbőláll az alapanyag tömegének 90%-a, a kéregtartalom lehetőleg kicsi(ellenkező esetben nagy a szerszámkopás).Biobrikettgyártás HarkánA Nyugat-Magyarországi EgyetemEnergetikai Tanszékének közreműködé-sével egy nyertes OMFB-OM pályázatkeretében kutatási célokat is szolgáló,részben kísérleti, részben üzemi termelé-si célú brikettüzem létesült Sopronmellett, Harkán.A Bio-Brikett Kft. tulajdonában lévőbrikettüzem terméke EU-normatíváknakis megfelelő, export minőségű biobrikett(11,2 kg/dm3 tömörségű, megfelelőformájú és méretű: henger alakú, átmérő:75 mm, hossz: 200 mm, további jellemzőit a táblázatban mutatjuk be).Az üzem korábban kis kapacitású(~ 150 kg/h) brikettálógéppel rendelkezett,amelyben faporok és faforgácsokfelhasználásával készítettek biobrikettet.A sikeres pályázat eredményekéntgyártási technológia fejlesztése valósultmeg, így ma már egy közel ötszörös (800kg/h) teljesítményű dugattyús présgéppeldolgoznak. Ezzel gazdaságosabbá vált atermelés, és a gép cserélhető présfejévellehetővé válik más alapanyagok felhasználása is.Ez lehetővé teszi, hogy a brikettáláshozeddig még nem használt alapanyagokatis felhasználjunk. A hagyományosfabrikettekkel végzett kutatások mellett,az alapanyagbázis növelése céljábólkísérleteket folytattunk vágástéri hulladékok fűrészipari melléktermékek asztalosipari por-forgács energetikai faültetvények anyagának, és lágyszárú energianövények anyagá-nak brikettálására.Kísérleti eredmények,következtetések Gazdaságosan és viszonylag egyszerű technológiával az asztalosipariporok-forgácsok brikettálhatók. Igennagy előny, és egyben a gazdaságosságot is biztosítja az, hogy a brikettálás előtt az alapanyagot nem kellszárítani. Az alapanyag tiszta,szennyeződésmentes, ezért a termékbiotermék, és egyben a szerszámkopás is minimális. A fűrészipari melléktermékekesetében megállapítható volt, hogy aváltozó nedvességtartalom miattnem maradhat el az alapanyagszárítása. A szárítás energiaigényesfolyamat, emellett csak viszonylagnagy anyagáram (Imin = 1,5 t/h)esetén és folyamatos üzembengazdaságos. Ezért egy ilyen technológiájú brikettüzem 2000 t/év évestermékkibocsátás alatt jelenleg nemgazdaságos.A darabos melléktermékek hasznosí-tásánál további probléma az, hogy azalapanyagot brikettálás előtt speciálisaprítógéppel kell aprítani. A kéregaprítása és brikettálása nagy szerszámkopásokkal járt az aprítógépnél,majd brikettálás közben a brikettáló-gépnél is. A fajlagos energiafelhaszná-lás is nagy, elérte, illetve meghaladta a200 kWh/t értéket. A vágástéri hulladékok esetébenegyértelművé vált, hogy a biobrikettelőállítása nem gazdaságos az alapanyag(apríték) magas ára, a szennyezettség, a nagy gyűjtési költség,valamint az elkerülhetetlen szárítás és anagy szerszámkopások következtébenmegnőtt gépköltségek miatt. Az energetikai faültetvényekrőlszármazó alapanyag brikettálásagazdaságos is lehet, hiszen adendromassza szennyezettségeminimális és a járvaaprítóval történőbetakarítás eredményeként a dendromasszaeleve apríték formájábanjelenik meg. Ilyen esetben speciálistömörítőgépet kell alkalmazni (amelya nagyobb méretű aprítékból isképes brikettet előállítani), és azalapanyagot is hosszú ideig kellvízhatástól függetlenül tárolni (hogynedvességtartalma természeteskörülmények között csökkenjen20% alá). Eredeti (betakarításkorjellemző) nedvességtartalom mellettvégzett brikettáláshoz speciális,őrlőcsigás gépet kell használni. Így avillamosenergia-bevitel elérte, illetvemeghaladta a 400 kWh/t értéket.Az energetikai faültetvények (minirotációs faültetvények) anyagábólfabrikett előállítására akkor kerülhet sor,ha az ilyen ültetvények elterjednek. Azenergetikai faültetvényről származóalapanyag brikettálására létesített üzemakkor lesz gazdaságos, ha az ültetvényés a brikettüzem egy vállalkozás kereteiközött működik.Bővebb információ:Dr. Sc. Marosvölgyi Béla9400 Sopron, Ady Endre u. 5.Tel.: 99/518-188.E-mail: marosvol@uniwest.huBRIKETTÁLÁSJellemző A fa alapanyagú A harkai biobrikettbiobrikett átlagos jellemzői tulajdonságaiSűrűség (g/cm3) 0,81,4 0,91,2Nedvességtartalom (%) 515 7Hamutartalom (%) 0,52 1,53Fűtőértéke (MJ/kg) 1719 1819Energiasűrűség (MJ/dm3) 2025 2025Morzsolódási tényező (%) 27 2Energiaigény (kWh/t) 90120 96Nedvszívás tüzelőanyag-tárolóban kb. 12 hónapig tárolható,páradús közegben kb. 4 hétig1 kg fa alapanyagú biobrikett energiatartalma 0,5 kg tüzelőolaj energiatartalmávalegyezik meg. Füstgázai nem tartalmaznak számottevő mennyiségű SO2-
t.
Tetszett a cikk?