Szondáztatás a munkahelyen

152 Magyar Asztalos és Faipar 2003/10MUNKAVÉDELEMMit is tehet és mit kell tennie aprobléma kezelésére a munkáltatónak?Először is a Munka törvénykönyve(1992. évi XXII. tv. 103. § (1)) szerint amunkavállaló köteles az előírt helyen ésidőben, munkára képes állapotbanmegjelenni, illetve a Munkavédelmitörvény 60. §-a szerint:„A munkavállaló csak a biztonságosmunkavégzésre alkalmas állapotban, azegészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozószabályok megtartásával végezhetmunkát.”A Legfelsőbb Bíróság MunkaügyiKollégiumának MK. 122. számú állásfoglalása megfogalmazza, hogy a munkavállaló a biztonságos munkavégzésrealkalmas állapotban történő munkavégzési kötelezettségéből eredően a munkaidőben nem lehet alkoholtól befolyásoltállapotban.A Munkavédelmi törvény 2. § (2)bekezdése kimondja: „Az egészségetnem veszélyeztető és biztonságosmunkavégzés követelményeinekmegvalósítása – a munkavállalók ezirányú felelősségével összhangban – amunkáltató kötelessége.” Továbbá (3)„Az egészséget nem veszélyeztető ésbiztonságos munkavégzés követelmé-nyei megvalósításának módját – ajogszabályok és a szabványok kereteinbelül – a munkáltató határozza meg.”A munkáltató e kötelezettségénélfogva köteles rendszeresen meggyőződniarról, hogy a munkavállalók megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.Ha a munkavállaló a munkaviszonyából eredő előbbiek szerinti kötelezettségét megszegi, vele szemben amunkáltató a törvénynek megfelelőhátrányos jogkövetkezményt alkalmazhat.A Legfelsőbb Bíróságálláspontjaszerint:„Ha a munkavállaló az alkoholtól befolyásolt állapotának vagy a reá vonatkozó alkoholtilalommegtartásának ellenőrzésére irányulóvizsgálatban való közreműködéstmegtagadja, ez önmagában is alkalmaslehet a törvény szerinti hátrányosjogkövetkezmények alkalmazására.Az ilyen vizsgálatban való közremű-ködést megtagadó munkavállaló amunkavégzéstől eltiltható, és emiattjogszerű a munkabérének a megvonásais az eltiltás időtartamára.”A jogszabályok különbséget tesznekaz alkoholtól befolyásolt állapot és ateljes alkoholtilalom között.A munkavállaló a munkaidőbenteljes alkoholtilalom alá esik, ha amunkaidő alatti vagy azt közvetlenülmegelőző alkoholfogyasztása a szerző-désből eredő kötelezettségeivel nemegyeztethető össze, vagy ha ilyentilalmat jogszabály, illetve a munkáltató-nál érvényesülő rendelkezés ír elő. Azalkoholfogyasztással együtt járó veszélyaz alkoholtilalmat előíró kollektívszerződéses rendelkezést vagy munkáltatói utasítás jogszerűségét általábanmegalapozza.Az előrebocsátottak szerint amunkáltató megfelelő vizsgálattal isjogosult, illetve köteles rendszeresenellenőrizniazt, hogy amunkavállalókmegtartják-e az alkoholosbefolyástól mentességre, illetveaz alkoholtilalomra vonatkozórendelkezéseket.Ha a szondás vizsgálatot követően amunkavállaló a szabályosan felvettjegyzőkönyvben beismeri az alkoholfogyasztást, illetve alkoholos befolyásoltságát, a további eljárás mellőzésévellehetőség nyílik a dolgozóval szembeniintézkedésre.Ha a munkavállaló a vizsgálat(szondázás) eredményét kifogásolja, amunkáltató a vita eldöntése érdekébenaz arra illetékes orvostól (elsősorban afoglalkozás-egészségügyi orvos) véralkohol-vizsgálatot kérhet.Természetesen ezt a vizsgálatot adolgozó is kérheti munkáltatója útján.A vizsgálatra a munkáltatónak kellbiztosítania a gyógyszertárakban beszerezhető „véralkohol-vizsgálati dobozt”(16/1986. EüM rendelet).Szondáztatás a munkahelyenMindannyian tudjuk, hogy afaipar veszélyes üzem, afaipari gépeken gyakoriak abalesetek. Ezért különösenfontos, hogy a gépen dolgozómunkás tökéletesen képeslegyen feladatára koncentrálni.Ugyanakkor azt is tudjuk,hogy vannak, akik ezzel nemtörődve kisebb-nagyobb mértékű alkoholfogyasztás utánállnak munkába. Megmagyarázhatatlannak tartom, hogy amai gyakorlat szerint üzemterületén működő üzletben,munkaidőben tömény féldeci ésegyéb alkohol kapható.Az alkoholszondák közülválogathatunk azegyszerhaszná-latostól a digitálisiga különbözőtípusok ésárkategóriákközül2003/10 Magyar Asztalos és Faipar 153MUNKAVÉDELEMA munkáltató a munkavállalótrendkívüli felmondással el is bocsáthatja,ha az a munkaviszonyból származólényeges kötelezettségét szándékosanvagy súlyos gondatlansággal jelentősmértékben megszegi.Előfordulhat azonban, hogy amunkáltató, illetve megbízottja visszaélaz ellenőrzési jogával (MT 4. §-ának (2)bekezdése). Tehát nem azért végzi avizsgálatot, hogy meggyőződjék róla: amunkavállaló alkoholtól befolyásolt,illetve attól mentes állapotban van-e,hanem például személyes bosszúbólhosszabb időn át, esetleg napontatöbbször, alaptalanul ismétli a vizsgálatot.Ilyenkor a munkavállaló kellőindokkal tagadja meg a közreműködést,valamint akkor is, ha a munkáltató arranem jogosult munkavállalója rendelte ela vizsgálatot. Ezekben az esetekben amunkavállalóval szemben hátrányosjogkövetkezmények alkalmazásáraáltalában nem kerülhet sor.Egy konkrét ügyben született döntéskapcsán (BH 1998. 198.) a LegfelsőbbBíróság általános jelleggel rögzítette,hogy a munkáltató ellenőrizheti, hogy adolgozó fogyasztott-e alkoholt, illetveannak hatása alatt áll-e. Az ellenőrzésazonban nem sértheti az érintettszemélyiségi jogait, az ellenőrzési joggyakorlása nem lehet rendeltetésellenes.Az adott esetben az alkoholos befolyá-soltság (és nem alkoholtilalom) kapcsána bíróság megállapította, hogy „amikoraz alperes a felperest szondáztatnikívánta, semmi nem utalt arra, hogy afelperes alkoholt fogyasztott, illetőlegannak hatása alatt végezte a munkáját”.A munkavállaló joggal tagadta meg avizsgálat elvégzését, így vele szembenemiatt jogkövetkezmény vagy intézkedés alkalmazására nem kerülhetettvolna sor. Alkoholtilalom esetén (pl.járművezetőknél) azonban az azálláspont, hogy a rendszeres ellenőrzéselőjelek hiányában sem tekinthetőrendeltetésellenesnek.Amennyiben a vizsgálat a szervezetbenalkohol jelenlétét állapítja meg, aztírásban minden esetben rögzíteni és azérintettel közölni kell (általában jegyző-könyv felvétele mellett történik, amelyet adolgozóval tanúk jelenlétében aláíratnak).Az írásbeli közlésnek tájékoztatástkell tartalmaznia arról, hogy amennyibena munkavállaló az alkoholos befolyásoltságot, illetve az alkoholos állapototrögzítő vizsgálati eredményt vitatja,orvosi vizsgálatot (vérvizsgálatot) kérhet.Tudni kell, hogy a szondák nem adnakteljesen megbízható eredményt, hitelesnekcsak a vérvizsgálat eredményetekinthető. Ha a kötelezettségszegést adolgozó a jegyzőkönyvben elismerte, amunkáltató jogosult a szükséges intézkedéseket minden további eljárás nélkül ismegtenni (pl. munkavégzéstől eltiltás,munkabérmegvonás). A gyakorlatbanelőfordult az is, hogy a dolgozó azalkoholfogyasztást szóban és a jegyző-könyv aláírása útján is elismerte, annakellenére, hogy a szondázást megtagadta.A jelenlévők tanúsították, hogy azittasság szemmel láthatóan megállapítható volt, és hogy az érintett a vizsgálatnaknem vetette alá magát. A bíróság azittasságot ebben az esetben bizonyítottnaktekintette (BH 1999. 183.).Az alkoholfogyasztás tiltása természetesennemcsak a munkaidő alatti italozástilalmára vonatkozik, hanem alapvetőkövetelmény, hogy a munkavállalónakalkoholos befolyástól mentes állapotbankell megjelennie munkahelyén. Így tehátaz előző napi alkoholfogyasztásbóladódó posztalkoholos állapot a legsú-lyosabb jogkövetkezményt is megalapozhatja.Az Országos Igazságügyi OrvostaniIntézet 13. számú módszertani leveleszerint az alkoholos befolyásoltságkérdésében adandó szakvéleményhez aklinikai tünetek rögzítése mellett meg kellhatározni a vizsgált személy véralkoholszintjét is. A módszertani levél a következő alkoholértékeket (mg/l) rögzíti:– 0,30 alatt negatív,– 0,31–0,50 között: ivott, de alkoholosannem befolyásolt,– 0,51–0,80 között: igen enyhe,– 0,81–1,50 között: enyhe,– 1,51–2,50 között: közepes,– 2,51–3,50 között: súlyos,– 3,51 felett igen súlyos fokú az alkoholosbefolyásoltság, heveny alkoholmérgezés fennállása sem zárható ki.Ha a vérvétel későbbi időpontbantörténik, a visszaszámolás módszerénekalkalmazásával kapható meg a valóseredmény. A visszaszámolást csak akkorlehet azonban alkalmazni, ha a laborató-riumi vizsgálattal kimutatott véralkoholkoncentráció legalább 0,30.G. K.

Tetszett a cikk?