A faiparimérnök-képzés és fejlesztési irányai

108 Magyar Asztalos és Faipar 2003/3OKTATÁSA faiparimérnök-képzés kialakulása, fejlődéseA hazai faipari felsőoktatás az 1735-ben Selmecbányán indult bányászati,kohászati és erdészeti felsőfokú szakoktatás bölcsőjében fogant, majd többévtizedes fejlődés eredményeképpen1962-ben, Sopronban a Faipari Mérnö-ki Kar keretein belül kibocsátott elsőmérnökgenerációban teljesedett ki. Afelsőfokú szakképesítést nyújtó faiparimérnökök képzésére hivatott egyetlenmagyarországi felsőoktatási intézmény2002-ben ünnepelte megalakulásának40. évfordulóját.A fa, ez a csodálatos újratermelődőnyersanyag, mint az egyik legősibb éslegsokoldalúbb hasznosítási lehetősé-geket nyújtó alapanyagunk, az elkövetkezendő évtizedekben környezetünkvédelme szempontjából fog egyrenagyobb jelentőséggel bírni. A földiélet elképzelhetetlen nélküle, mivelmind „életében”, mind „holtában” aleghűségesebb szolgája az emberiségnekazáltal, hogy:n földünk vitálkapacitását elsősorbanesőerdők formájában biztosítja,miközben megfelelő életfeltételeketigyekszik teremteni valamennyiélőlény számára,n feldolgozását követően, a „túlvilá-gon” ugyanakkor az emberi környezetkomfortérzetének kialakításátsegíti, vagy mint jelentős energiaforrás, hasznosul mindennapi életünksorán.Földünk faállománya a megváltozott,káros környezeti hatások következté-ben rohamos pusztulásnak indult. Nemmindegy tehát, hogy miként sáfárkodunkaz egyik legértékesebb nyersanyagunkkal.A hazai faipari felsőoktatás szerepetehát nemcsak az, hogy kiművelt,szakmailag jól felkészített, gyakorlatorientált mérnököket biztosítsunk az iparszámára, hanem a meglévő értékes éskevésbé értékes faanyagunkat a lehetőlegracionálisabban feldolgozni képes,kreatív gondolkodású szakembereketképezzünk.Faipari oktatásunk az elmúlt évtizedekbentöbb jelentős változáson mentkeresztül és ez a fejlődés napjainkbanmég inkább felerősödik, mely fejlődéslegfontosabb állomásai a következőkvoltak:1957: A földművelésügyi miniszter13/1956. (IX. 15.) FM sz. rendeletével asoproni Erdőmérnöki Főiskolánokleveles faipari mérnöki szakotlétesített, így nappali tagozaton elkezdődhetett az oktatás.1958: A képzés megindulását követő-en szinte azonnali igényként jelentkezett,hogy az akkori középfokú végzettséggelrendelkező faipari üzemek vezetőszakemberei felsőfokú szakképesítéstszerezzenek, ezért megalakult a faiparimérnöki levelező tagozat.1971/72: Az ágazat rohamostechnikai fejlődése tette szükségessé,hogy az okleveles mérnökök és atechnikusi végzettséggel rendelkezőszakemberek közé gyakorlatorientált,ugyanakkor felsőfokú végzettséggelrendelkező szakembereket képezzünk.Ennek hatására beindult a faipariüzemmérnök képzés nappali éslevelező tagozaton.1983: Az ipar kedvező fogadtatásá-nak eredményeképpen, továbbá afaipari üzemmérnökökkel szembenmegnövekedett szakmai követelményekszükségessé tették számunkra a végzettüzemmérnökök továbbtanulási lehető-ségének biztosítását, az egyetemi szintűdiploma elérését. A kar ezért elkészítetteaz okleveles faipari mérnöki kiegé-szítő szak tantervét, majd ennekelfogadását követően levelező tagozatonis elkezdődött az oktatás.1986: A Könnyűipari MűszakiFőiskola megkeresésére a végzettpapíripari üzemmérnökök részére iselindítottuk az okleveles papíriparikiegészítő szakot levelező tagozaton ésmegalapítottuk a Cellulóz és PapíripariTanszéket.1992: A papíripari kiegészítő levelező képzést átalakítottuk nappali oklevelespapíripari képzéssé úgy, hogy ahallgatók az alapozó tantárgyakat – ésmár bizonyos szaktárgyakat is – az első5 szemeszterben, Sopronban nagyrésztaz okleveles faipari mérnökökkelközösen hallgatják, majd a 6. szemesztertől a szakmai tárgyakat a BudapestiMűszaki Főiskolán tanulják és csak adiplomamunka, ill. záróvizsga elkészíté-sére jönnek vissza Sopronba. Ezzel egyidőben az okleveles papíripari mérnökkiegészítő szak tovább bővült, miutánbeindult az okleveles könnyűiparimérnök kiegészítő képzés az alábbifelvehető szakokon:n cellulóz- és papírgyártó,n papírfeldolgozó és csomagolástechnológus,n nyomdaipari,n bőr- és bőrfeldolgozó-ipari,n textil és konfekció,n minőségbiztosítási.1993: A rendszerváltást követően,az oktatáspolitikában bekövetkezetttantervreformok és szakemberszükséglethatására az okleveles faiparimérnökképzésben az alábbi szakirányokathoztuk létre:A faiparimérnök-képzésés fejlesztési irányaiI.Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron2003/3 Magyar Asztalos és Faipar 109OKTATÁSn technológus,– technológia és üzemfenntartás,– gépészet és üzemfenntartás,– terméktervező,– faszerkezet-tervező,– műszaki informatika.1994: A kar legfontosabb fejlesztésielképzeléséhez tartozott mindig, hogy azoktatás minél teljesebben átfogja a fa és afaalapú termékek tervezését és gyártását.Ennek eredményeképpen hosszú ésalapos előkészítő munka után elindítottukaz okleveles építésztervező művészés okleveles formatervező művészképzést, melynek gondozására létrehoztunkegy Alkalmazott Művészeti Intézetet.A hazai felsőfokú művészképzésmellett így egy sajátos soproni arculattalrendelkező képzést sikerült megalkotni,ami iránt óriási érdeklődés mutatkozik.Ezt a 11–12-szeres felvételi túljelentkezésis egyértelműen bizonyítja. A nagyszámújelentkezés és a minőség igénye miatt ahallgatók tanulmányaikat csak egykétlépcsős felvételi eljárás sikeresteljesítése esetén kezdhetik meg.A felsőfokú képzés jelenlegihelyzete2001: A művészhallgatók számáraformatervező szakon belül lehetővétettük fa- és bútoripari, papíripari éscsomagolóipari szakirány felvételét éslegújabban kerámia szakirány választá-sát. Ez utóbbi a világhírű kecskemétiNemzetközi Kerámia Stúdióval együttműködésben valósul meg, ahol kihelyezettSzilikát Művészeti Tanszéketalapítottunk.2002: Az oktatási miniszter, a BMGEVillamosmérnöki és Informatikai Karávalegyüttműködve rendszerinformatikaiszak beindítására adott engedélyt, melyképzés a 2002/2003. tanévben azOktatási Minisztérium módosító javaslatára gazdasági informatikai szak névenkezdődött el.Közben az okleveles papíriparinappali tagozatos képzést is átalakítottuka szakmai igényeknek megfelelőenokleveles nappali könnyűiparimérnökképzéssé, melynél az oktatás, hasonlóana kiegészítő képzésnél már felsorolt, hatszakirányon történik.Még ugyanebben az évben indítottuka „Faipari termelésszervező” felsőfokúszakképzést három faipari szakközépiskolában:n Wesselényi Miklós Szakközépiskolaés Szakiskola, Nyíregyháza;n Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola,Szolnok;n Handler Nándor Szakképző Iskola,Sopron,a Felsőoktatási Törvény által biztosí-tott ún. Akkreditált IskolarendszerűFelsőfokú Szakképzés (AIFSZ) keretében.Ezt megelőzően a faipari szakképzéskülönböző szintjeinek összehangoltfejlesztése céljából Bázisiskola Hálózatothoztunk létre, a fenti három szakközépiskola,valamint a:n Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola,Budapest;n Deák Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, Zalaegerszeg;n Hefele Menyhért Építő és FaipariSzakközép- és SzakmunkásképzőIskola, Szombathely bevonásával.Ez az együttműködés sok tekintetbenelőnyösnek mutatkozik, mivel:n nagymértékben elősegíti a tanulókegyetemi képzésre való felkészülését,különösen az alaptantárgyak vonatkozásában,n a középfokú és egyetemi szakképzésszoros kapcsolatát,n lehetőséget biztosít továbbá a szaktanárok folyamatos továbbképzésére.Az okleveles mérnökök szakirányútovábbképzésére a kar még két továbbképzési szakkal is rendelkezik:n Faszerkezet-építő szakmérnöki szak,n Terméktervező és bútortervezőszakmérnöki szak.A 2002. év legfontosabb feladatátjelentette a kreditrendszerű oktatásirendszer bevezetése, melyet kísérletijelleggel, valamennyi szakunkon ésfelmenő rendszerben indítottunk be. Ez aképzési forma mind a kar vezetése, mindpedig a szakfelelősök, oktatók és különö-sen a Dékáni Hivatal dolgozói és atanszéki adminisztrátorok számáraokozott és okoz jelenleg is rendkívülifeladatmegterhelést. A kreditrendszerűképzés mellett természetesen a kimenőévfolyamoknál tovább folytatódik anormál képzés.Elkészítettük valamennyi szakunkrakülön-külön egy-egy „Tájékoztató akreditrendszerű oktatáshoz” c. összefoglaló kötetet, ami részleteiben tartalmazzaaz adott szakkal kapcsolatos legfontosabbismereteket:n Az FMK Tanulmányi Rendje,n Általános Tájékoztató: a városról, akar szervezeti struktúrájáról, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) tevékenysé-géről, a kultúra, sport-, szórakozásilehetőségekről, kollégiumi elhelyezésről és szálláslehetőségekről, a karlétesítményeiről és intézeteiről,tanszékeiről, az ott dolgozó oktatókról, dolgozókról.n Kreditrendszerű Tanulmányi ésVizsgaszabályzat (KTVSZ)n Hallgatók részére nyújtható támogatá-sok és az általuk fizetendő díjak (KJTSZ)n Mintatantervek (MIT) és Tantárgyleírá-sok, mely részleteiben tartalmazza ahallgatók előremenetelével kapcsolatostudnivalókat, a különbözőkritériumfeltételeket (tantárgyfelvétel,egymásra épülés, szigorlatok, nyelvvizsga-követelmény stb.).A folyamatos és zavartalan oktatómunka biztosítása érdekében létrehoztunktöbb új szakmai bizottságot:n Kredit Bizottság,n Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat,n Tanulmányi és TantárgybefogadóBizottság stb.A fentiek kellő biztosítékként szolgálnaka jelenlegi és jövőbeni kreditrendszerű oktatásunk zavartalan bevezetéséhez, ill. folytatásához.(Folytatjuk!)Dr. habil. Takáts Péteroktatási dékánhelyettes

Tetszett a cikk?