Hogyan előzzük meg a visszasodrást körfűrészgépeken?
A következőkben néhány alapvető biztonsági szabályra hívjuk fel a figyelmet az asztali körfűrész használatával kapcsolatban.
Az asztali körfűrésszel kapcsolatos balesetek 90 százaléka valamiféle visszavágásból fakad. Milyen jó lenne, ha ezeket a baleseteket ki tudnánk védeni és a körfűrész az egyik legveszélyesebb eszközből az egyik legbiztonságosabbá válna!
Szakemberek bevallása szerint is munkájuk alatt már többször előfordult velük, hogy az anyag visszacsapott a körfűrészen és kisebb-nagyobb sérülést szenvedtek. Nem számít, hogy valaki kezdő, vagy tapasztalt…
De miért fordulhat elő többször is, hogy a faanyag, amivel dolgozunk 160 km/h sebességgel csapódjon vissza ránk?
A visszasodrás mechanikája
Mivel a körfűrészlap felénk eső része a forgásból fakadóan lefelé ható erővel dolgozik, míg a hátsó része pont ellenkezőleg. Ettől a ponttól a tengelyvonalig az érintő irányú erők játéka figyelhető meg. A legnagyobb vízszintes visszaható erő a tengely függőleges vonalában hat. Innentől kezdve ez az erő csökken, a függőlegesen lefelé ható viszont nő. A visszasodrás ezen erőkből és az alapanyagban lévő feszültségéből alakul ki. Ez a feszültség lehet záró és nyitó. Előbbi okozza a nagyobb bajt, de az utóbbi is közvetve veszélyt jelenthet, mivel a stellernek feszítheti az anyagot. Ezzel nő a súrlódás is és nagyobb erővel kell az előtolást végezni.
Az igazat megvallva viszont nagyjából bármilyen irányba kidobhatja a gép a fadarabot. A legveszélyesebb, ha pont a kezelő felé repül.
A visszasodrás leggyakoribb okai
A leggyakoribb oka, hogy az anyag a penge hátuljával érintkezik, az a behajlás vagy becsípődés, amely akkor fordul elő, ha az asztalon a vezető és a penge közé szorul az anyag.
- Ez előfordulhat a gérvágó használata közben, vagy ha a vezető nem párhuzamos a pengével.
- Előfordulhat akkor is, ha a faanyag nem megfelelő minőségű, csomós, vetemedett.
- Ha íves darabot kell vágnunk szabadkézzel.
- Ha munka közben elengedjük a faanyagot, ami eközben még érintkezik a pengével.
- Ha nem fejezzük be a mozdulatot és még azelőtt elengedjük a terméket, hogy a vágás mozdulata véget érne.
- Ha ráejtünk valamit a forgó pengére.
- Ha magunk felé próbáljuk a faanyagot húzni, ahelyett, hogy magunktól elfelé tolnánk.
- Géphiba vagy rossz beállítás esetén.
- Ha a vezetőtől eltérő irányba erőltetjük az anyagot.
Hogyan lehet kivédeni a visszasodrást?
- Először is, ellenőrizzük minden használat előtt a gépet, hogy minden beállítás helyes, minden rögzítés megfelelő.
- Az egyik biztonsági eszköz, amivel megelőzhetjük a visszasodrást az a hasítóék, a penge mögé szerelhető védőeszköz.
- Az asztalról használat előtt tegyük el azokat a dolgokat, melyeket nem fogunk használni és zavarhatnak minket a munkában.
- Vásárolhatunk visszasodrás elleni pengéket is, amelyek csökkentik a visszacsapódás kockázatát, de nem szüntetik meg ennek lehetőségét.
- A másik nagyon egyszerű, de hatásos mód a tolófa és a fésű használata. Ezeket önmagunknak is egyszerűen elkészíthetjük többféle méretben is.
Hogyan használjuk a fésűt?
A fésűk segítenek a faanyagot az asztalon tartani. Ezeket két ponton kell rögzíteni, hogy elkerüljük a lötyögést és ezáltal a hibázást. Azzal, hogy az anyagot az asztalhoz szorítja, rugóként működnek a fésűsor fogai, ez ad némi védelmet a visszasodrás ellen. Ugyanakkor a vezetőhöz rögzített fésű kicsit korlátozza a szabad munkát asztalhoz rögzíthető verzió az ébredő erőket a vezető felé terelik, így biztosít védelmet a visszavágással szemben. Viszont nagyon fontos, hogy ezt a fajta fésűt soha se rögzítsük a penge elülső része mögé.
Hogyan használjuk a tolófát?
A tolófa arra jó, hogy megmaradjanak az ujjaink, miközben a faanyagot át tudjuk tolni a forgó körfűrészen.
Segít a faanyagot az asztalon tartani, miközben toljuk előre. Keskeny és vékony anyagok megmunkálása közben kimondottan javasolt a használata.
A tolófát is meg kell tanulni jól használni, hiszen teljesen más, mintha a két kezünket használnánk – és nem feltétlenül érezzük ezt a fajta kontrollt, amit a két kezünk ad.
Jó szabály lehet, ha több mint 7–8 centiméterünk van a pengétől, inkább használjuk a kezünket, csupán mert jobban kontrolálhatjuk a munkánkat, hatékonyabban dolgozhatunk. Ha ennél kevesebb a távolság, használjuk a tolófát.
Érdemes a tolófát a kezünk ügyében tartani, az is hasznos lehet olykor, ha mindkét kezünk számára tartunk egyet az üzemben.
Ezzel is vigyázni kell, mert ha nem jól használjuk, balesetet okozhat. Mindig ügyeljünk rá, hogy a tolófát a faanyag oldalához vagy széléhez akasszuk.
Forrás:
Popularwoodworking.com
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Hogyan lettem faipari mérnökből szakújságíró?
Diplomamunka konzulensem, Dr. Gerencsér Kinga mindig nagyban támogatott, például TDK dolgozat formájában is feldolgozásra kerültek az anyag fontosabb részletei - még OTDK-ra is sikerült eljutnom vele.
Egyetemi hírek – 2024. november
A Soproni Egyetem 2024. novemberi hírei
Az Isteni Lélek sziporkái
Gyenes Tamás fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.