Földgáz nyerhető | a fából

A mezőgazdasági tevékenység és az erdős területek által szolgáltatott biomassza, illetve a napenergia felhasználása jelentette azokat az adukat, amelyek révén Németújvár fellendítette gazdasági helyzetét. A projektet 1996 óta a megújuló energiákkal foglalkozó európai központ (EEE) koordinálta és részben az EU pénzelte.

A közelmúltban felavatott legújabb létesítménye egy 1 megawatt teljesítményű faforgácsból gázt termelő üzem.

A fagázosítás technológiáját egy svájci céggel (PSI) partnerségben a Bécsi Műszaki Egyetem dolgozta ki. A güssingi sikeren felbuzdulva, az erőműnél 25-ször erősebb teljesítményű változat felépítését tervezik Göteborgban. A faelgázosítás technológiája lehetővé teszi, hogy hasznosítsák a fára épülő energiaátalakítás előnyeit, és egyben a lehető legkisebbre csökkentsék annak hátrnyait. Már korábban is végeztek kísérleteket a fa elgázosítására, azonban azoknak az eljárásoknak az egyik nagy mennyiségben keletkező mellékterméke a kátrány, amely jelentősen károsítja a környezetet. Az elgázosításkor a másik problémát az jelentette, hogy a keletkezett gáz rossz minőségű volt és alacsony fűtőértékkel rendelkezett, így nem volt betölthető a gázvezetékbe. Az új eljárással az volt a cél, hogy egy olyan semleges szén-dioxid-mérleggel rendelkező energiahordozót kapjanak, amely tisztán elérhető és számos célra felhasználható. A svájci kutatók által kifejlesztett eljárásnak köszönhetően a fa elgá-zosításával kinyert gázt bárhol fel lehet használni, a háztartásokban, a hőerőművekben vagy akár a gázüzemű autókban is. A technológia nagy előnye, hogy az eddig alkalmazott módszerekkel szemben itt metángáz keletkezik, amely már kellő fűtőértékű, ezért problémamentesen lehet a gázvezetékbe táplálni.

A technológiában az átalakítás két lépcsőben történik. Az elsőben a fából hevítéssel egy éghető keveréket hoznak létre, amely azonban még nem alkalmas arra, hogy közvetlenül a gázvezetékbe juttassák. A második lépésben egy speciális katalikus eljárással metánná alakítja a gázt, mely ebben a formában már a hálózatba juttatható. A visszamaradt égéstermékként nem keletkezik kátrány, hanem csak hamu marad, amit a mezőgazdaságban hasznosítani tudnak. A Güssingben működő berendezéssel bebizonyították, hogy a laboratóriumi körülmények között kikísérletezett eljárás nagyüzemben is működőképes és ezzel e technológia ipari méretű alkalmazása a világon egyedülálló. A kistelepülés a megújuló energiaforrások hasznosításából több szempontból is profitál. A településre évente több ezer ökoturista látogat el, de emellett a gáztermelő üzem is számos munkahelyet teremtett. A fejlesztésnek köszönhetően 12 év alatt a település 1100 új munkahelyet hozott létre. Mivel a közösség határozza meg a fűtés díját, pénzügyileg ösztönözni tudják a vállalatokat, hogy telepedjenek le náluk, a keletkezett jövedelmet pedig újra befektetik a város megújításába. A kutatók közben új projekten dolgoznak. A gáz után dízelolajat és benzint is elő akarnak állítani a faforgácsból. Olyan agroüzemanyagot szeretnének kikísérletezni, amely nem fenyegeti a szántóföldi kultúrákat.

Pászti Lajos


Forrás: MTI, www.scinexx.de

 


Tetszett a cikk?