A legéhesebb energiafaló

A folyamatosan emelkedő energiaárak miatt egyre inkább górcső alá kerül az üzemek infrastruktúrája.
A korszerű elszívórendszer néhány éven belül megtérülhet |
Az egyik német energiaügynökség közlése szerint az asztalosüzemek elektromos áram költségeinek mintegy kétharmadát az infrastruktúra viszi el. Ennek az áramfelhasználásnak a 40%-áért egyedül az elszívás felelős. Ezt gyakran figyelmen kívül hagyják az üzemekben. Minden egyes új gép beszerzésével a csőrendszert valamilyen módon az új helyzethez igazítják, ami számos problémát hozhat magával:
• az egyenetlen csőcsatlakozások rontják a légelszívás hatékonyságát
• az egyszerű flexibilis csőcsatlakozások nagy légellenállást mutatnak,
• az anyagáramlás akadályba ütközik.
A flexibilis csövek igen kedveltek, nem utolsósorban azért, mert megkönnyítik a szerelők dolgát. Ugyanakkor a sima falú csövekhez képest ötszörös légellenállást jelentenek, emiatt megéri kiváltani őket. Ideális esetben a mai körülmények között nagyobb csőátmérőkkel dolgozunk, ami csak közvetlenül a gépre csatlakozás előtt szűkül le a kívánt keresztmetszetre.
Az előnytelen megoldásokhoz az üzemeltető szép lassan hozzászokik. Az új gépek a helykihasználás szempontjai szerint kerülnek telepítésre, az elszívást csak ezután igazítják hozzá. Itt főleg a valamivel nagyobb üzemeknél van lehetőség komoly megtakarításra, ami az elszívási rendszer áttervezésével és optimalizálásával érhető el. A ventilátorok áramfelvétele jelentősen csökkenthető egy korszerű, terheléstől függő vezérléssel. Régebben a gépeket csoportosították vagy az egyes gépeket külön kezelték az elszívás szempontjából. (A motorok összteljesítménye könnyedén túllépi a 20 kW-ot.) Éppen a régebbi berendezéseknél nincs arra mód, hogy a ventilátorok szükség szerint a gépek használatának függvényében pörögjenek fel; itt a hagyományos kézi ki-be kapcsolás működik.
Az áramcsúcsok korlátozása
A hagyományos motorok indításkor a névleges teljesítményük 8-10-szeresét is felveszik. A terheléstől függő vezérlések jelentős megtakarításokat eredményezhetnek. Megfelelő vezérléssel a ventilátorok csúcsáramfelvétele a névleges érték 1,5-2-szere-sére csökkenthető, ami a csúcsterhelés csökkenését jelenti. A ventilátorok fordulatszámának a tényleges igényeket követő vezérlése emellett jelentős, akár 50%-os energia-megtakarítást is jelenthet. Ez azzal magyarázható, hogy a szállított levegő mennyiségének 10%-os csökkentése 30%-kal kisebb áram-felvételt eredményez. Minél nagyobb mértékben ingadozik a tényleges terhelés, annál nagyobb megtakarítási lehetőségek rejlenek a terheléstől függő szabályozásban. Éppen a kisebb üzemeknél érhető el komoly eredmény, ahol a gépek működése igen szakaszos. Itt a befektetések költsége gyakran már néhány év után megtérül. Eddig ez többnyire csak a modern elszívóberendezéseknél volt elképzelhető, ahol a tolózáras vezérlés egyértelműen meghatározza az egyes gépekhez szükséges légmennyiséget, és optimális terhelésvezérlést tesz lehetővé. Időközben azonban már arra is lehetőség van, hogy tolózárak vezérlése nélkül, az elszívócsőben elhelyezett nyomásérzékelőkkel vezéreljük a ventilátorokat.
![]() |
Légfék: a flexibilis csövek könnyen szerelhetők ugyan, de ötszörös ellenállást tanúsítanak |
A vezérlés meghatározza és beállítja a minimális és maximális értékeket. Ez azonban feltételezi, hogy a dolgozók a kézi tolózárat megfelelően működtetik, különben nem érhető el megtakarítás.
A ventilátor teljesítményének csökkentését a minimális áramlási térfogat határozza meg, ami a szállítás fenntartásához szükséges, hogy elkerüljük a forgácsok lerakódását. A különböző gyártók eltérő koncepciókat fejlesztettek ki a szállított levegő mennyiségének további csökkentésére kiegészítő energiák alkalmazásával, ami összességében az áramfogyasztás jelentős csökkenését eredményezi.
Üzemelés szükség szerint
Sok üzemben az elszívott forgácsot az ülepítés és szűrés után egy csővezetéken a forgácstároló bunkerba kell szállítani. Ezt gyakran az 5 kW-os teljesítményt is meghaladó transzport ventilátorok végzik, melyek általában egész nap járnak.
A köztes tárolóhelyre beiktatott szintérzékelő segítségével a ventilátor szükség szerint kapcsolható, ami az áramfogyasztást jelentősen csökkenti.
Az elszívás ezen kívül a legnagyobb hőfogyasztók egyike, ha az elszívott levegőt nem táplálják vissza a csarnokba. A modern szűrőberendezések porleválasztó hatásfoka lehetővé teszi a visszatáplálást. A visszatápláló rendszer rendelkezhet egy téli-nyári váltókapcsolással, és be kell építeni egy tűzvédelmi csappantyút is. Az üzem olajjal vagy földgázzal történő fűtése esetén a befektetés néhány év alatt megtérül. Ugyanakkor a gyakorlatban könnyen elfelejtik a nyári időszakban kivezetett levegőt télen visszatáplálásra állítani, és ezen a legjobb levegővisszatápláló rendszer sem képes segíteni.
Forrás: dds, 2008
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Profileszközrendszer a Leitztől
A „ProfilCut Q” eszközrendszer egyszeri és újra élezhető, állandó rendszerekből épül fel, melyek lehetővé teszik a gazdaságos, egyénre szabott technikai megoldásokat.
Multifunkcionális munkabakok
Amikor asztalosként épp az ügyfélnél helyszíni munkát végzünk, nincs annál rosszabb, ha nem találunk egy olyan munkafelületet, ahol kényelmesen és stabilan dolgozhatnánk.
Hogyan reagál az európai faablak gyártás az elszabadult energiaárakra?
Szigorodó előírások, kompozit alapanyagok, új szerszámok a láthatáron…