Tűzvédelmi szakvizsga-kötelezettség asztalosoknak?
Most, november 6. után ez változott. Az „53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól” helyett október 29-én megjelent a „27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól. Ez november 6-án már hatályba is lépett.
Az új rendelet több lényeges változást tartalmaz, a legfontosabb, ami a leginkább érinti a faipart, hogy már a gázüzemű targoncák vezetőinek is kötelező a tűzvédelmi szakvizsga. „Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik.”
Gázüzemű targoncák a faipari vállalkozásoknál is nagy számban üzemelnek, ezért a targoncavezetőket el kell küldeni egy tűzvédelmi szakvizsga tanfolyamra (csak azokat akik a palackot cserélik, ha ezt tíz targoncásból csak ketten végzik el, csak őket). Ettől azért nagyon nem kell megijedni, ez általában egynapos képzés, de ez is idő. Ráadásul nemcsak a targoncavezetőnek van szüksége erre, hanem annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki a szakvizsgára kötelezett munkáját közvetlenül irányítja. Tehát minden vállalkozástól legalább két főnek kell szakvizsgával rendelkeznie (egy vezető és egy gépkezelő), kivéve az ügyvezető vezeti a targoncát is (ekkor neki nincs felettese), de ez a legkisebbeket kivéve nem jellemző.
A munkavédelmi előírásoknál a korábbi cikkekben már többször említettem, hogy ha nincs alkalmazottja a cégnek, akkor nem vonatkozik rá a Munkavédelmi törvény, ugyanis ez nem szervezett munkavégzés. Tűzvédelmi jogszabályok nem tesznek ilyen különbséget, ha egy egyéni vállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor is szüksége lesz tűzvédelmi szakvizsgára.
A szakvizsgára kötelezettek körét egy másik ponton is bővítették, az alább félkövérrel kiemeltekre is vonatkozik a kötelezettség: "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők.”
100 kg-os tömegmennyiség felhasználása már inkább elképzelhető a faiparban is, ha nagyobb volumenben végeznek felületkezelést ilyen anyagokkal.
A rendeletbe összeférhetetlenségi szabályok is kerültek. Ezek közül a munkáltatókat leginkább érinti, hogy 3. § 5) A szakvizsgabizottság tagja, elnöke nem működhet közre közeli hozzátartozójának, valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló szakvizsgázónak a szakvizsgáztatásában, valamint egyéb olyan esetekben, ahol az elfogulatlan szakvizsgáztatás tőle nem várható el. Ezek szerint azoknál a nagyobb cégeknél, ahol eddig a saját, főállású tűzvédelmisük szervezte a szakvizsgát, vagy tagként részt vett benne, ezután már nem teheti meg.
Nem érdemes megpróbálni kibújni a tűzvédelmi szakvizsga kötelezettsége alól, mert ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik, a tűzvédelmi bírság összege dolgozónként az érvényes minimálbér! (116/1996 Korm. rendelet). Tehát, ha sem a targoncásnak, sem a vezetőjének nincs szakvizsgája, akkor a bírság 2x71 500 Ft=143 000 Ft.
Kling Péter
okl. faipari mérnök, tűzvédelmi előadó
