Tűzvédelmi szakvizsga-kötelezettség asztalosoknak?

Most, november 6. után ez változott. Az „53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól” helyett október 29-én megjelent a „27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól. Ez november 6-án már hatályba is lépett.
Az új rendelet több lényeges változást tartalmaz, a legfontosabb, ami a leginkább érinti a faipart, hogy már a gázüzemű targoncák vezetőinek is kötelező a tűzvédelmi szakvizsga. „Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik.”
Gázüzemű targoncák a faipari vállalkozásoknál is nagy számban üzemelnek, ezért a targoncavezetőket el kell küldeni egy tűzvédelmi szakvizsga tanfolyamra (csak azokat akik a palackot cserélik, ha ezt tíz targoncásból csak ketten végzik el, csak őket). Ettől azért nagyon nem kell megijedni, ez általában egynapos képzés, de ez is idő. Ráadásul nemcsak a targoncavezetőnek van szüksége erre, hanem annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki a szakvizsgára kötelezett munkáját közvetlenül irányítja. Tehát minden vállalkozástól legalább két főnek kell szakvizsgával rendelkeznie (egy vezető és egy gépkezelő), kivéve az ügyvezető vezeti a targoncát is (ekkor neki nincs felettese), de ez a legkisebbeket kivéve nem jellemző.
A munkavédelmi előírásoknál a korábbi cikkekben már többször említettem, hogy ha nincs alkalmazottja a cégnek, akkor nem vonatkozik rá a Munkavédelmi törvény, ugyanis ez nem szervezett munkavégzés. Tűzvédelmi jogszabályok nem tesznek ilyen különbséget, ha egy egyéni vállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor is szüksége lesz tűzvédelmi szakvizsgára.
A szakvizsgára kötelezettek körét egy másik ponton is bővítették, az alább félkövérrel kiemeltekre is vonatkozik a kötelezettség: "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők.”
100 kg-os tömegmennyiség felhasználása már inkább elképzelhető a faiparban is, ha nagyobb volumenben végeznek felületkezelést ilyen anyagokkal.
A rendeletbe összeférhetetlenségi szabályok is kerültek. Ezek közül a munkáltatókat leginkább érinti, hogy 3. § 5) A szakvizsgabizottság tagja, elnöke nem működhet közre közeli hozzátartozójának, valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló szakvizsgázónak a szakvizsgáztatásában, valamint egyéb olyan esetekben, ahol az elfogulatlan szakvizsgáztatás tőle nem várható el. Ezek szerint azoknál a nagyobb cégeknél, ahol eddig a saját, főállású tűzvédelmisük szervezte a szakvizsgát, vagy tagként részt vett benne, ezután már nem teheti meg.
Nem érdemes megpróbálni kibújni a tűzvédelmi szakvizsga kötelezettsége alól, mert ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik, a tűzvédelmi bírság összege dolgozónként az érvényes minimálbér! (116/1996 Korm. rendelet). Tehát, ha sem a targoncásnak, sem a vezetőjének nincs szakvizsgája, akkor a bírság 2x71 500 Ft=143 000 Ft.
Kling Péter
okl. faipari mérnök, tűzvédelmi előadó
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Profileszközrendszer a Leitztől
A „ProfilCut Q” eszközrendszer egyszeri és újra élezhető, állandó rendszerekből épül fel, melyek lehetővé teszik a gazdaságos, egyénre szabott technikai megoldásokat.
Multifunkcionális munkabakok
Amikor asztalosként épp az ügyfélnél helyszíni munkát végzünk, nincs annál rosszabb, ha nem találunk egy olyan munkafelületet, ahol kényelmesen és stabilan dolgozhatnánk.
Hogyan reagál az európai faablak gyártás az elszabadult energiaárakra?
Szigorodó előírások, kompozit alapanyagok, új szerszámok a láthatáron…