Műhelyek léghálózata, korszerűsítése, bővítése
52 2012. 02. I Magyar Asztalos és Faipar
hálózatépítés légtechnika melléklet
A tapasztalatok szerint az ilyen beruházások
pénzügyi tervezésénél a
léghálózat bővítésére, átalakítására
fordítandó összeg kerül legelőször
megkurtításra. Az alábbiakban
a hazai műhelyekben leggyakrabban
alkalmazott, 4–15 kW
kompresszorteljesítményhez tartozó
(kb. 400–2200 liter/perc termelt
levegő) léghálózatok elemeinek
kiválasztásához kívánunk támpontot
nyújtani. Minden léghálózatot
célszerűen úgy kell kialakítani,
hogy az energiaszállító közeget –
vagyis a sűrített levegőt – a lehető
legkisebb veszteséggel szállítsuk a
tényleges felhasználás helyére. A
veszteségek lehetnek:
– levegőminőség csökkenése:
olaj, víz, rozsda, egyéb szen�-
nyezőanyagok
– levegőveszteség: szivárgás,
tömítetlenség
– nyomásveszteség: a betáplált
levegő nyomásának jelentős
esése
Műhelyek léghálózata, korszerűsítése,
bővítése
Minden sűrített levegőt fogyasztó berendezéssel,
szerszámmal felszerelt műhely
esetében eljön az idő, amikor a régi kompresszor
és a róla táplált léghálózat már nem
felel meg az igényeknek. A bővülő vagy
korszerűsödő géppark, új technológiák bevezetése
vagy egyszerűen a műhelyelrendezés
megváltoztatása a meglévő hálózat
átalakítását is szükségessé teszi.
– anyagi veszteség: a nem üzembiztos
alkotóelemek rövidebb
élettartama, nem megbízható
működése révén emelt karbantartási
költségek
– személyi sérülések: a nem erre a
célra tervezett és gyártott, nem
az adott üzemi körülményeknek
megfelelően kiválasztott elemek
akár helytelen beépítésére vis�-
szavezethető üzemi balesetek.
Jól méretezett léghálózat esetén a
levegőfelvétel helyéig max. 0,2 bar
nyomásveszteség keletkezik, és a
rendszerben az áramlási sebesség
nem haladja meg a 10 m/s-ot. Amen�-
nyiben például egy légszerszámot 6
bar helyett 5 baron üzemeltetnek,
akkor a leadott teljesítmény akár
25%-ot is csökkenhet. Nagy berendezéseknél
teljesítményveszteség
mellett komolyabb meghibásodást
vagy véletlenszerű vészleállást
okozhat. A nyomásveszteségek
ellensúlyozására 1 barral megemelt
rendszernyomás az elektromosáramfogyasztás
kb. 10%-os növekedését
jelenti. Asztalosok és belsőépítészek
műhelyeiben használatos gépek, berendezések
gazdaságos üzemeltetése
7 bar üzemi nyomásra méretezett
léghálózatokkal megvalósítható. 7
bar fölött a rendszernyomás növekedésével
a hálózati nyomásveszteség
(azaz a hálózat belső ellenállása)
csökken. Néhány egyszerű kérdés
megválaszolásával, majd a léghálózati
elemek gyártói által adott jól
kezelhető táblázatok segítségével
az anyaglista könnyen kiválasztható,
megtervezhető és gyors szerelésű
rendszerek esetében rövid idő alatt
egyszerűen saját dolgozókkal is
kivitelezhető.
Mennyi levegő kell?
Ez a kérdés, amit a tulajdonosnak
feltesznek ha hálózatméretezésről
van szó. Kiindulópont lehet a kompresszor
légszállítása, ez a fővezeték
minimum szükséges keresztmetszetét
már megadja. Optimális megoldást
a sűrített levegőt fogyasztó eszközök
és berendezések csúcsfogyasztására
is felkészített hálózat jelenti.
Meglévő rendszerek átlagos légfogyasztása
akár egy stopperóra
segítségével is jól meghatározható
vagy az egyes berendezések paraméterei
a gyártóktól is beszerezhetőek.
Tapasztalati úton a bevezetőben
említett kompresszorteljesítményről
üzemeltetett hálózatokhoz 22–28
mm átmérőjű fővezetékek elegendőek
a gyakorlatban. (pl. 15 kW
kompresszor 150%-os csúcsfogyasztású
rendszer, max. 3000
liter/perc levegőigény 100 m teljes
csőegyenértékhossz, 28 mm alumínium
körvezeték). Az egyes fogyasztókhoz
a fővezetékről kisebb átmérőjű
leágazásokat kialakítva olcsóbb,
15–18 mm átmérőjű elemekkel is
építkezhetünk. A műhely vázlatos
terve segítségével a szükséges
idomok és csövek kiválaszthatóak.
A léghálózati elemek gyártóinak
táblázataiból az idomlista (csőegyenérték)
és a csővezetékhossz
ismeretében a szükséges átmérő
leellenőrizhető, módosítható.
Mire kell figyelni
a léghálózati rendszer
kiválasztásánál?
Korróziómentesség: elsődleges
szempont amennyiben megMagyar
Asztalos és Faipar I 2012. 02. 53
hálózatépítés
felelő kezelőberendezés –asztalos-
faipari vonatkozásban hűtveszárító
– nincs a rendszerben.
Környezeti hatások, üzemi
nyomás: a különböző anyagok
élettartama adott nyomáson nagyban
változik a hőmérséklet, napsugárzásnak
kitettség függvényében.
Az optimális tartományon kívül
jelentősen lerövidül. Neves gyártók
jól átgondolt rendszereiben a különböző
feltételeknek megfelelő alapanyagok
egymással kombinálhatóan
megtalálhatóak, minden technikai
és esztétikai igényt kielégítve.
Minimális nyomásveszteség:
csövek és idomok belső felületi minősége,
„simasága”, következtében
turbulenciamentes
áramlás.
Szerelhetőség: egyik oldalon
a kimondottan erre a feladatra
tervezett rendszereknél a könnyen,
gyorsan, speciális szaktudás vagy
képesítés és drága célszerszámok
nélkül, saját dolgozókkal elkészíthető,
átépíthető, újrahasználható
elemeket tartalmazó, magasabb
anyagköltségű „csináld magad”
rendszerek találhatóak. Másik oldalon
a speciális eszközöket, nagy
tapasztalatot és szaktudást igénylő,
hegesztett, forrasztott, ragasztott
elemeket vagy egyszer használható,
roncsolással, tömítőidomokat tartalmazó,
később nem vagy nehezen
átalakítható időigényes rendszerek
állnak. Ezek alacsonyabb anyagdíja
magasabb kivitelezési költséggel
párosul, míg előbbiek indulási alapanyagár-
többletét kompenzálja az
alacsonyabb szerelési, üzemeltetési
és karbantartási költség és a jövőbeni
szabadon átalakíthatóság, az
elemek újrafelhasználhatósága.
Milyen anyagból legyen
a légvezeték?
A gyártók korszerű anyagokat,
kimondottan sűrített levegős hálózatok
céljára fejlesztettek ki. Fémötvözeteket
és műanyagokat, melyek
korrózióállóak, UV-stabilak, belső
felületük alacsony súrlódású. Bevizsgáltatott,
bizonylatokkal rendelkező
termékeket kínálnak. Az asztalosipari,
belsőépítészeti műhelyekben
ésszerűen alkalmazható anyagok a
22–28 mm tartományban:
ALU-ötvözet: merev, kalibrált átmérő,
vékony falvastagság – azaz
nagy átfolyó keresztmetszet –, kis
hőtágulás, tartósság szélsőséges
viszonyok között és alacsony tömeg
jellemzi. Külső és belső szerelésekhez,
nehéz rögzítőelemek nélkül,
optikailag is szép rendszer építhető
belőle. Jellemzően szálcsövek.
Műanyag: poliamid (PA) csövek,
acélnál 75%-kal könnyebb,
nyomásálló (15 bar), függesztésre
ideális, nagyon könnyű elemek.
Kemény kivitelben szálanyagként
tetszetős kivitelű rendszerek. Tekercsben
félkemény változatban
nagyobb távolságok építhetők ki
csőtoldó idomok megspórolásával.
A tekercses változatok ráadásul
egyszerűen szállíthatók és raktározhatóak.
A fenti termékek jellemzően
a sűrített levegő mint szállított közeg
megjelölésére szürke (RAL 7001)
színben kerülnek forgalomba az
egyéb anyagot szállító hálózatoktól
könnyen megkülönböztethetően.
Egyéb, általánosan használt csőanyagok:
Réz: a megfelelő minőségű és
préslégre engedélyezett anyagok
drágák. Az olcsóbb, szennyezett
alapanyagú termékeknél a korrózióval
fokozottan számolni kell.
Nedvességtartalmú sűrített levegő
esetén a cső falából kioldódó réz
a rendszer távolabbi részein található
acélanyagokkal reagálva
galvanikus korróziót okoz.
„Vízcső”: ellenőrizhetetlen korrózió
miatt erősen nem ajánlott.
A folyamatos kioldódás következtében
a légfogyasztók állandó
szennyezettségnek vannak kitéve.
Az időszakosan nagy felületű leválások
kiszámíthatatlan dugulásokat
okozhatnak, a beépített szűrőket
idő előtt eltömítik. A nagyobb falvastagság
miatt csökken a hasznos
keresztmetszet, és a lerakódások
miatt tovább szűkül. Az érdes
csőfal miatt nagy a nyomásveszteség.
Nagyobb tömege miatt adott
távolságon több rögzítést igényel.
Melyik idomrendszert?
Az alkalmazott csőanyagoknál
választhatóak oldható (újrahasználható)
és oldhatatlan (nem újrahasználható)
módon rögzített idomok.
Oldhatatlan kötésnek tekintendő
a ragasztás,
hegesztés, forrasztás – akár saját
anyagával, akár idegen anyaggal
– és a csak roncsolással oldható
présfitting kötés. Ezen kötések kialakítása
nagy gyakorlatot, egyedi
szaktudást, szigorú technológiabetartást,
drága szerszámokat, várakozási
időt – keményedés, száradás,
hűlés – igényel. Ezen technológiák
választásánál jól átgondolt, minden
apró részletre kiterjedő léghálózati
tervrajzot célszerű készíteni, mert
menet közben vagy utólag igazításokra,
változtatásokra nem vagy
csak drágán, a szakember által van
lehetőség.
Oldható, újrahasználható idomokból
olcsó eszközökkel, azonnali
betanulással gyorsan, azonnal
tesztelhetően, finomhangolhatóan,
később tetszőlegesen átalakíthatóan
hozhatók létre léghálózatok.
Legkorszerűbb, „Click it” rendszerű
gyorsdugaszoló rendszerek
olajálló tömítésekkel, kis hőtágulású
réz alaptesttel aluötvözet, poliamid
és rézcsövekhez alkalmazhatóak.
E rendszerek az épületgépészetben
víz és fűtési rendszerekben használt
csatlakozók speciális változatai.
Ennek olcsóbb változatai a műanyag
alaptestű dugaszolórendszerek. Itt
a műanyagok nagyobb hőtágulása
vezethet szivárgáshoz, tömítetlenséghez.
Ugyancsak számolni kell azzal,
hogy gyakoribb ellenőrzés szükséges
a rövidebb élettartam miatt a nagyobb
hőmérsékleti ingadozásnak
kitett helyeken. Szerelésük rendkívül
egyszerű, a csöveket méretre vágás,
sorjátlanítás/élletörés, síkosítás után
kattanásig az idomba kell tolni. A
kötés szivárgásmentes, tömített.
Vágó- vagy szorítógyűrűs
rendszerek készülhetnek rézből
vagy műanyagból. Alkalmazhatóak
aluötvözet, poliamid és rézcsövekhez.
Az idomba helyezett
csövet egy–három elemből álló
vágó- vagy szorítóelem tartja meg.
A kötést egy menetes elem zárja
le. Lassabban szerelhető, de merev
részben önhordó kötések hozhatók
létre. Jellemzően a 32 mm feletti
rendszerekben kerülnek alkalmazásra.
A 22–28 mm-es rendszerekben
jól kombinálható a „Click
it” kötésekkel, ahol nagyobb
terhelés jelentkezhet vagy
magasabb a vibráció.
Mennyi idő alatt lehet
az elképzelésből hálózat?
Hagyományos, régi típusú légrendszereknél
a szakember (többnyire
víz-, gáz-, fűtésszerelő) kegyelmén
is múlik.
Korszerű megoldásoknál a hálózatépítést
egy vázlatos alaprajz és
egyszerűen kezelhető táblázatok
alapján kiválasztott elemekkel
2 fő átlagos műszaki képességű
dolgozó, szokásos asztalos és belsőépítészeti
rendszereknél 4–7 W
1–2 nap, 7–15 kW 1–4 nap alatt
oldja meg.
Mire kell figyelni
a régi hálózat bővítésénél?
Ha a régi hálózat átmérője megfelel
és csak bővítése lenne szükséges,
az alábbiakat kell átgondolni.
Korszerűtlen anyagú, korrodálódott
hálózat esetén az egybeépített
új hálózat nagyon rövid idő
alatt szintén elszennyeződik.
Jó állapotú hálózat esetén
megfelelően kell az illeszkedő
anyagokat kiválasztani, hogy galvanikus
korrózió ne léphessen fel.
Amennyiben az új rendszerbe
már hűtveszárító beépítését is
tervezzük, úgy azt csak megfelelő
előszűrő alkalmazása után, az új
szakaszhoz kell beépíteni. Amen�-
nyiben a régi szakasz elé kerülne
a hűtveszárító elhelyezésre, úgy a
már száraz szállított levegő a régi
vezetékben kialakult egyensúlyt
felborítja. A régi csőszakaszban a
felgyülemlett lerakódásokat kiszárítva
azt a rendszerben hordani
kezdi, váratlan dugulásokat, szűrőeltömődéseket
okozva. Javasolt
a teljes régi csőszakasz cseréje.
A fentiek alapján javasoljuk, tekintse
át alaposan a kínálatot,
mérlegelje a lehetőségeket és ne
megszokásból döntsön. Spóroljon
azáltal, hogy egy hosszú távon,
üzembiztosan, alacsony költségen
üzemeltethető hálózatot alakít ki.
Tooltechnic System Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út
150 V-3 (épület/building)
Tel.: 1/297-1350.
www.schneider-legtechnika.hu
www.schneider-airsystems.hu
