Hagyományos és korszerű kárpitozás
64 2013. 01. I Magyar Asztalos és Faipar
kárpitozás
Bőrgyártás
A nyersbőr nedves állapotban könnyen
rohadásnak indul, hő hatására elenyvesedik.
Szárazon kemény, merev, törékeny.
A bőrgyártás célja, hogy tartós, a hővel
szemben bizonyos mértékig ellenálló,
a rendeltetésének megfelelő, puha, simulékony
vagy feszes, rugalmas bőrt
nyerjünk.
A bőrgyártás műveletének négy
szakasza:
1. A bőrgyártás előkészítő műveletei.
2. A cserzés.
3. A cserzés utáni mechanikai műveletek.
4. A kikészítés műveletei.
Az utóbbi kettő célja, hogy a bőrt
szebbé, tartósabbá, tetszetősebbé tegye.
A műveletek között bőrfajtánként jelentős
eltérések vannak. A bőrgyártás folyamatát
az 1. ábra szemlélteti.
Tekintsük át nagyon röviden e szakaszok
technológiai folyamatait. A nyersbőr
konzerválásáról már volt szó. Az áztatás
célja a következő:
I A konzerválással elvesztett víz
pótlása,
I a konzerválóanyag (anyagok) kioldása
és
I a szennyeződések eltávolítása.
A nyersbőr konzerválásakor víztartalmának
jelentős részét elveszti, kiszárad,
rostjai összetapadnak. Emiatt a gyártás
folyamán a vegyszerek nem tudnak a
bőrbe behatolni, és ott a kívánt hatást
kifejteni. Ezért a bőröket fel kell áztatni,
a konzerválási anyagokat és a szennyeződéseket
el kell távolítani. A meszezés
során a felhámréteg vegyi hatásokra
legérzékenyebb részét, a nyálkahártyát
gyengén lúgos közegben elroncsolják,
majd az egész felhámot a szőrzettel
együtt eltávolítják. Ennek megfelelően a
meszes műhely műveleteit két csoportba
oszthatjuk:
I a vegyi, illetve biológiai műveletekre,
I mechanikai műveletekre.
A vegyi műveletek célja kettős:
I A szőrzet és a felhám meglazítása,
illetve eltávolítása,
I a tulajdonképpeni bőranyag feltárása,
előkészítése a cserzéshez.
Hagyományos
és korszerű kárpitozás
Ez a két részfolyamat párhuzamosan
halad. A munkát úgy kell összehangolni,
hogy a kiegészítő szőrlazítás mellett a bőranyag
megfelelő feltárása is biztosítható
legyen. Ezután a mechanikai műveletek
következnek. Ezek a következők:
I kopasztás (az irha megszabadítása a
felhámtól és a szőrzettől)
I húsolás (a hájas hártya eltávolítása az
irhától)
I szinelés (a barkaoldal mechanikai
tisztítása)
I hasítás (a bőr vastagságának szabályozása).
A meszezés után a kopasztott, szinelt,
húsolt bőr – a pőre – még meszet, lúgokat
és egyéb szőrlazító szereket tartalmaz.
Ezért a lúgos anyagoktól erősen duzzadt
állapotban van, mészteleníteni kell.
Aszerint, hogy a nyersbőrből puha, simulékony
bőrt vagy kemény árut akarunk
készíteni, a meszet vagy teljesen, vagy
kisebb-nagyobb mértékben kell eltávolítani.
A mésztelenítés célja tehát a mész
eltávolítása és a duzzadás szabályozása.
Mésztelenítés után a bőröket alaposan
kimossák. Azokat a bőröket, amelyektől
puhaságot, simulékonyságot követelnek,
cserzés előtt pácolják. A pácolás célja a
barkaréteg nyúlékonyságának, rugalmasságának
fokozása, a bőr rostszerkezetének
további fellazítása, fehérjék, zsírok eltávolítása.
A pácoláshoz enzimeket használnak.
Az enzimek az élő szervezetben
található fehérjét, zsírt, szénhidrátokat
bontó szerves katalizátorok. Ügyelni kell
a pácolás pontos kivitelezésére, mert a
túlpácolás üres, laza bőrt, az elégtelen
pácolás pedig színrepedést, kemény árut
eredményez.
A bőrgyártás következő fontos művelete
a cserzés. A cserzés célja idő- és
hőálló, a rendeltetési célnak megfelelő,
simulékony vagy feszes, rugalmas bőr
előállítása. Azokat az anyagokat, melyek
ezeket a változásokat előidézik, cserzőanyagoknak
nevezzük. A cserzőanyagoknak
a bőrhöz irreverzibilisen, vagyis úgy
kell kötődniük, hogy többé ne lehessen
azokat a bőrből eltávolítani. A kész bőr
tulajdonságát (teltség, simulékonyság,
puhaság, feszesség, rugalmasság) elsősorban
mindenkor a cserzési eljárás
Konzerválás
Áztatás
Meszezés
Szőrtelenítés
Húsolás
Színelés
Hasítás
Mésztelenítés
Növényi
cserzés
Egyéb
cserzés
Pácolás
Pikkelezés
Ásványi cserzés
A cserzés utáni fizikai-mechanikai
műveletek
Víztelenítés
Taszítás
Szárítás
Rámázás
Puhítás
Faragás
Finomfaragás
Hántolás
Csiszolás
A kikészítés műveletei
Mechanikai
műveletek
Gépfényezés
Barkázás, aláhúzás
Vasalás
Barkapréselés
Hengerelés
Kémiai
műveletek
Színezés
Zsírozás
Fedőfestés
Appretálás
Nyersbőr
Konzervált nyersbőr
Cserzett bőr
Készbőr
Pőre
1. ábra: a bőrgyártás folyamatábrája
Magyar Asztalos és Faipar I 2013. 01. 65
kárpitozás
szabja meg. A leggyakrabban használt
cserzőanyagok a következők:
I növényi cserzőanyagok,
I ásványi cserzőanyagok (króm- és
alumíniumsók),
I mű cserzőanyagok, zsír cserzőanyagok
(halzsír, tojássárgája),
I aldehidek (formalin).
A növényi cserzőanyagokat az 1. táblázatba
foglaltuk össze.
A ma is fontos cserzési mód a növényi
cserzés. Bizonyos mennyiségű cserző
hatású anyagot majdnem minden növény
tartalmaz. Gazdaságossági szempontból
csak azok a növények jöhetnek számításba,
amelyek hatóanyag-tartalma
legalább 6–7%. Az ásványi cserzéshez
főleg krómsókat használunk. A krómsók
cserző hatását kb. 150 évvel ezelőtt
fedezték fel, ma a felsőbőrök és bútorbőrök
csaknem mindig ezzel a módszerrel
készülnek. Előnyei a növényi cserzéssel
szemben:
I a munka eg yszerű és rendkívül
gyors,
I a termék könnyű, sűrűsége kisebb,
mint a növényi cserzésű bőröké,
I fény-, víz- és hőálló, légáteresztése
jobb, szakítószilárdsága nagyobb,
I kitűnően festhető és könnyen kikészíthető.
A krómos cserzés előtt a pácolt pőrét
pikkelyezni kell. A pácolt pőre ugyanis
enyhén lúgos kémhatású. Ha így, közvetlen
pácolás után vinnék a pőrét a
króm-cserzőfürdőbe, a bőr alkálitartalma
és a kollagén alkalikus csoportjai – az
aminocsoportok – a cserzőléből jelentős
mennyiségű savat vonnának el, ezáltal
a krómsók bázikussága annyira emelkedne,
hogy a barkaréteg túlcserzése,
esetleg holtcserzése következne be.
Ezért szükséges, hogy a cserzés előtt
a bőr külső részének pH-ját kb. 2,5-re
csökkentsék. Ez savas, sós fürdőben
történik. A cserzett bőrt ezután különféle
mechanikai műveletnek vetik alá. A
legfontosabb cserzés utáni műveleteket
a 2. táblázat tartalmazza.
További művelet a pihentetés. A szárított
bőrt néhány napig 80–90%-os relatív
nedvességű térben pihentetik, hogy a
nedvességtartalma kiegyenlítődjék. A
faragás a következő művelet. A faragás
során a bőrök vastagságkülönbségét
egyenlítik ki. Előfordulhat, hogy az adott
vastagságot nem tartják be, ilyenkor lépcsősen
faragott (recézett) faragás történik,
vagy elfaragják a bőröket. Az így készített
bőr vastagsága nem egyenletes.
A finom faragásnál a növényi cserzésű
bőrök húsoldaláról a zsírozás vagy
bőröket megnedvesítik. A bőrpuhítás
kézzel és géppel való végzését a 2. ábra
tartalmazza.
Következő művelet a bőr csiszolása,
melyet erre a célra készített csiszológéppel
végzik (3. ábra). A csiszolással a felső és
finom bőrök felületét simává és egyenletessé,
bársonyossá teszik. A csiszolásnak
három módját ismerjük:
I a bő ki nem készített oldalának csiszolása,
I a velúr és nabuk bőrök kikészített
oldalának csiszolása,
I a bőr színoldalának csiszolása.
A következők a kikészítő műveletek.
A kikészítési műveletek célja szebb,
tetszetősebb, jobb minőségű bőrök
1. táblázat: növényi cserzőanyagok
Csoport
A növény
neve
Tulajdonságai
kérgek
tölgy
A legnemesebb és legdrágább. Talp és felsőbőr gyártására
alkalmas. Kiváló minőségű, feszes, tömött, nagy szilárdságú,
világos színű bőrt ad.
fenyő
Sárgásbarna színű, hamar megbarnul. Keményebb, ridegebb,
kevésbé jó minőségű bőrt ad, mint a tölgykéreg.
mimóza Tömött, feszes, világos, vöröses színárnyalatú bőrt ad.
fűzfa
Felsőbőr céljára is kitűnő cserzőanyag. Világos, simulékony,
telt fogású, finom és szilárd barkájú bőrt ad.
fák
tölgy
Feszes, tömött búrt eredményez, a belsőbőrt rideggé, repedésre
hajlamossá teszi. Főleg talpgyártásra használják.
gesztenye Gyorsan cserez. A cserzett bőr világos színű, feszes.
quebracho
Minden bőr cserzésére alkalmas, vöröses színű, fény
hatására sötétedő bőrt ad.
levél
szömörce
Finom és luxusbőrök gyártására használják. A bőr nagyon
világos, zöldes árnyalatú, fényálló, puha, telt fogású.
gambir
Gyorsan cserez. Szép sárga, rugalmas, telt fogású bőrt ad.
Kombinált cserzéshez használják. Igen drága.
termés
valonea Trillo
A legjobb cserzőanyagok közé tartozik. Világos színű, feszes,
tömött és szívós bőrt ad. Talpbőrökhöz használják.
divi-divi Puha, laza, vöröses színű bőrt ad, gyorsan cserez.
mirobalán
A cserzett bőr világosbarna, szürkés árnyalatú, puha, laza,
szivacsos.
Beteges kinövés gubacs Szürkésbarna, elég világos, feszes bőrt ad.
szárítás folyamán az oxidálás miatt
megsötétedett réteget távolítják el. A
lefaragott réteg egész vékony, a vastagsági
méretben komolyabb változást
nem okoz. A művelet végezhető nagy
fordulatszámú éles késhengergéppel, de
gyakoribb a kézi eljárás, amelynél taszító,
vashoz hasonló, de éles szerszámot
használnak. A bőr színoldalának egész
finom forgácsolása a hántolás. Ezáltal a
karcolásokat, csípéseket és egyéb felületi
hibákat távolítják el. A cserzés és szárítás
folyamán a bőr rostkötegei bizonyos fokig
egymáshoz tapadnak, megszilárdulnak.
A megkeményedett bőrökből bőrpuhítás
során a rostszerkezet mechanikai fellazításával
puha, simulékony, rugalmas
készárut nyernek. A bőrpuhítás előtt a
2. ábra: a bőr puhítása kézzel a) és géppel b)
66 2013. 01. I Magyar Asztalos és Faipar
kárpitozás
3. táblázat: színezékek és tulajdonságaik
Színezék Savas Direkt Bázikus
Tulajdonsága Mélyen a bőrbe hatol
Csak felületi festésre
alkalmas
A krómos bőrt magában
nem festi, csak a növényi
utáncserzésűeket
Felhasználási
terület
Velúr- és nubukbőrök
átfestése, bokszbőrök
festése
Bokszbőrök
festése
Rendszerint csak savas és
direkt színezékek után a festés
élénkítésére használják
A festett szín Fakó Élénk Élénk
Fényállósága Jó Kevésbé fényálló
előállítása. A kikészítés vegyi műveletei
közül nagyon fontos a bőr színezése. A
bőrök egy része natúr (cserzett) színben,
más része festve kerül felhasználásra.
Elsősorban a krómos bőröket festjük, a
növényi cserzésűeket ritkábban. A bőrök
festésének két módja van:
I színezés,
I festés.
A színezés vagy alapfestés során a
színezőanyagok vizes oldatával kezelik
a bőrt, amely a színezéket kémiailag
megköti. Festésnél a bőrt nem oldódó
porfestékekkel fedik be, a porfestéket
valamilyen kötőanyaggal rögzítik. A bőr
felületét itt részben eltakarják. Ilyenkor
fedő festésről beszélünk. Az első eljárásnál
számolni kell a bőrcserzési eljárás adta
vegyi tulajdonságaival, a második eljárásnál
a bőr mechanikai tulajdonságai a
mérvadók. Ez utóbbinál még problémát
okozhat, hogy az egyébként vízgőz- és
légáteresztése nagymértékben, esetleg
teljes mértékig megszűnik, ami fiziológiailag
emberrel érintkező részeknél
kedvezőtlen. A bőrök alapfestésénél
használt legfontosabb színezékeket és
azok tulajdonságait a 3. táblázatban
foglalom össze.
A következő művelet az appretálás. Az
appretálás célja a bőr fényének, simaságának,
fogásának javítása. Egyes esetekben
azért alkalmazzák, hogy külső hatások ellen
védjék a bőrt. Appretálást alkalmaznak a bőr
szín- és húsoldalán. A fedőfestékkel festett
bőrök színoldalát appretálják. Növényi
cserzésű bőröknél a húsoldal simaságának
növelése vagy a színezék halványítása
az appretálás célja. A
felhasznált anyagok növényi
nyálkák, viaszok,
nitrocellulózok stb.
A kikészítés mechanikai
műveletei közé
tartozik a gépi fényezés.
Ezzel a művelettel a bőr
simaságát és a felületre vitt
appretúraanyagok fényességét
fokozzák. A gép előrehátra
mozgó karjára erősített üveghenger
2. táblázat: cserzés utáni mechanikai és fizikai műveletek
Az eljárás Célja Kivitele Hibái
Víztelenítés:
– sajtolás
– facsarás
A kapillárisan kötött víz egy
részének eltávolítása a bőr
víztartalmát 80%-ról kb.
60%-ra csökkenti
– Préslapok között nagy
nyomással
– Késhenger taszítja a
bőrt, nemezzel bevont
hengerek a víz egy
részét eltávolítják
Présgyűrődés
Taszítás
A bőr kisimítása, a
gyűrődések eltávolítása
Késhengeres géppel vagy
kézi eljárással: taszítóvassal
végzik
Ráncos, nem sík
fekvésű bőr, barkasérülések
Szárítás
A bőr nedvességtartalmát
10–14%-ra csökkenti,
– A bőrre vitt fedőrétegek
leszárítása
– Jól fűtött helyiségben
felakasztják a bőrt
– Alagútszárítóban halad
végig
– Üveglapra taszított
bőrök fűtött alagútban
haladnak végig
– Infravörös lámpákkal
Törékeny barka
Kemény zsírkiütéses
bőr, jelentős felületveszteség
Rámázás
A krómcserzésű bőrök
zsugorodásának
megakadályozására
Perforált lemezekre
feszítve
nagy nyomással taszításszerű mozgást
végez a bőrön. A súrlódás következtében
keletkező hő hatására a fedőfestékkel
és appretúrával felvitt egyenletes és
fényes film képződik. A fényezés a bőr
pórusait elzárja, ezért a korábban már
említett vízgőz- és légáteresztés csökken,
és ezzel kedvezőtlen hatást érünk el. A
vasalás célja a bőr felületének simítása.
A vasalás történhet kézzel és géppel. A
vasalás hatására a szakítási, varrási,
továbbszakítási szilárdság és a hővezető
képesség nő, a nyúlás, vízfelvevő képesség,
lég- és vízgőzáteresztés csökken.
Ennek oka bizonyos tömörítő hatás,
melynek következtében az egységnyi
keresztmetszetre eső rostok száma
növekszik.
A barkapréselés célja mesterséges
barkarajz kialakítása a bőrön, pl. krokodilés
gyíkutánzatok készítése. A préselést
rendszerint fedőfestés után végzik,
hidraulikus vasalógéppel. A növényi
cserzésű bőrök a préselt mintát jobban
tartják, ezért a krómcserzésű bőröket
préselés előtt növényi cserzőanyagokkal
gyengén utáncserzik.
A felsőbőröket fényezés és vasalás után
a jellegzetes barkakép kialakítása, illetve
a rostok fellazítása, a bőr fellazítása és
puhítása érdekében újból megmunkálják.
A kézi barkázás úgy történik, hogy a bőrt
húsoldalával felfelé asztalra fektetik,
a barkaoldallal befelé kettéhajtják és
parafával bevont gyengén görbülő falappal
megdolgozzák. A hajlítás helyén
a bőr külső része megnyúlik, a belső
oldal összenyomódik, ezáltal a rostok
különválnak, a bőr megpuhul, és a színoldalon
jellegzetes barkarajzot kapunk.
A művelet a vasalás és a gépi fényezés
vízgőz- és légáteresztés-csökkentő hatását
ellensúlyozza. A hengerlés a bőr
rostjait tömöríti, a feszességét növeli, a
barkarétegnek fényt ad, és csökkenti a
bőr vízfelvételét.
(Folytatjuk!)
3. ábra: bőrcsiszoló gép vázlatos rajza Matlák Zoltán
