Szemünk védelme a munkahelyen

A szemet érő sérülések gyakoribbak, mint gondolnánk. Legalább olyan sűrűn fordulnak elő a hétköznapi és szabadidős tevékenységek, hobbibarkácsolás vagy fűnyírás, sőt, főzés vagy takarítás közben, mint a munkahelyeken. 

Éppen ezért nem szabad félvállról venni ezeket. A szemsérülések megelőzésének legegyszerűbb módja a védőszemüveg használata, de azzal sem árt tisztában lenni, hogy mit tehetünk akkor, ha már megtörtént a baj. Milyen veszélyforrásoknak van kitéve a szem munka közben? A szemkárosodást okozó anyagok számos, különböző forrásból eredhetnek:

- Az egyik legártalmasabb kockázati tényező a szem számára maga a fény: UV-sugárzás, Digitális kék fény, Infravörös sugárzás, Magas intenzitású, látható fény, például lézer,
- Elektromos kisülés
- A nyílt tűz és láng hősugárzása
- Fa-, üveg- fém-, műanyag- és egyéb részecskék, szilánkok, por, homok nagysebességű szóródása
- A zsírok, olajok, vegyi anyagok, fröccsenése, az illóanyagok, különböző gőzök, gázok,
- A biológiai ágensek, mint például a penészspórák, kórokozók

MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
Egyes munkaterületeken a munkavédelmi előírások szigorúan szabályozzák a munkakör betöltéséhez elengedhetetlenül szükséges személyi védőfelszerelés, azaz PPE viselése, amibe a munkavédelmi szemüveg, részleges vagy teljes védőálarc, valamint a védőszemüveg illesztésére alkalmas védősiak is beletartozhat.

A szükséges szemvédelem függ:
- a veszély típusától,
- az expozíció körülményeitől,
- az egyéni látásigényektől.

Egyes munkakörök komplex személyi védőfelszerelést igényelnek, ahol a munkavédelmi szemüvegnek nemcsak mechanikai és/vagy vegyi kockázatoktól, de elektromos kisülés és UV sugárzás, sugárzó hőhatás ellen is védeniük kell a szemet.

A biztonsági szakértők és a szemorvosok egyetértenek abban, hogy a hatékony és körültekintő szemvédelem akár 90%-kal csökkentheti a szemkárosodások előfordulását és mértékét, többek között a kombinált típusú védőszemüvegek viselésével.

A SZEMVÉDELEM TÍPUSAI
Nem vényköteles biztonsági szemüveg:
Bár ezek a védőszemüvegek úgy nézhetnek ki, mint egy normál szemüveg, úgy tervezték őket, hogy jelentős védelmet biztosítsanak. A lencsék és a keretek sokkal erősebbek, mint a szokásos szemüvegek esetében. A biztonsági szemüveg az általános munkakörülmények között szálló por és szóródó részecskék kockázata ellen véd. Az oldalsó védőburkolatok további védelmet nyújtanak. A biztonsági szemüvegek lencséi műanyag, polikarbonát és Trivex ™ felhasználásával készülnek, a legmagasabb szintű védelmet a polikarbonát lencsék nyújtják az ütközés ellen.

Munkavédelmi szemüveg:
Ez a fajta védőszemüveg mechanikai kockázatok, szálló por és részecskék, valamint vegyszerek fröccsenése ellen véd. A biztonsági szemüveghez hasonlóan a védőszemüveg is ütésálló, ezenkívül körkörös védelmet nyújt a bármely irányból érkező veszélyekkel szemben. A munkavédelmi szemüveget a vényköteles szemüveg és kontaktlencsék fölött lehet/kell viselni.

Arcvédők és sisakok:
A teljes arcvédők vegyi anyagok, hősugárzás, vagy vér fröccsenésével terjedő kórokozók kockázatának kitett munkakörökben óvják az alkalmazottak egészségét. A sisakokat hegesztésre vagy megolvasztott anyagokkal – fém, műanyag, üveg-  való munkavégzéshez használják. Minden esetben biztonsági szemüveggel, vagy munkavédelmi szemüveggel együtt használandók, hogy a szem akkor is védve maradjon, ha a hegesztőpajzsot vagy az arcvédőt felemelik munkavégzés közben.

Különleges védelem:
A lézert használó munkakörökben, legyen szó akár hegesztésről vagy éppen mikrosebészetről, speciális szűrőkkel ellátott védőszemüveget kell használni a szem optikai sugárzás elleni védelmére.

Digital Eye Strain:
A DES-szindróma a szemmel és a látással kapcsolatos problémák egy speciális csoportját írja le, amely az egészségügyi határértéket rendszeresen és napi szinten meghaladó számítógép, tablet, e-olvasó és mobiltelefon használatából ered.

A leggyakrabban kivörösödéssel, extrém könnyezéssel, fájdalommal és idegentest-érzéssel együtt járó szindróma, amely nem kizárólag a szemizmok kifáradása okán jön létre, hanem azért is, mert a monitor előtt végzett munka közben egyszerűen nem pislogunk eleget és kiszárad a szemünk.

Egy átlagos irodai alkalmazott napi 7 órán át dolgozik a számítógépen, akár az irodában, akár otthon. Ehhez plusz terhelésként adódik a korábban már említett digitális eszközök általános, nem munkaidőhöz köthető használata, valamint a tévénézéssel töltött idő. A munkaidőn túl majd ugyanannyi időt töltünk digitális eszközök monitorai, kijelzői előtt, és legtöbbünk nem visel digitális kék fényt kiszűrő védőszemüveget.

Óránként legalább húsz perc szünetet kell tartani, ez alatt pedig szemtornával felfrissíteni az elfáradt szemizmokat.

Szemkimosó állomás:
Előfordulhat, hogy minden igyekezetünk ellenére megtörténik a baj. Ilyenkor szükséges a kiemelt kockázattal járó munkahelyeken kötelezően, otthonainkban pedig ajánlottan, az úgynevezett szemkimosó állomás létesítése.

- A víz nem minden esetben képes enyhíteni a kárt, ezért legalább kétféle - fiziológiás sóoldatos és 4,9%-os fosztfátoldatos - szemöblítőt is kell tartani az állomáson, utóbbit a vegyszerek közömbösítésére.
- A sérült szem ellátását minden esetben meg kell kezdeni a szemkimosó állomásnál, ahol az előírásnak megfelelő hőmérsékletű és nyomású vízzel, sóoldattal vagy foszfátoldattal a sérülés mértékétől függően meghatározott ideig, és/vagy a segítség érkezéséig folyamatosan öblíteni kell a szemet.
- A szemkimosó állomás telepítésekor figyelembe kell venni azt is, hogy az állomást egyedül is képesek legyenek használni az alkalmazottak, tehát lábpedálos megoldást is alkalmazni kell.
- A szemkimosó állomásnak minden munkaállomástól egyforma, kb. 5-10 méteren belül elérhető távolságra kell lennie, nagyobb méretű helyiségekben javasolt több szemkimosó állomás telepítése.
- A flakonos kiszerelésű szemöblítő folyadék és a folyóvizes szemzuhany használatára meg kell tanítani a munkavállalókat, illetve ki kell jelölni egy személyt műszakonként, aki szükség esetén felügyelni és vezetni képes az elsősegélynyújtás folyamatát, a szakértő orvosi segítség érkezéséig.

A LEGMARKÁNSABB KOCKÁZATI TÉNYEZŐ MAGA AZ EMBER
A munkahelyi szemkárosodás oka valójában nem maga a kockázat, hanem a tény, hogy a munkavállaló nem visel védőszemüveget, vagy nem az előírásnak és a kockázati tényezőknek egyaránt megfelelő munkavédelmi szemüveget viseli. A statisztikák sajnos elég árulkodók, öt alkalmazott közül három nem viselt védőszemüveget a baleset/károsodás ideje alatt. A kockázati tényezők elégtelen felmérése sajnos gyakori hiba. A kockázat elbagatellizálása súlyos, akár életre szóló következményekkel is járhat. 

Ne felejtsük el tehát, hogy a biztonsági szakértők és a szemorvosok egyaránt úgy gondolják, hogy a hatékony és körültekintő szemvédelem akár 90%-kal csökkentheti a szemkárosodások előfordulását és mértékét!


Tetszett a cikk?