Tűzvédelem otthon és a munkahelyen

Talán a legősibb rettegésünket beváltó vészhelyzet, amivel otthon, a munkahelyen, vagy akár kint a természetben is találkozhatunk, a tűz. Ám nem mindegy, hogyan védekezünk és miként kezeljük a helyzetet.

Ilyenkor a stresszreakció azonnali menekülésre ösztönöz, ami nagyon helyes, ugyanakkor a pánikszerű rohanással, vagy az értékeink sebtiben való összepakolásával a tűznél is nagyobb kárt okozhatunk: önmagunkon túl veszélyeztethetjük embertársaink, szeretteink, kollégáink életét egyaránt. Mindig ez történik, ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy pontosan mit is kellene tennünk, ha tűz üt ki valahol.

A tűzvédelmi oktatás szerves részét képezi a munkahelyi munkavédelmi oktatásnak, azonban sajnálatos módon manapság sok esetben elintézik egy dokumentum aláíratásával és azzal, hogy megmutatják, hol található a kiürítési terv, illetve a porral oltó. Otthon, családi körben sem igen esik szó arról, hogy mit is kell tenni, ha tűz üt ki a lakásban. Mindezek következtében teljesen védtelenül és érdemi információk nélkül kell helytállnunk, ha netalán mégis szembe kerülünk egy nem kívánt helyzettel. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni ezzel a bejegyzéssel, remélve, hogy így csökkenthetjük a kockázatot.

A tűzvédelem első és legfontosabb szabálya: a megelőzés

A megelőzés minden esetben mindig az első lépés, hiszen a tűz iszonyatosan gyorsan mozog. Bár szabályok szerint működik az égés folyamata, egy hozzá nem értő számára a tűz kiszámíthatatlan szörnyeteg. Egy apró elektromos tüzecske alig két perc alatt katasztrofális méretűvé duzzadhat. Ezért van szükség arra, hogy tisztában legyünk azzal, hogyan előzhetjük meg a tűz kialakulását.

A TŰZVÉDELEM ÉS A MEGELŐZÉS ELEMEI
A tűzjelző:
Sajnos a legtöbb otthonban egyáltalán nincsen tűzjelző rendszer és sok esetben még szénmonoxid-érzékelővel sem találkozunk. Ez utóbbi leginkább a gáztüzelésű kazánnal, gáztűzhellyel, nyílt égésterű kandallóval rendelkező otthonokban fontos, de sajnos ahol van, ott is kevés védelmet nyújt, mivel rendszerint elfelejtjük kicserélni benne az elemet. A CO-érzékelő, illetve a füst- és tűzjelző lenne a legjobb megoldást. De ezek is csak abban az esetben nyújtanak érdemi támogatást, ha gondoskodunk az eszközök rendszeres karbantartásáról, ellenőrzéséről.

Tűzoltó rendszer, tűzoltó készülék:
Sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy központi tűzoltó rendszerrel rendelkező lakásban éljenek, bár nyilván ez lenne a legoptimálisabb. Újépítésű lakások esetében is hamarabb jut eszébe az embereknek, hogy konditermet tervezzenek az alagsorba, minthogy központi tűzoltó rendszert építsenek ki. Ennek fényében a legoptimálisabb tehát, ha a legmagasabb kockázattal járó helyiségekben – konyha, nappali, fürdőszoba – legyen tűzoltókészülék, mivel ezekben a helyiségekben fordul elő leggyakrabban a nyílt láng használatából, elektromos berendezés meghibásodásából, vagy dohányzásból eredő tűzeset, melyek jelenleg a vezető tűzkár okok hazánkban.

A megfelelő tűzoltó-készülék kiválasztásakor alaposan gondoljuk át, hogy otthonunkban milyen jellegű, eredetű tűzesetekre számíthatunk, és ennek fényében válasszuk ki az optimális összetételű készüléket. A víz, bár természetes és kézenfekvő megoldásnak tűnik, elektromos tüzek esetén nem használható, garázs, vagy műhely tüzeknél pedig az ott tárolt kemikáliák, (festékhigító, lakk, rozsdamaró, festék, benzin, gázpalack) miatt nem mindegy, hogy milyen anyaggal oltunk. Az olaj a tűzre kifejezés ebben az esetben nemcsak egy szófordulat, de markáns kifejezése annak, hogy a tájékozatlanság súlyos következményekkel járhat.

A tűzelfojtó takaró:
A tűzelfojtó takaró nemcsak otthon és a munkahelyen, de utazás közben is hasznos partner a vészhelyzetekben. Az autóban inkább az utastérben tartsuk, mint a csomagtartóban, hiszen a tűzoltás időérzékeny folyama és a motortér után leggyakrabban az utastérben keletkezik a tűz.

A TÜZEK OSZTÁLYOZÁSA

•  A-osztály: szilárd, általában szerves anyagok, például fa vagy széntűz. Ezek az anyagok lángolnak és/vagy izzanak, parázslanak. A két utóbbi bármikor belobbanhat, ha oxigént kap, ezért kizárólag akkor szellőztessünk, amikor füstöt érzékelünk, de azzal egyidőben nem észlelünk izzást, parázslást.
• B-osztály: folyékony vagy cseppfolyósítható szilárd anyagok, például benzin, gázolaj eredetű tűz. Otthon a garázsban, fészerben találkozhatunk vele a leggyakrabban, autó, motor, motoros fűrész, fűnyíró üzemanyag tüzének formájában.
• C-osztály: gázok tüzei, ide tartozik a hétköznapi, háztartási propán-bután gázpalack tüze is, de ipari környezetben hidrogén, vagy acetilén eredetű tűzzel is találkozhatunk
• D-osztály: fémek tüzei, háztartások esetében leggyakrabban alumíniumtűzzel találkozhatunk pl. műhelyekben, garázsokban.

A TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK TÍPUSAI

• Vízzel oltó: csak nagyon csekély terjedelmű, kezdeti stádiumban lévő, A-osztályú tűz eloltására képes.
  • Nem alkalmazható:
    • alkáli fémek tüzeire, mivel robbanásveszélyes hidrogén képződik,
    • karbidok tüzeire, mert labilis és robbanásveszélyes acetilén képződik,
    • feszültség alatt álló berendezések tüzeire.
    • A víz olvadt fémekre csak különös odafigyeléssel alkalmazható, értelemszerűen civil kézben veszélyes lehet.
• Habbal oltó: ’A’ és ’B’ tűzosztály esetén.
  • Használhatjuk:
    • éghető folyadékok tüzeinél,
    • szilárd anyagok tüzeinél,
    • közlekedési tüzeknél,
    • oltóvíz hiány esetén,
    • mérgező anyag párolgásának megakadályozására.
  • Ne használjuk:
    • elektromos feszültség alatt álló berendezések tüzeinél,
    • gáztüzeknél,
    • cseppfolyós gázok tüzeinél,
    • magasból lezúduló, vagy nyomás alatti folyadékok tüzeinél,
    • azoknál a tűzeseteknél, ahol a víz sem alkalmazható (lásd fentebb).
• Porral oltó: az oltópor típusa határozza meg, hogy milyen tűzosztályok oltására. A legelterjedtebb az ’ABC’ oltópor, amely alkalmas gáz és éghető folyadékok kisméretű tüzeinek oltására. leginkább akkor indokolt a használata, ha a vízzel, vagy habbal oltás nem lehetséges.
• Széndioxiddal oltó: elektromos berendezések tüzeinek oltására alkalmas, de elővigyázatosságot igényel, mivel a kiáramló -78 fokos széndioxid súlyos fagyási sérüléseket okozhat. Levegőkiszorító hatása miatt nem használható légzésvédelmi felszerelés nélkül!
• Halonnal oltó: széles körben használható oltásra, de szintén légzésvédelmi felszerelés kell hozzá, mivel a tűz környezetében keletkező magas hőmérséklettel érintkezve a halon emberi szervezetre káros vegyületeket képez!

Most, hogy már birtokában vagyunk a tűzosztályok és a tűzoltó-készülékek ismeretének, még mindig dőlhetünk nyugodtan hátra. Sőt! Az elméleti ismeret nem helyettesíti a gyakorlati tapasztalatot.

A tűzvédelem második legfontosabb szabálya: Hívjuk azonnal a tűzoltókat!

Amikor tüzet észlelünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy képesek vagyunk-e egyedül eloltani azt. Ez azonban nem kizárólag a fizikai képességünket jelenti, hanem a megfelelő tudást és tapasztalatot egyaránt. Egy elszigetelt, égő papírkosár eloltásakor sokkal nagyobb problémát jelent az ijedtség, hiszen néhány pár perc is elég ahhoz, hogy tovább harapózzon a láng. Éppen a stresszhelyzet miatt lenne fontos a tűzvédelmi oktatás és ezzel együtt a tűzvédelmi gyakorlat megszerzése. Nem feltétlenül a tűzoltás képessége, hanem a lélekjelenlétünk megtartása miatt. A pánik sajnos esetenként pusztítóbb, mint maga a tűz.

Annak felmérése, hogy egy tűz egyáltalán oltható-e kézi tűzoltó-készülékkel szintén fontos tényező. A kockázatot nem szabad elhanyagolni. Ha füstöl, vagy kigyulladt a kenyérpirító, vagy lángra kapott a serpenyőben az olaj, akkor az első lépés, hogy áramtalanítunk, illetve elzárjuk a gázt és lefojtjuk a tüzet. A pirító esetében a megfelelő tűzoltó készülékkel, a serpenyő esetében – ha nem terjedt szét a tűz – elég, ha lefedjük, elzárva az oxigén útját.

A riasztás minden esetben alapvető teendőnk! Azonnal, késedelem nélkül értesíteni kell a helyiségben, épületben tartózkodókat a tűzeset tényéről, még akkor is, ha a többi helyiségben is van füst- és tűzjelző.

A tűzvédelem harmadik szabálya: A legnagyobb érték, az élet!

Sajnos sok esetben történik katasztrófa amiatt, hogy a tűzkárt szenvedők első lépésként az értékeiket próbálják menteni az életük helyett. Azt hiszik, hogy van rá idő, de valójában képtelenek felmérni az idő és a tűz viselkedésének összefüggéseit, főként pánik helyzetben. Ha otthon tartózkodunk, a magunk és szeretteink életét mentsük, a munkahelyeken pedig kövessük a kiürítési tervet.

HOGYAN VISELKEDJÜNK MENEKÜLÉS KÖZBEN?
Az összeszedettség, higgadtság a legnehezebben megőrizhető viselkedés, amikor vészhelyzetben vagyunk. Mégis törekednünk kell arra, hogy az ösztönös pánik helyett embertársainkra tekintettel, velük együttműködve, egymást támogatva mentsünk életet; a sajátunkat és társainkét egyaránt.

Ez nem azt jelenti, hogy szuperhős-attitűddel rohanjunk a lángok közé, csupán annyit, hogy ne hagyjuk magunkon eluralkodni a pánikot, illetve, ha valakin a pánik jeleit észleljük, segítsünk neki megnyugodni, például azzal, hogy higgadtan, összeszedetten kommunikálunk vele. Ha a viselkedésünk bizalmat ébreszt és biztonságot sugall, azzal többet tehetünk az életek védelmében, mint egy esztelen és életveszélyes mentőakcióval.

További teendők:

• Ha a ruhánk meggyulladt, vagy látjuk, hogy valaki másnak a ruházata lángra kapott, nem szabad futni, álljunk/állítsuk meg, és szabaduljunk meg a lángoló ruházattól.
• Ha nem tudjuk megfogni a ruházatot, feküdjünk le a földre háttal, hempergőzzünk oldalirányban és közben próbáljuk levenni a ruhát.
• Bár az ösztönünk azt súgja, hogy kétlábon futva hamarabb szabadulunk, a valóságban négykézláb mászva, vagy legalábbis előrehajolva, minél közelebb a talajszinthez, nagyobb biztonságban vagyunk mind a lángoktól, mind pedig a füsttől.
• Takarjuk el az arcunkat, ha más lehetőségünk nincs, akkor az alkarunkkal, de a legjobb, ha egy nedves törölközőt teszünk az orrunk, szánk elé, ami megakadályozza a füst belélegzését. Különösen gyermekek, idős emberek esetében fontos megelőzni a füstmérgezést, hiszen számukra már kisebb, ritkább füst is súlyos kárt okozhat.
• Terítsünk nedves törölközőt a fejünkre is, a haj ugyanis rendkívül gyúlékony.
• Bár az állatok ösztönösen menekülnek a tűz elől, szükség lehet a mentésükre. Ezt azonban kizárólag akkor tegyük meg, ha nem veszélyeztetjük vele a saját, vagy társaink testi épségét.
• Ahogy haladunk előre az épületben, mindig csukjuk be magunk mögött az ajtókat, ezzel is megakadályozhatjuk a tűz tovább terjedését, illetve növeljük az esélyét mások megmenekülésének.
• Ne nyissunk ablakot, akkor se, ha sűrű a füst. Az oxigén táplálja a tüzet, a lappangó tűzfészkek belobbanhatnak.
• Ha biztonságban elhagytuk az épületet, ne térjünk vissza. Ha úgy gondoljuk, hogy emberek, háziállatok maradhattak bent, akkor sem! Nagyobb segítséget jelentünk a számukra, ha kintről koordináljuk a tűzoltókat, tájékoztatva a szakembereket arról, hogy az épületben pontosan hol lehetnek még mentendő életek.
• Egy munkahelyen van kiürítési terv és evakuálási pont, de egy otthon esetében aggodalomra adhat okot, ha nem tudjuk, hol tartózkodnak a szeretteink. Ha sikerült együtt kijutni a házból, próbáljuk megnyugtatni a gyermekeket és az időseket, próbáljunk meg nyugodtak maradni. Lehet, hogy ott és akkor mi vagyunk számukra az egyetlen biztos pont. Főként a gyerekek esetében fontos, hogy megőrizzük a lelki egyensúlyunkat – vagy legalábbis igyekezzünk arra törekedni – hiszen a tűzeset nemcsak anyagi kár, de lelki megrázkódtatás is egyben, amit egy gyermek még nehezebben hever ki.

POSZTTRAUMÁS STRESSZ (PTS) - SZINDRÓMA
Egyes esetekben, nyilván egyéni érzékenységtől függően, akár hetekkel, hónapokkal az eset után jelentkezhetnek a PTS, azaz a Poszttraumás Stressz szindróma tünetei. Éppen ezért, ne sajnáljuk az időt, és ne szégyenkezzünk, ha lelki segélyre van szükségünk. Akár közvetlenül a tűzeset után is jelentkezhetünk a háziorvosunknál, aki tanácsadóhoz, pszichológushoz tud minket irányítani.

Fontos, hogy a munkahelyi vezetőnket tájékoztassuk, és vegyünk ki pár nap, vagy hét szabadságot, valamint kérjük a türelmét, esetlegesen az áthelyezésünket. Ez utóbbi főleg akkor szükséges, ha alapvetően veszélyes munkakörben dolgozunk. A lelki megrázkódtatás ugyanis nyomot hagy, ami a történtek feldolgozásának hiányában a munkánkon is megmutatkozik.

A stressz tünetei akár szélsőségesek is lehetnek. A dekoncentráltság, az izgatottság, vagy éppen az ellenkezője, a fásultság, a pánikhajlam, az étvágytalanság, az aluszékonyság vagy az álmatlanság, az ingerlékenység, agresszív/provokatív viselkedés, a hisztériás rohamok teljesen magától értetődő tünetei egy tűzeset feldolgozásának. Ha nem adunk magunknak időt a gyógyulásra, hosszú távon nagyobb kárt okozhatunk, mint maga a tűz. Figyeljünk oda magunkra és egymásra is!

(X)

Tetszett a cikk?