A francia kapcsolat

Megtisztelő volt a felkérés, mikor az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége megkeresett azzal a szándékkal, hogy iskolánk, a győri Gábor László iskola ács tanműhelye fogadjon egy hétre francia ácstanulókat. A felkérés nagyon jó lehetőségnek bizonyult arra, hogy az intézmény a fenntartó kérésének eleget téve magas színvonalú külföldi szakmai kapcsolatot létesítsen.


Az első modul felállítása

Két éve vagyok az iskola belső tanműhelyének a vezetője az ács- és tetőfedő szakmában. A vezetőség minden tőle telhetőt megtesz, hogy a szakoktatás színvonala az építőipari szakmákban a lehető legmagasabb és naprakész legyen, a diákok igazi piacképes tudással és ne csak egy szakmunkás-bizonyítvánnyal hagyják el az iskolát. Sok külsős alapanyaggyártó céggel épített ki partnerkapcsolatot az intézmény, akik évről évre rendszeresen jönnek előadásokat tartani és bemutatni a legújabb termékeket, amiket az oktatás céljából a szakoktatók rendelkezésére bocsátanak.


Látványterv

Az egyetemi tanulmányaim alatt ismerkedtem meg az egyik legelterjedtebb faszerkezet-tervező programmal, a SEMA szoftverrel, amit tavaly az iskolánk megvásárolt. Ezzel egy olyan irányba tett lépést, ami egyedülálló az országban, ugyanis ezek a specifikus informatikai támogató szoftverek már itthon is egyre szélesebb körben jelennek meg az építőiparban, de még nem részei a kerettanterveknek. Magyarországon csak Győrben tanulnak ácsdiákok faszerkezet-tervező programmal.


A kész zenepavilon az iskola aulájában

A fent említett felkérés szakmai részének a lebonyolítását nagy örömmel vállaltam. Tudtam, hogy nem lesz könnyű lenyűgözni egy olyan ország képviselőit, ahol több mint 500 éves tradíció az ácsszakma és ahol világhírű ácsok tanítanak, és ahol a nemzetközi versenyeken sorra érik el a dobogós helyezéseket. A feladat tervezésekor mindenképpen szerettem volna valami innovatívat kitalálni. Eszembe jutott, hogy a tavalyi budapesti EuroSkillsen a versenyzők tervezőprogram segítségével rajzolták meg a gyártmányterveket, melyek alapján elkészítették a versenyfeladatot. Ezt az irányt vettem alapul. A közös munka során mindenképpen egy olyan maradandó szerkezetet képzeltem el, ami később is megmarad és szimbolizálja a magas színvonalú ács- és faipari képzést. Így a választás egy kisebb zen pavilonra esett, amit hosszas gondolkozás és tervezés után a SEMA szoftverben megrajzoltam. A végeredmény egy teljesen egyedi, négy lábon álló, nyolcszögletű, négy oldalt felnyitott síkra forgatott elemekkel bonyolított faszerkezet lett.


Csoportkép a közös munka végén

Vendégeink itt-tartózkodásuk első napján megismerkedtek az iskolánkkal, a tanműhelyekkel, azokkal az eszközökkel, gépekkel, amiket a munkálatok során használtunk. Le voltak nyűgözve a tervezett feladat láttán és attól a ténytől, hogy a tervezőprogram segítségével a mai építészetnek megfelelően fogjuk csinálni a közös feladatot. A folyamatot három modulra bontottam, három napon át folyt a közös munka. Ez nagyon kevés idő egy ekkora feladatra, de a nálam is fiatalabb francia szakoktató azt mondta, az utolsó nap délután az elkészült projekt mellett fog csoportképet készíteni. Az első nap bebizonyosodott, hogy a francia ácstanulók munkakedve és hozzáállása példamutató volt az iskolánk diákjai számára. Annyira élvezetesnek bizonyult a közös munka, hogy sokszor a nap végén nem is akarták a srácok abbahagyni. Közben meglátogatott bennünket a helyi televízió és egy rövid tévériport is készült az eseményről. Ez egy hatalmas pozitív reklám arról, hogy Győrben milyen magas színvonalú oktatás folyik, amit a riportban nyilatkozó francia szakoktató is megerősít. Az utolsó munkanap délutánjára el is készült a teljes feladat, amit az iskola aulájában állítottunk össze. A végleges helye az udvaron lesz. Az Erasmus mobilitási program részét képezik a kulturális programok. Ennek eleget téve meglátogattuk a pannonhalmi apátságot, ahol a több száz éves haranglábat is megtekintettük, felmásztunk a kilátóba, ahonnan gyönyörű panoráma nyílt a Pannonhalmi borvidékre. Zárásként megnéztük az európai hírű Bábolnai ménest, végül egy ebéd keretében megköszöntük, hogy iskolánk vendégei voltak egy hétre, ami alatt sokat tanulhattunk egymás szakmai kultúrájáról. Elmondták, hogy mennyire jól érezték magukat, és hogy nagyon várják, hogy ősszel viszonozni tudják a meghívást. Véleményem szerint csak akkor hiteles a szakmai fejlődés és oktatás, ha egy tradíciókban gazdag országgal tudunk partnerségi kapcsolatot létesíteni.


Kapcsolódó dokumentum:


acstanulok-erkeztek-gyorbe-a-francia-kapcsolat


Tetszett a cikk?